Egy életút pesti állomásai: tragikus sors jutott Batthyány Lajosnak

2022. október 6. 10:00

Október 6-án nemcsak az Aradon kivégzett 13 honvéd főtisztre emlékezünk, hanem a Pesten, az Újépület (Neugebäude) udvarán kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős kormányának mártírhalált halt miniszterelnökére is. A kivégzés helyén 1926 óta örökmécses áll, méltó emléket állítva a grófnak, aki életét adta a magyar szabadságért. A reformkori ellenzék vezérévé vált Batthyány 1841-ben költözött Pestre, a főváros számos nevezetes helyszínén megfordult, ezeket gyűjtöttük össze a tragikus évfordulón.

A „Viam meam persequor”, azaz a „Saját utamat járom” jelmondat a vezető politikussá és a reformellenzék vezérévé váló gróf Batthyány Lajos címerében olvasható. A maga által választott három szó egy szilárd, öntudatos, vezérszerepre hivatott embert rejt, jelmondata egyúttal önbecsülést és felelősségérzetet is sugall.

Ez a saját út a mindennapi, gyakorlati életben számos magyarországi helyszínhez kötődött, amelybe az 1840-es években már az akkori politikai élet központjává váló bal parti város, Pest is beletartozott. Több olyan nevezetes helyszíne is volt a városnak, ahol a főúr számos alkalommal megfordult.

Batthyány Lajos címeres pecsétje, rajta a felirat: „Viam meam persequor” (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár „A MAGAM ÚTJÁT JÁRTAM” című kiállítás tablói)

Gróf Batthyány Lajos (Barabás Miklós festménye) (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár „A MAGAM ÚTJÁT JÁRTAM” című kiállítás tablói)

Batthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán. E helyen ma örökmécses őrzi a miniszterelnök emlékét (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1870. június 5.)

A Batthyány-örökmécses a Hold utca, a Báthory utca és az Aulich utca találkozásánál lévő téren. Egykor ez még a katonai célokat szolgáló Újépület területe volt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Pozsonyban megtartott 1839–1840-es országgyűlésen vált Batthyány a főrendi ellenzék vezérévé. Megalapították Széchenyi Istvánnal közösen az ellenzéki főnemeseket tömörítő kiskaszinót, ahol Batthyány a személyiségének és tekintélyének köszönhetően az országgyűlési színtéren kívül is kellő módon tudta érvényesíteni a befolyását. Az országgyűlés 1840 nyarán ért véget, s a főrendi ellenzék tagjai elhagyták az akkor még hivatalosan fővárosnak számító koronázóvárost, Pozsonyt.

Batthyány az ellenzék további megszervezését és egyben tartását már Pesten képzelte el, ott, ahol Széchenyinek és Kossuthnak is köszönhetően a politikai élet koncentrálódni kezdett. Ezért 1840 őszén az akkori Hatvani (ma Kossuth Lajos) és Szép utca sarkán álló Cziráky-palotát bérelte ki, ahol az 1840-as években nemcsak élénk politikai eszmecsere folyt, de Batthyány feleségének, a magyaros szellemben nevelt Zichy Antónia grófnőnek köszönhetően élénk társasági élet is kibontakozott.

A Cziráky-palota volt Pesten az 1840-es években Batthyány Lajos lakhelye (Carl Vasquez grafikája) (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Batthyány Lajos felesége, gróf Zichy Antónia, aki a Cziráky-palotában szervezett társasági események központi alakja volt (Barabás Miklós acélmetszete) (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, TK Grafikai Gyűjtemény, 887 lt. sz.)

A Cziráky-palota a magyar színjátszás és kultúra akkori fellegvárának számító, Kerepesi (ma Rákóczi) út és Országút (ma Múzeum körút) sarkán elhelyezkedő Nemzeti Színházhoz is közel esett, még öt percnyi távolságra sem feküdt a két épület egymástól. A gróf 1845 októbere és 1848 márciusa között a színház 28. számú páholyát bérelte, ami egyúttal anyagi támogatást is jelentett a hazai kulturális életben fontos szerepet betöltő intézmény számára.

Az 1837-ben épült Nemzeti Színházban bérelt páholyt Batthyány Lajos 1845 és 1848 között (Carl Vasquez grafikája) (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az élet furcsa játéka, hogy Batthyány Lajosnak a belvárosi szállása, a Cziráky-palota a XIX. század második felében annak a Széchenyi által alapított Nemzeti Casinónak vált az épületévé, amelyet az 1840-es években maga Batthyány is sűrűn látogatott, s 1841 és 1848 között pesti tartózkodásának törzshelyévé vált.

A Casino Batthyány életében még a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Kirakodó tér (mai Széchenyi István tér) déli oldalán székelt, a Hild József tervezte pesti Kereskedelmi Csarnok emeleti helyiségeiben működött. A Casino 1859-ben költözött át a Cziráky-palotába, amit ekkor még csak bérelt, s csak húsz évvel később, 1871-ben vásárolta meg az épületet a maga számára.

