Arany János a nemzet koszorús költője: a Toldi-trilógia, A walesi bárdok vagy a Szondi két apródja csupán néhány remekmű abból a páratlan hagyatékból, amely nélkül szegényebb lenne az egyetemes magyar kultúra. Pest-Budára 1860 szeptemberében költözött, miután a Kisfaludy Társaság az igazgatójává választotta. 

Az Arany család első lakása IX. kerületben, a mai Erkel utcában volt, ahová 1860 szeptemberében költözött feleségével, Ercsey Juliannával és két gyermekével: Arany Juliannával (Juliskával) és Arany Lászlóval. Juliska 3 évvel később, 1863-ban édesapja és saját szülővárosába, Nagyszalontára költözött, mert feleségül ment az ottani református lelkészhez, Szél Kálmánhoz.

Pesten készült fénykép 1863-ból: Arany János mellett ül a felesége, Ercsey Julianna, tőle jobbra Juliska leányuk. Hátul (balra) fiuk, Arany László és (jobbra) Szél Kálmán református lelkész, Arany Juliska vőlegénye áll (Forrás: OSZK Digitális Képarchívum)

Aranyék az Erkel utcából 1864 tavaszán költöztek az alig néhány házzal arrébb lévő Üllői út 7. szám alatti épületbe. Itt laktak akkor is, amikor a költő 1865 januárjában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) titkára lett. Eleinte a mai Petőfi Sándor utcában található Trattner-házba járt dolgozni, ahol az Akadémia működött, amíg 1865. december 11-én át nem adták az MTA mai, Széchenyi István téri új székházát.

Ekkor érte az Arany családot a tragédia: Juliska 1865. december 28-án tüdőbajban elhunyt, gyermeke, Szél Piroska még féléves sem volt. A költő ekkor jó időre elhallgatott, de akadémiai munkáját folytatta, sőt szolgálati lakást is kapott, dolgozószobával, szalonnal és fogadószobával, az MTA bérházában, amely az Akadámia hátsó homlokzatához csatlakozott, 1867. április 24-én, vagyis Szent György napján költöztek be. 

Balra az MTA székháza, jobbra az MTA bérháza a mai Akadémia utca és Arany János utca sarkán. Klösz György 1880 és 1890 között készült fényképe (Forrás: Fortepan/Képszám: 82119)

Unokájuk, Piroska 1868-tól lakott velük, ekkortól ők nevelték. Aranyéknak 1870-től nem kellett lakbért fizetniük, és azután sem kellett kiköltözniük, hogy 1879-ben Aranyt saját kérésére (egészségügyi okokból) felmentették főtitkári teendői alól.

Arany és családja 1877-től minden nyáron kiköltözött a Margitszigeti Nagyszállóba. A második emeleten lévő háromszobás szállásuk ablakai a pesti oldalra néztek: Arany szeretett itt lenni, gitározni, rajzolni és írni Őszikék-verseit. A szigetről térképvázlatot is készített.

Klösz György 1880–1890 között készült felvétele a Margitszigeti Nagyszállóról a pesti Duna-partról nézve (Forrás: Fortepan/Képszám: 82298)

Legkedvesebb helyét a sziget tölgyfái alatt találta meg: itt elvonultan élvezhette a csendet, saját gondolatai kibontakoztatását, a szigetet átjáró hűs szellőt vagy a kismadarak énekét. A tölgyek alatt című verse is ezekről az élményekről szól. Utolsó versszakban óhaját fejezte ki, hogy itt szeretne örök nyugalomra lelni, ha elérkezik az idő:

„A tölgyek alatt

Vágynám lenyugodni,

Ha csontjaimat

Meg kelletik adni;

De, akárhol vár

A pihenő hely rám:

Egyszerüen, bár

Tölgy lenne a fejfám!”

Balra a költő saját térképrajza a szigetről, kedvenc tölgyeinek helye piros karikával jelölve (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1917. március 4.). Jobbra 1912-es fénykép Arany tölgyeiről (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1912. június 30.)

Arany Jánost az Akadémia bérházában lévő  lakásban érte a halál 1882. október 22-én, egy héttel egykori barátja, Petőfi Sándor szobrának avatóünnepsége után (amelyen rosszullét miatt nem tudott részt venni, bár kortársa, Gyulai Pál irodalomtörténész szerint ez az avató volt a költőóriás életének utolsó öröme).

Órákkal Arany halála után Gerlóczy Károly, Budapest alpolgármestere felkereste a gyászoló családot, és összehívott egy rendkívüli tanácsülést a temetéssel kapcsolatos fővárosi teendőkről. Az első kijelölt sírhelyet elutasította a család, a második helyszín, egy kicsi háromszögű tér már megfelelt.

