A budai hegyvidék izgalmas pontjai az árnyas fák alatt szerényen meghúzódó középkori emlékek. A Városkútnál, a budaszentlőrinci pálos kolostorrom mohás kövei közt vagy a Bátori barlang vasajtajánál az arra sétáló megérezhet valamit a történelem mélységeiből, s abból, ahogy őseink „belakták” a Budát körülölelő hegyek lankáit.
Ezeknek a középkori emlékeknek egyike a korábban Mátyás királynak tulajdonított vadászkastély Hűvösvölgyi út mellett található romja is, amely a fentieknél talán kevésbé ismert a nagyközönség számára. Mintha korábban nem lett volna igazán szándék e rendkívül értékes történelmi helyszín bemutatására, látogathatóvá tételére.
Az évtizedek során néha rendbe tették, védelmet nyújtó tetőt is emeltek fölé, végül időről időre benőtték a gyomok az épületmaradványokat. Nemrég azonban felpezsdült itt az élet, újabb ásatást végeztek a területen, és jelenleg rendszeresen látogathatók a múltról mesélő kövek – vezetett séták keretében.
Mi is felkerestük a nyéki kastély romjait, ahol a terület vagyonkezelője, a Várkapitányság munkatársa kalauzolt bennünket.
Vezetett séta a Budai Várséták keretében a nyéki romkertben (Forrás: Várkapitányság)
Kiss Henrietta, a Várkapitányság sétavezetője elmondta, három épület maradványai találhatók a területen. A vadászkastély, vagyis a szállást nyújtó lakópalota és a mellette álló fogadóépület romjai – utóbbiban egykor királyi lakomákat, fogadásokat tartottak –, valamint az ezektől mintegy 150 méterre lévő egykori királyi kápolna falmaradványai. Utóbbi épület körül tavaly ősszel régészeti feltárás folyt, melynek legfrissebb eredményeit az akkoriban induló séták résztvevői hétről hétre megismerhették. A Várkapitányság és a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet együttműködésében megvalósult feltárás eredménye érdekes és szemléletes képet adott a területről.
A nyéki vadászkastély megtalálása önmagában is izgalmas történet. Mivel Mátyás király híres nyéki vadaskertjéről és az itt álló pompás vadászkastélyáról egy Mátyás-korabeli írott forrás is beszámolt, a nagy uralkodónk személye iránt mindig lelkes hazai szakembereket és a nagyközönséget is erősen foglalkoztatta a kérdés: hol volt ez a vadaskert, és hol állt a vadászkastély?
Azt tudták róla, hogy Budától északra húzódótt, de hol Pesthidegkút területére helyezték, hol pedig – tévedésnek ítélve az északi irányt – a Svábhegyre. Végül a magyar régészet egy roppant érdekes alakjának, az önmagát autodidakta módon régésszé átképző Garády Sándornak sikerült a kérdés tisztázása.
Az 1871-ben született Garády Sándor érdemeit hangsúlyozva Kiss Henrietta kiemelte, bár Garády eredetileg mérnök volt, önképzésének köszönhetően kiváló, elismert szakember lett, s több sikeres régészeti feltárás fűződik a nevéhez. Nyék kérdése őt is foglalkoztatta, s ő is a korabeli forrásból indult ki, és azt igyekezett helyesen értelmezni – mint csakhamar kiderült, sikerrel. Garády Sándor Mátyás történetírójának, Bonfininek azokat a sorait vette alapul, amelyben az itáliai mester ezt írja Mátyás kapcsán: „Úgyszintén Buda határában egy másik külvárosi palotája is volt a harmadik mérföldkőnél, ahol erdei vadaknak valóban terjedelmes vadaskertjei voltak láthatók.”
A királyi kápolna romjai a Fekete István utca és a Szerb Antal utca sarkán lévő telken találhatók (Forrás: Várkapitányság)
Nagy segítség volt Garády számára a „a harmadik mérföldkőnél” kitétel, melyet – mivel a vadászkastély Budától északi irányba volt – a Bécsi kaputól kellett számolni: le a budai Várhegyről, majd az Ördögárok vonalán és tovább a Solymár irányába tartó ősi útvonal, a mai Hűvösvölgyi út mentén. Ezen a tájon csakhamar rábukkant a vadaskert kőkerítésének még mindig meglévő falmaradványaira, melyek jelölését egyébként egy XVIII. századi térképen is megtalálta.
A vadászkastély helyszínét egy későbbi forrás, Oláh Miklós leírása pontosította. Garádynak a szájhagyomány is segítségére volt: bármilyen furcsa is, Mátyás halála után több mint négy évszázaddal a terület háztulajdonosainak szóbeszéde a kastély feltételezett helyéről végül igaznak bizonyult.
Így jutott el a Hűvösvölgyi út 78. számú telekhez (akkori neve és számozása Hidegkúti út 46.), melynek régészeti feltárása hamarosan megkezdődött. Az eredményekről Garády már 1932-ben részletesen beszámolt a Tanulmányok Budapest múltjából című folyóiratban.