Batthyány Lajos törzshelye Pesten: a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Kirakodó téren álló pesti Kereskedelmi Csarnok épülete, ahol a Nemzeti Casino működött (Alt Rudolf grafikájának részlete 1846-ból) (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

1859-ben költözött a Nemzeti Casino a volt Cziráky-palotába, ahol egykor Batthyány Lajos lakott (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Batthyány Lajos a reformkor két kiemelkedő politikusa, Széchenyi és Kossuth vitájában először Széchenyivel rokonszenvezett, mivel a „legnagyobb magyart” társadalmi szempontból is közelebb érezte magához. Idővel azonban eltávolodtak egymástól, s Batthyány inkább Kossuth politikai nézeteivel értett egyet. Megismerkedésük a pesti Vármegyeházához, az ott 1841. november 13–14-én megtartott iparegyesületi közgyűléshez kötődik. Később a gróf a politikai életben is aktívan támogatta Kossuthot. Az 1847-es követválasztási kampányba minden tekintélyét és nem kevés pénzét vetette latba azért, hogy Kossuthot Pest vármegyében követté válasszák. Sőt a főúr még személyesen is kampányolt ennek érdekében.

Kossuth a hazai ipar pártolása céljából egy Iparegyesület megszervezésén gondolkodott, s először Széchenyi Istvánhoz fordult, hogy a kezdeményezés élére álljon, de a cenki főúr elutasította ezt a felkérést. Az egyesület ennek ellenére létrejött, s Batthyány Lajos is csatlakozott a vállalkozáshoz. A gróf először az 1842. június 6-i választmányi ülésen látta el az egyesületben az elnöki teendőket.

Batthyány Lajos és Kossuth Lajos hasonló politikai nézeteket vallott (Tyroler egykorú metszete Weber rajza után) (Forrás: OSZK MEK, DKA-006160)

Védegyleti bál Pesten 1845-ben. Balról a harmadik férfi Batthyány Lajos, jobbról a második férfi Kossuth Lajos (Forrás: A magyarok krónikája. Szerkesztette: Glatz Ferenc. Budapest, 1995)

Három hónappal később – Kossuth személyes kezdeményezésének köszönhetően – az első magyar Iparmű-kiállítás megrendezésére került sor, a Redout (a mai Vigadó elődje) termeiben. A rendezvényt augusztus 25-én Batthyány Lajos nyitotta meg, amelyen több mint 200 kiállító mintegy 300 tárggyal szerepelt. A kiállítás sikerét jelzi, hogy négy évvel később már 516 kiállító vett részt az Iparegyesület hasonló, immár harmadjára, ezúttal a Nemzeti Múzeumban megrendezett eseményén. Ezt a rendezvényt is Batthyány Lajos nyitotta meg 1846. augusztus 11-én.

A pesti Redoute épületében megrendezett első magyar Iparmű-kiállítást 1842. augusztus 25-én Batthyány Lajos nyitotta meg (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az első magyar Iparmű-kiállítás hirdetése A Pesti Hírlap 1842. augusztus 28-i számában

1842. december 18-án Batthyány mint az Iparegyesület elnöke Pest vármegyéhez folyamodott, hogy a pesti Vármegye utcában fekvő Vármegyeház közgyűlési termét engedjék át arra, hogy ott az első magyar Iparmű-kiállítás ünnepélyes díjkiosztását megrendezhessék. A vármegye engedett a főúr kérésének s az eseményre 1842. december 26-án került sor, a díjakat pedig az elnök, Batthyány Lajos adta át.

A pesti Vármegyeháza közgyűlési termében Batthyány Lajos osztotta ki az első magyar Iparmű-kiállítás díjait 1842. december 26-án (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. január 20.)

A pesti Vármegyeháza azonban nemcsak ebből a szempontból volt fontos helyszín Batthyány életében. Az 1840-es évek derekán a liberális ellenzék vezérévé váló gróf 1845 és 1847 között többször is részt vett azokon a megyegyűléseken, melyeket az épület ugyancsak tárgyalásra alkalmas dísztermében tartottak.

A pesti Vármegyeháza többször volt fontos helyszín Batthyány Lajos életében (Henry Winkles grafikája 1845-ből) (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Batthyány 1843-tól kezdve egyre több olyan társadalmi egyesület és vállalkozói társaság vezetésében vállalt kulcsfontosságú szerepet, melyek Kossuth Lajos kezdeményezésére alakultak, és melyek a Kossuth által hirdetett társadalmi érdekegyesítés gyakorlatban megvalósuló eredményeit jelentették. Batthyány egyesületi tagságai mindkét fél számára előnyökkel kecsegtettek. Az egyesület profitált a főúr vezetői tagságából, hiszen nagyobb és biztosabb anyagi bázist és társadalmi megbecsülést szereztek ezáltal, Batthyány pedig nagyobb társadalmi ismertségre és befolyásra tett szert egyesületi tagsága révén, s nemcsak a saját társadalmi rétege, a mágnások köreiben lett ismert és népszerű ember, hanem az alattuk álló társadalmi csoportok körében is.

Nyitókép: Batthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán. Ma örökmécses őrzi itt a tragikus sorsú politikus emlékét (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1870. június 5.)

Batthyány Lajos, Budapest, Cziráky-palota, Dubniczky Zsolt, Múltidéző, Nemzeti Kaszinó, október 6, örökmécses, Örökségünk, PestBuda, pestbuda.hu, Redoute, Újépület

¹³⁴ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

A Gellért-hegy egykori keresztútjai

2024. március 29. 11:00

Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben

2024. március 15. 11:00

Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata

2024. március 2. 10:00

Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ikonikus villamosokat restaurálnak a Közlekedési Múzeumban

2024. április 16. 19:00

Két régi típusú, magyar gyártású villamos restaurálását kezdi meg a Közlekedési Múzeum. A ma már muzeális értékű járművek több mint százévesek, 1911 és 1912 között készültek, felújításuk után a múzeum állandó kiállításán tekinthetők meg.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁶⁸ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

⁶⁶ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁰⁷ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹¹ ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