Világosság a tudományok szentélyében – 88 éve alakították át az ELTE központját

2023. május 14. 9:00

A belvárosi Egyetem téren a névadó intézmény központi épülete 1900-ban épült neobarokk stílusban, belsejét viszont gazdag, szecesszióba hajló díszítés borította. A szemet gyönyörködtető kialakítás azonban nem volt tekintettel a használhatóságra, amit harminc évvel később már nagyon zavarónak ítéltek. Az egyetem fennállásának 300. évfordulójára ezért modernizálták, és 1935. május 12-én ünnepélyes keretek között át is adták.

A Pázmány Péter Tudományegyetem 1935-ben ünnepelte alapításának 300. évfordulóját, ami alkalmat adott a Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervei szerint 1900-ban emelt központi épület felújítására. Beosztása ugyanis már nem felelt meg az 1930-as évek igényeinek, a sok kicsi és nehezen hasznosítható tér miatt több helyen félhomály uralkodott. A stukkódíszítést már az elkészülése óta érték kritikák, ami szintén érv volt az átalakítás mellett. Hóman Bálint kultuszminiszter Lechner Jenőt bízta meg a tervezéssel, aki már 1933 nyarán elkészítette az első rajzokat. A munka során a földszinti csarnokot és az első emeleti – két szint belmagasságú – dísztermet tette rendbe, valamint modernizálta a harmadik emeleti előadótermet is.

A Pázmány Péter Tudományegyetem az Egyetemi templommal (Forrás: FSZEK Budapest Képarchívum)

A felújítás elsődleges célja tehát a jobb használhatóság volt, ezért Lechner megszüntetett több belsőépítészeti elemet. A földszinti előcsarnok szecessziós, kanyargós osztókkal tagolt szélfogó ajtóit klasszicista üvegajtókra, a tömör fakapukat pedig üvegezett vaskapukra cserélte, így sokkal több fény jutott a csarnokba. A boltozatra festett szecessziós nőalakok helyébe a funkcióra utalva az egyetemi fakultásokat szimbolizáló emblémákat (könyveket, papírtekercseket és egyéb tanszereket) készített, melyek reneszánsz levélcsokrokba vegyülnek.

A földszinti aula az átépítés előtt (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

A mennyezet közepét kitöltő ovális mezőt is megtisztította a díszítőfestéstől, a stukkókeretbe a lelógó csillárok kiváltására fénycsöveket rejtett. A lépcsőház szecessziós díszei helyén pedig visszafogott aranyozású, világos falfelületet alakított ki. Az egyetemalapító szobrát – ifj. Vastagh György alkotását – az előcsarnok bal oldalának közepére, egy boltíves fülkébe állította. A hely azért is volt találó, mert a fülke melletti ajtók a Dékáni Tanácsterembe, valamint a dékán irodájába vezettek, illetve néhány lépcsőfokkal magasabban is voltak az aula padlósíkjánál, így tekintélyesebb megjelenést biztosított számára. A mű egyébként korábban, 1925-ben került az épületbe.

A felújított, modernizált aula (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

Az első emeleti díszterem bejárata fölött lebontotta a karzatot, a művészi kivitelű tartóoszlopokat viszont nem távolította el, csak az ajtónyílás két oldalára helyezte át. Így az díszterem körülbelül harmadával nagyobb lett. A régi karzattal párhuzamosan futó ruhatári folyosót változtatta erkéllyé azáltal, hogy a díszteremmel közös falát eltávolította. Az így létrejött új erkélykarzat bár jóval kisebb volt a korábbinál, de az énekkar bőven elfért rajta, sőt még a közönség egy részének is maradt hely.

Az elbontott karzat (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

Az ajtónyílások felső, íves záródását kiegyenesítette, föléjük pedig ovális fülkébe büsztöket állított, melyeket kúszó levélcsokrok fontak körül. A mellszobrok Sidló Ferenc, Lőthe Éva, Veres Zoltánné és Füredi Richárd alkotásai voltak. A bejárati ajtó fölötti neobarokk stukkóarchitektúra helyére Pásztor János carrarai márványból faragott Madonna-szobrát, a másik két bejárat fölé pedig Pázmány Péter címerének három-három strucctollát helyezte. Maguk az ajtók is változtak: fabetétjeik helyére a fény áteresztése kedvéért üvegbetétek kerültek.