Ásatás a Hidegkúti (ma Hűvösvölgyi) úton 1932-ben. Itt találták meg Mátyás király vadászkastélyának romjait (Forrás: Magyarország, 1932. április 23.)
Ilyen faragott kőtöredékeket találtak 1932-ben Mátyás király Hűvösvölgyi út 78. (az ásatás idején Hidegkúti út 46.) szám alatti vadászkastélyának kiásott romjai között (Forrás: Az Est, 1932. április)
Kiss Henrietta szólt Garády Sándor tragikus sorsáról is. Garády, akinek a nyéki kastély és több más középkori emlékünk feltárását köszönhetjük, a második világháború végóráiban, 1944-ben tragikus módon bombatalálat következtében hunyt el.
Mit tudunk ma a Garády által feltárt épületekről? Kérdésünkre Kiss Henrietta elmondta, hogy valószínűleg Luxemburgi Zsigmond a XIV–XV. század fordulóján építtette itt az első vadászépületet, melyet utódai, köztük Hunyadi Mátyás is használt. A pompás reneszánsz paloták emelése azonban nem Mátyás, hanem az őt követő, 1490 és 1516 között uralkodó II. Ulászló nevéhez köthető. Ulászló halála után fia, egyben utódja, II. Lajos is szívesen időzött Nyéken.
A reneszánsz vadászkastély romjai (Forrás: Várkapitányság)
Érdekesség, hogy az olasz reneszánsz stílusban épült fogadóépület maga is mintául szolgálhatott a prágai Belvedere – más néven Nyári palota – épületéhez, melyet 1538-ban II. Ulászló lánya, Jagelló Anna részére építtetett férje, I. Ferdinánd, aki Budán jártakor maga is láthatta a nyéki kastélyt. A prágai épület ma is áll, így ha valaki szeretné tudni, milyen lehetett a nyéki fogadópalota, hű képet kaphat róla általa.
A nyéki vadászkastély temploma viszont még régebbi múltra tekint vissza, mint a terület többi épülete. Ez ugyanis eredetileg a közelben lévő és az 1330-as évekre elnéptelenedő Nyék falu temploma volt, és csak később alakítottak át királyi kápolnává.
A XIII. század második felében egyhajós, félköríves szentélyű templomot emeltek itt, melynek csaknem hét méter széles, a hajót a szentélytől elválasztó diadalíve már a gótikára jellemző csúcsíves kialakítású volt. Ennek az épületnek a 2022. őszi ásatás során négy nyíláskeret töredékét is megtalálták, egyikükön vörös festék nyomaival, s egy XIII. századi szenteltvíztartó medence töredéke is előkerült.
A kis falusi templomot valószínűleg a XV–XVI. század fordulóján, II. Ulászló uralkodása idején alakították át királyi kápolnává. Ez a királyi kápolna impozáns, tornyos, gótikus stílusú épület volt, immár sokszögzáródású szentéllyel. Az épület északi oldalán méltó sekrestyét is építettek hozzá, délről pedig támpillérrel erősítették meg a kápolna falát. Szintén a déli oldalon a bejárathoz tornyot építettek. Később, a XVI. század elején a sekrestyét nyugati irányban bővítették.
A templom körüli temetkezésekhez kapcsolódóan is új eredményeket hozott az ásatás. Tudjuk, hogy az 1930-as években Garády Sándor összesen 24 sírt tárt fel a kápolnában. A mostani ásatás során a régészek újabb 14 temetkezést azonosítottak.
Ezek közül a legrégibb sírok a honfoglalás korából származnak. Igen régi nyomai vannak tehát itt az emberi jelenlétnek. Sőt, a tárgyi leletek között ennél jóval idősebbek is előkerültek, hiszen több római kori tárgyat is találtak a régészek, köztük tetőcserépek maradványait.
A királyi kápolna pusztulásának időpontjára is következtetni lehet a leletekből. Az omladék alól előkerült középkori tetőcserepek, kerámialeletek és az 1551-es, I. Ferdinánd által kibocsátott ezüstdénár arra engednek következtetni, hogy az épület valószínűleg a XVI. század közepén pusztult el.
A múlt után a jelenről kérdeztük Kiss Henriettát, aki elmondta, a terület fejlesztése folyamatos, legutóbb éppen színvonalas tájékoztató táblákat helyeztek el a romok közelében.
A főváros területének középkori emlékei közt kitüntetett helyen állnak e reneszánsz vadászkastély romjai, amelyek közt sétálva megismerkedhetünk múltunk egy fontos darabjával. S bár az egykori vadászatok kürtjei és a királyi kápolna harangja rég elnémultak, érdemes ellátogatnunk a megmaradt falak közé, talán még visszhangzik belőlük valami a lombos fák alatt...
Nyitókép: A nyéki vadászkastély és királyi kápolna romjai (Forrás: Várkapitányság)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció