Budapest XIX. századi közlekedésének történetét eleveníti fel a BKV április 17-én nyílt tablókiállítása, amelyet az M2-es vonalon közlekedő 510-es és 514-es számú Alstom Metropolis szerelvényeken tekinthetnek meg az utasok. A Budapest 150 – A városegyesítés korának közösségi közlekedése című tárlat az 1800-as évek Pest-Budájának közlekedési viszonyait korabeli fotók segítségével mutatja be.

A 26 tablón az is látható, milyen hatással volt a közösségi közlekedés fejlődése Budapestre, valamint hogy a városfejlődés hogyan hatott vissza a közösségi közlekedés modernizációjára – olvasható az MTI hírében.

Az Újpesti indóház a kiállítás tablóján (Forrás: bkv.hu)

Az Oktogon a kiállítás tablóján (Forrás: bkv.hu)

A tárlat felidézi, hogy a közösségi közlekedés első eszközei az omnibusz és a lóvasút voltak, amelyek már Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülése előtt is léteztek. Az omnibusz 1832-ben indult, és hamarosan a városi folklór része lett, de a ló vontatta társas szekér, amely 12–24 utast tudott szállítani, még 1926-ban is közlekedett a fővárosban.

Hasonló volt ehhez az 1866-ban indult lóvasút, amely kötött pályán járva gyorsabb volt, és több utast szállított. Két évtizeddel később azonban elkezdték kiszorítani őket pályájukról az elektromos árammal hajtott villamosok, hozzájárulva az új főváros robbanásszerű fejlődéséhez. Emiatt sorra alakultak a kötöttpályát építő és villamosokat működtető társaságok is. Velük egyidejűleg indultak el az eleinte gőzvontatású, majd szintén árammal működő helyiérdekű vasutak (BHÉV) Soroksár, Dunaharaszti, Cinkota, Kerepes, Gödöllő, Szentendre és Ráckeve felé.

A városegyesítés előtt, 1870-ben épült a modernizálva máig megőrzött Budai Hegypálya (ma Budavári Sikló), 1874-ben adták át a Fogaskerekű Vasutat, a kisföldalatti pedig az 1896-os millenniumi ünnekségekre készült el, ezért kapta a Millenniumi Földalatti Vasút nevet. Az új közlekedési formák bevezetése körül olyan személyiségek bábáskodtak, mint Széchenyi István és a fia, Ödön, Károlyi Sándor, Baross Gábor vagy Balázs Mór, akiknek szerepéről szintén olvashatnak az érdeklődők a tablókiállításon.

A Lánchíd pesti hídfője a kiállítás tablóján (Forrás: bkv.hu)

A Margit híd a kiállítás tablóján (Forrás: bkv.hu)

A világviszonylatban technikai mérföldkőként számontartott földalatti például Balázs Mór javaslatára született, miután felszíni vasúti pálya építését „városszépészeti” okokból az 1876-ban átadott elegáns sugárútra nem engedélyezték. A kényszerhelyzet végül olyan megoldáshoz vezetett, amely a városi közlekedés legnagyobb innovációja lett.

A sikló ötlete Széchenyi Ödöntől származott, aki Lyonban találkozott a világ első ilyen járművével. A nagy szintkülönbségeket könnyedén áthidaló megoldás ma is használatos, néhány éve Luxemburgban adtak át hasonlót. A jövőre 150 éves Fogaskerekű szintén úttörő megoldás volt, amely csupán néhány évvel a svájci és osztrák megvalósítás után Magyarországon is megszületett.

A metrógaléria mindezeken túl az egyesített főváros főbb közlekedési csomópontjait, főútjait, hídjait is bemutatja.

Forrás: MTI, BKV

Nyitókép: A Nyugati pályaudvar a kiállítás tablóján (Forrás: bkv.hu)