A bejárat fölötti új karzat (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

A díszterem Mária Teréziát ábrázoló festményének restaurálását Lechner Szentiványi Gyulától rendelte meg, Kontuly Bélát pedig egy új Pázmány Péter-portré festésével bízta meg, mely modern stílusával remekül illeszkedett a letisztult, világos térbe. A teljes alakos festményt a rektori irodával szomszédos falra helyezték. Lechner új csillárokat és falikarokat, a lépcsőházba pedig álló kandelábereket is tervezett, amelyeknek nagy méretű, gömb alakú izzói már nem is akarták gyertya látszatát kelteni, hiszen az épületben villanyvilágítás működött.

A díszterem mennyezetének részlete a felújítás előtt (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

Lechner a földszinti előcsarnokhoz hasonlóan a díszterem mennyezetéről is eltüntette a szecessziós figurákat, helyüket ovális mezők foglalták el, melyek közé levélcsokrokból és csigavonalas fonatokból álló díszítést tervezett. Ezekben vitézkötések és stilizált gránátalmák jelzik, hogy a tervező Lechner Ödön unokaöccse volt, és ugyanolyan magyaros stílustörekvések vezérelték. Hasonló motívumok vegyülnek a díszterem erkélyeinek mellvédrácsaiba is, melyeket a korábbi tömör mellvéd helyére készített.

A díszterem az 1930-as évek második felében (Forrás: FSZEK Budapest Képarchívum)

A díszterem feletti nagyelőadót kifejezetten puritán módon modernizálta Lechner: a világos falakra nem került semmiféle dísz, és a síkmennyezetről is csak egyszerű, gömb alakú lámpákat függesztett alá. A padsorokat két oszlopba rendezte úgy, hogy a tanári pulttól távolodva lépcsőzetesen emelkedtek. A terek ily módon történő átalakítása egyértelműen jelzi, hogy az 1930-as évek közepére már a modern szemlélet vált uralkodóvá az építészetben, amit a funkcionalitás elsődlegessége mellett az olcsóbb kivitelezés is indokolt.

A díszterem napjainkban (Forrás: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar)

A jobb használhatóság a szomszédos Egyetemi templommal való összeköttetésben is megmutatkozott, amit a díszlépcsőházból nyitott, új átjárón keresztül is meg lehetett közelíteni. A kivitelezést úgy kellett megoldani, hogy az oktatást ne zavarják, így 1933-ban és 1934-ben is a nyári tanítási szünetben dolgoztak a munkások. Az ünnepélyes átadóra 1935. május 12-én került sor, éppen harmincöt évvel a felépítés után.

A Rektori Tanács és az új Pázmány-portré az átadás napján (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

Az ekkor készült felvételen a Rektori Tanács mögött már látható Pázmány Péter egész alakos portréja, melyre Kontuly Béla ötletesen Lechner Jenő egyik helyreállítási tervrajzát is becsempészte: mintha az alapító érsek háromszáz év távlatából hagyná jóvá az átalakításokat.

A nyitóképen: A felújított díszterem (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

Baumgarten Zsigmond, Belváros, Bodó Péter, Budapest, ELTE, építészet, Herczeg Zsigmond, Kontuly Béla, Lechner Jenő, neobarokk, Pázmány Péter Tudományegyetem, PestBuda, pestbuda.hu, V. kerület

¹³⁵ ² ⁰

Kapcsolódó írások

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története

2024. november 27. 11:00

Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban

2024. november 14. 12:30

A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Karácsonyra várva

2024. december 2. 15:00

Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

Megnyílt a sportolni vágyók előtt a Nemzeti Atlétikai Központ

2024. december 2. 11:00

A 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Központot átalakították szabadidős sportparkká. A lelátók felett épült Panoráma Sportparkban futókör és kültéri sporteszközök találhatóak, innen szép kilátás nyílik a városra és a Dunára. A Stadionparkban játszóteret, a Duna-parton egy homokos plázst is kialakítottak.

Átadták a Szent Imre téri új közparkot Csepelen

2024. november 29. 18:00

Csepelen átadták a Szent Imre téri új közparkot és az új parkolót. A területen gyalogossétányokat építettek, nagy zöldfelületeket alakítottak ki fákkal, díszcserjékkel és évelő növényekkel. A park Csepel múlt századi életképeit idézi fel, itt látható a Lánchíd egykori kandelábere is. A parkban egy Csepel kerékpár, egy tricikli és egy motor is helyet kapott.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

⁶ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

²⁰ ³ ¹

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

⁷ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹² ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰³ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁵ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰³ ¹³ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁷ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁷ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁸ ⁰ ⁰