Budapest legkiterjedtebb építési helyszíne minden bizonnyal a budai Vár. A munkák eredményeként az utóbbi években átadták már a Királyi Lovardát, a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt, idén januárban pedig a Csikós-udvart és a Hunyadi-udvart összekötő rámpát vehették birtokba a látogatók. Tervezője Hauszmann Alajos volt, és az ő nevét is viseli az új építmény, melynek elődje a lovak közlekedését segítette, míg az 1970-es évek közepén el nem bontották.

A Hauszmann-rámpáról is csodálatos kilátás nyílik a királyi palotára (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)

Szintén januárban vehették birtokba a járókelők a Bakáts teret, ahol az eddigi aszfaltot új térkő burkolat váltotta fel. A templom bejárata előtti területet nehezen járható macskakövek borították, melynek helyére egy 14 méter átmérőjű, színes, intarziás térburkolat került, mely csillag alakot formál. Az épület körül új utcabútorokat, ivókutakat és sakkasztalokat is elhelyeztek, valamint a parkolók rovására növelték a zöld felület arányát is.

A Bakáts tér intarziás kőburkolata (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A magyar kultúra napján, január 22-én nyílt meg a régóta várt Magyar Zene Háza a Városligetben. A japán Sou Fujimoto tervezte üvegfalú épület harmonikusan illeszkedik a parki környezetbe, tetőszerkezete organikusan hullámzik, és lyukak tördelik át. A helyenként 12 méter magas belső tér már lassan egy éve komplex zenei programkínálatot nyújt a betérőknek: a felszín alatt zenei témájú kiállítások látogathatók, a földszinten élvezhetők maguk a koncertek, az emelet pedig pedagógiai célokat szolgál. Az épület körül mintegy 7000 négyzetméteren a zöld felületet is felújították, így a Városliget hosszú ideig elzárt darabját vehették ismét birtokba a pihenni vágyók.

A Magyar Zene Háza a Városligetben (Fotó: Városliget Zrt.)

Az átadások tekintetében a tavasz volt a legtermékenyebb évszak: március 12-én újra megnyitotta kapuit az Operaház. Az Ybl Miklós tervei szerint 1875–84 között neoreneszánsz stílusban emelt dalszínház a világ egyik legszebb ilyen funkciójú épülete. Hogy az esztétikai értéken túl a mai kor igényeinek is megfeleljen, 2017 nyarán elindult a belső tér modernizációja, ami érintette a színpadtechnikát és az elektromos hálózatot, de bővítették a zenekari árkot, kicserélték a nézőtéri székeket és klimatizálták az egész épületet. A helyreállítást azután kiterjesztették a külsőre is, megtisztították a homlokzatot, újrabádogozták a tetőt, sőt még a Hajós utcai 12 szintes üzemházat is felújították.

Az Operaház kívül-belül megszépült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Csupán három nappal később, nemzeti ünnepünkön megnyitotta kapuit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új intézménye, a Pénzmúzeum is. Otthona a Sándy Gyula tervezte egykori Budai Postapalota lett. A járókelők figyelmét a Széll Kálmán tér felé néző oldalán egy műalkotással, Szőke Gábor Miklós Aranyvonat című szobrával igyekszik felhívni magára. A betérők a kiállítás végén egy valódi aranyrudat is megemelhetnek, ha van elég erejük hozzá. Az MNB azonban az épület nagy részét saját irodaházának tartotta fenn, és ennek céljára újította fel, illetve alakította át. A terveket Szalay Tihamér készítette, az intézmény teljes neve pedig MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum lett. Egykori udvarában fantasztikus aulát hoztak létre, amely egyszerre hű az eredeti épülethez, és utal új tulajdonosának pénzügyi funkciójára.

Az egykori Postapalotában az MNB Felügyeleti Központja és a Pénzmúzeum kapott helyet (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A tavasz végére elkészült a Városliget másik várva várt látványossága, a Néprajzi Múzeum új épülete is. A magyar építészstúdió, a Napur Architect által tervezett épület úgy foglalja el az 56-osok tere nagy részét, hogy miatta nem kellett a Városligeti fasor tengelyében álló emlékművet sem elmozdítani, nagy része ugyanis a föld alatt húzódik meg. A felszínen is látható két szélső tömbje üveghomlokzatot kapott, amit azonban fémháló rács borít. Ezen 20 magyar és 20 külföldi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazása jelenik meg mintegy félmillió pixelben. A múzeumban hétezer négyzetméteren tekinthetők meg a kiállítások, és ugyanekkora az alapterülete a tetőkertnek, amelyet pázsittal és változatos növényekkel ültettek be, így hamar kedvelt találkozó és pihenőhellyé vált.

A Néprajzi Múzeum tetején pihenőparkot hoztak létre (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

E nagyszabású munkák mellett több kisebb eredménynek is örülhetett idén a kulturális szféra. Befejeződött a Magyar Nemzeti Múzeum közönségforgalmi tereinek felújítása, a mészkő padló visszakapta régi csillogását, megújult a bolt, a kávézó és új fogadópultot is építettek. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ is kapott végre egy állandó kiállítási épületet a Bajza utcai Walter Rózsi-villában. Az ünnepelt színésznőnek Fischer József tervezte ezt a luxuslakóházat, amely most tulajdonképpen önmaga is egy kiállítási tárggyá vált, hiszen minden megjelenik rajta, ami a két világháború közötti modern építészetre jellemző volt.

A Walter Rózsi-villa a modern építészet remeke (Fotó: Nyírő Simon/MMA)

A nyár örömteli eseményei közé tartozott, hogy átadták az Andrássy út 52. szám alatti Haggenmacher-palotát. Az Oktogon szomszédságában álló neoreneszánsz épületet Schmahl Henrik tervei szerint építették 1881–1883 között, névadó tulajdonosa Haggenmacher Henrik sörgyárigazgató volt. A három éven át tartó felújítás során háromemeletes homlokzata visszakapta eredeti pompáját, funkciója és neve azonban megváltozott: Hotel Oktogonként nyitotta újra kapuit. Ennek megfelelően belseje is átalakult: a belső, nagy udvarát üvegtetővel fedték le, így új átriumtér alakult ki. Az épületben összesen 121 szobát alakítottak ki, amelyek a földszint egy részén, a három emeleten és a tetőtéri szinten helyezkednek el. Nem messze tőle, az Andrássy út beljebb eső szakaszán is elhallgattak a munkagépek, elkészült ugyanis a felújított Jókai tér is, mely új burkolatot kapott, felfrissítették a zöld felületet és utcabútorokat is kihelyeztek.

A Haggenmacher-palotából Hotel Oktogon lett (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A nyár végére elkészült a Luther Otthon – Evangélikus Diákotthon új, százhúsz férőhelyes épülete is Benczúr László tervei szerint. A szakkollégium korábban Vizafogón, egy munkásőrlaktanyában működött, így a mostani modern, téglahomlokzatú épület hatalmas ugrás az intézmény életében. Helyileg is egészen máshová került: Lágymányosra, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa székházának telkén épült. Lágymányos közlekedése is tovább fejlődött a nyáron, ugyanis átadták kibővített a Déli Összekötő vasúti hidat is.

A Luther Otthon új épülete (Fotó: evangelikus.hu/Magyari Márton)

Bár ősszel már dühöngött az energiaválság, szerencsére a korábban elkezdett beruházásokat nem sodorta veszélybe. Így a Károli Gáspár Református Egyetem diákjai használatba vehették a Berzsák Zoltán tervezte Ráday Házat, melynek helyén 2019 elején égett le a korábbi kollégium. A Markusovszky tér látképe ennek köszönhetően teljesen megváltozott, hiszen ide épült az új, üveg- és fémborítású szárny, melynek északi végében egy kereszt és csillag is jelzi a falak közt uralkodó keresztyén értékrendet. A beruházás keretében felújították az épületegyüttes legrégebbi, Ráday utcai szárnyát is. Nem messze tőle befejeződött a Bakáts téri Assissi Szent Ferenc-templom belső helyreállítása is, melynek során az altemplomot új urnatemetői résszel is bővítették. Helyreállították az épület padlóburkolatát, a falak vakolatát, valamint az oltárokat is. Hasonló módon őszre újult meg a VIII. kerületi Szent József-plébániatemplom belső tere is.