Aranyt az MTA székházában ravatalozták fel, olyan tisztelettel, ami államférfiak halála esetén volt szokás: Deákhoz hasonlóan őt is a székházból kísérték a Fiumei úti (akkor Kerepesi) temetőbe. 1882. október 24-én temették el, az értelmiség színe-java és az ország vezetői politikusai is ott voltak: Andrássy Gyula, Trefort Ágoston, Apponyi Albert, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és nagyon sokan mások.

Dörre Tivadar rajza Arany János ravataláról az MTA előcsarnokában (Forrás: Vasárnap Ujság, 1882. november 5.)

A főváros tanácsa 1882. november 14-én kérdést intézett az MTA-nak, hogy hajlandó-e a közköltségből fedezendő díszsír ügyét vállalni, beleértve a befolyó összegek kezelését. November 25-én a főváros törvényhatósági bizottsága már meg is szavazott 1000 forintot erre a célra. Két nappal később az Akadémia közölte a fővárosi tanáccsal, hogy a síremléket Arany János családja szeretné felállítani, ezért az MTA nem is indított gyűjtést.

Létezik egy síremlékterv Ybl Miklós aláírásával, 1883. március 7-i keltezéssel, melyet Budapest Főváros Levéltárának honlapján, az Ybl Miklós Virtuális Archívumban bárki megtekinthet. Itt azt olvashatjuk: az egyszerű kialakítású, hasáb alakú szarkofág lépcsőződő talapzaton áll, a három lépcsőfok magas emelvény alatt dongaboltozatos sírkamra látható, benne öt koporsó számára elegendő hely. A sarkain akantuszos akrotérionnal kiképzett szarkofág fedelén cserépfedést imitáló felület figyelhető meg. Mint írják: nem derül ki, milyen anyagokból készült volna, ha ez a síremlék valósul meg.

Az Ybl -éle Arany János síremlék első tervlapja 1883-ból (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Ybl Miklós Virtuális Archivum)

 Az Ybl-féle Arany János síremlék másik tervlapja az oldalhomlokzatot mutatja (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Ybl Miklós Virtuális Archivum)

Pár hónappal később több lap is arról tudósított, ugyanazt a forrást használva, hogy Arany János síremléke ditrói márványból készül. „A sarkofag födele pikkely-hálózatot tüntet fel, mely a két csúcson kagylóban végződik ; a födél közepét ciprus-lombokon nyugvó, bronzból öntött babérkoszorú foglalja el. A talapzat egyik lapjába jön a felirat, a sarkofag oldalára pedig a név: Arany János. A födél súlya egymagára 92 mázsát tesz ki s a sarkofaghoz szükséges kőzet kibányászása és M.-Vásárhelyre való szállítása 600 frtba kerül” – számolt be a részletekről a Budapesti Hírlap 1883. augusztus 1-jén, ám későbbi híradás nincs erről az elképzelésről.

Arany János özvegye, Ercsey Julianna egy négykoporsós családi sírbolt építését kérvényezte, hogy mindannyian együtt, egy helyen nyugodhassanak. A beadott terveket a fővárosi tanács 1884. június 8-án engedélyezte. Itt válik érdekessé a síremlék egyik alkotójának kiléte, ugyanis ezen a terven Kallina Mór építész neve szerepel (az ügyiratban rajzok nincsenek). Számos kutatás Gerster Kálmánt nevezi meg az egyik, és Stróbl Alajos szobrászt a másik alkotónak (ők ketten több alkalommal is dolgoztak együtt, nekik köszönhetjük még többek között Deák és Kossuth mauzóleumát is ugyanebben a sírkertben).

Klösz György 1890 utáni felvétele Arany János síremlékéről a Fiumei úti sírkertben (Forrás: Fortepan/Képszám: 82505)

A díszsír a temető 14-es parcellájának sarkán található. Talapzata két különböző anyagból készült, az alsót piszkei mészkőből faragták, és ezen helyezkedik el egy gránitból készült kőalapzat. Ennek négy sarkán áll egy-egy kézzel faragott oroszlán lábfej (úgynevezett „mancsok”), amelyek tartják az alkotás fő részét, a bronzból készült, trapéz alakú szarkofágot: egyik oldalán olvasható Arany János neve, másik oldalán pedig születésének és halálának dátuma.