A Ráday Ház a Markusovszky tér felől nézve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Őszre állították helyre az Uránia Nemzeti Filmszínház két pinceszinti vetítőtermét, melyeket Csortos Gyuláról és Fábri Zoltánról neveztek el. Ezek valójában egészen új helyiségek, a Schmahl Henrik tervezte eredeti épületben még nem szerepeltek, csak az épület 2000 és 2002 között zajlott nagyszabású felújításakor alakították ki őket, ami egyúttal modernizálást is jelentett. Vizesedés miatt azonban 2015-ben be kellett zárni ezt a két kisebb, hetven ülőhelyes termet, és egészen idáig nem is működtek. A vonattal közlekedők előtt ismert volt, hogy a Nyugati pályaudvar tetőszerkezete sem nyújtott igazi védelmet a csapadék ellen, ám az elmúlt években végre azt is felújították. Ősszel adták át a lakosságnak az épület Márványcsarnokát és az úgynevezett Ceglédi folyosót is.

A Nyugati pályaudvar Márványcsarnoka (Fotó: MÁV)

Az év utolsó hónapja kifejezett dömpinget hozott a főváros életében: december elején átadták a MOL új székházát Lágymányoson, a Kopaszi-gát mellett. A MOL Campus részeként emelt 143 méteres toronyház az ország első felhőharcolója és magasságával a vállalat gazdasági erejét akarja reprezentálni. Tervezője a Foster + Partners, valamint magyarországi partnere, a Finta Stúdió volt. Tavasztól az érdeklődők felmehetnek majd a 29. emeleti kilátóteraszra is.

A MOL új székháza a főváros legmagasabb épülete (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

December közepén egy héten belül két jelentős köztér is visszakerült a budapestiekhez: előbb a Blaha Lujza tér, majd pedig a Lánchíd. A Nemzet Csalogányának nevét viselő tér a kivitelező Budapesti Közlekedési Központ értékelése szerint ligetes-fás találkozóhelyként született újjá. Az 505 napig tartó beruházás során az aluljáró felső födémszigetelése, a fölötte lévő útpálya, valamint a Somogyi Béla utca is megújult.

A megszépült a Blaha Lujza tér is (Forrás: BKK)

Emlékezetes volt, hogy a Lánchidat a Blaha Lujza térrel szinte egyszerre zárták le a forgalom elől 2021 nyarán, azt viszont még nem is adták vissza egészében a forgalomnak: egyelőre csak a tömegközlekedés járművei, a taxik, valamint a motorosok és kerékpárosok használhatják. Nekik már nem kell aggódniuk a híd stabilitása miatt, hiszen az elmúlt másfél év során kicserélték az elöregedett vasbeton útpályát: a régi szerkezet elbontása után mintegy 900 tonnányi acélpályát építettek be, továbbá 20 tonnányi acélszerkezettel erősítették meg a hidat. Ezenkívül restaurálták a kőfelületeket, a láncot pedig új korrózióvédő bevonattal látták el.

A Lánchíd szerkezete is megújult (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Persze a 2022-es esztendő általánosságban véve nagyon nehéz és fájdalmas év volt, háborúval, menekültekkel és régen nem látott áremelkedésekkel. De visszatekintve jegyezzük meg azért azt is, hogy egy fantasztikusan termékeny esztendő is volt Budapest életében – e cikk valójában csak egy válogatás a látványosabb eredményekről. Kívánjuk, hogy jövőre is hasonlóan fejlődjön szeretett fővárosunk!

Nyitókép: A megújult Operaház főlépcsője (Fotó: Berecz Valter/az Operaház Facebook-oldala)