A szarkofág visszahelyezésének pillanatai 2023. szeptember 11-én (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A síremlék legfelső eleme a bronzkoporsó fedelére illeszkedik: egy pálmaággal díszített és szalaggal átkötött babérkoszorút formáz, melyek a dicsőség és az örökkévalóság szimbólumai. A szarkofághoz hasonlóan ez is bronzból készült. Ez a síremlék egyetlen olyan eleme, ami az eredeti állapothoz képest megváltozott: az 1954-es restaurálás során a koszorú szerkezeti módosításokkal, és körülbelül 90 fokkal elfordítva került vissza a szarkofág tetejére.

A bronzkoszorú visszahelyezése a szarkofág fedelére (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A síremléket egy oroszlánfejekkel és oroszlánlábakkal díszített öntöttvasból készült korlát veszi körül, lekerekített háromszög formában.

A vaskerítést, annak díszítőelemeit is restaurálták (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Olyan tisztelet övezte Arany Jánost, hogy részben megvalósították a versében fogalmazott óhaját, miszerint a Margit-sziget tölgyei alatt szeretne nyugodni: a díszsírt körülvevő vaskerítés mellé három, a szigetről áthozott tölgyfacsemetét ültettek. Az azóta felnőtt, több mint 100 éves kocsányos tölgyekből kettő ma is él.

A tűző déli nap elől Arany tölgyfái (balra fent és a létra mögött) segítik árnyékolással a helyreállítás munkatársait (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Alig néhány hónappal a síremlék elkészülte után, 1885. február 21-én a költő özvegye, Ercsey Julianna elhunyt. Egy évvel később, 1886 tavaszán kettejük unokája, Szél Piroska is életét vesztette (ugyanúgy tüdőbajban, mint annak idején édesanyja, Juliska). 1898-ban Arany László is meghalt. Mind a négyen (tehát a költő is) a föld alatti sírboltban nyugszanak.

A gránit talapzaton egy bronztekercsen olvashatjuk a költővel együtt nyugvó családtagok neveit: Arany Jánosné (Ercsey Julianna), Piroska unokájuk és Arany László fiuk (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

Az emlékmű a második világháborúban megsérült, a szarkofágon lőfegyverek okozta lyukakat kellett befoltozni. A restaurálást 1954-ben végezték el. Az ezt követő évtizedek során a síremléken számos kisebb és néhány nagyobb kopás keletkezett, főként a kőtömbökön. A feliratok sok helyen megfakultak, a fémfelületek rozsdásodtak. Már 2022-ben eldőlt, amikor a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Petőfi család díszsírját mecénás támogatásával felújította, hogy Arany János síremlékének restaurálása is megvalósítható hasonló konstrukcióban (mindkét síremlék felújítását Rákay Philip producer támogatta). 

Móczár Gábor főigazgató a Pestbudának azt nyilatkozta, hogy minden ilyen felújítást részletes kutatásnak kell megelőznie, például milyen szerkezeti megoldásai vannak a műnek, egyes elemek mikor kerültek oda, esetleg milyen korábbi elemekből lehet visszaállítani. Hozzátette, a múltat sem eltörölni, sem átírni nem akarják, ezért minden síremléknél az eredeti állapot visszaállítására törekszenek. A főigazgató azt is nyilatkozta, hogy a nemzeti emlékhelyek felújítása minden résztvevőt inspirál, és a jövőben további fontos síremlékek felújítása várható.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója a Fiumeiben mesélt lapunknak a síremlék felújításának részleteiről (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

A talapzatokat műhelyben, magasnyomású vízzel tisztították meg, a biológiai szennyeződéseket homokszórásos mélytisztítással oldották meg. Az idegen anyagokat kivésték és betétezéssel javították. A talapzatok hosszú távú állagmegóvása érdekében azokat impregnálták. Szakműhelyben restaurálták és tisztították a bronz szarkofágot, illetve a díszsír körüli vaskerítést is. Móczár Gábor kiemelte azt is, hogy Arany János síremléke anyagában az eredeti állapotokat tükrözi. A síremlék és környezetének felújítási terveit Kuli László építész készítette, a kő- és fémrestaurátori munkákat Amler Gábor irányította, Veres Kálmán pedig a fémrestaurátori munkákat végezte. A kerítésen belüli kiskertből kikerültek az agresszív borostyánok, helyükre új növényeket ültettek.

Közelebből az oroszlánlábak (úgynevezett „mancsok”), melyek a szarkofágot tartják (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A felújítások végeztével a síremléket 2023. szeptember 11-én helyezték vissza eredeti helyére, a 14-es parcellába, lapunk ezt az eseményt a helyszínen követhette végig. Ünnepélyes avatása 2023. szeptember 16-án, szombaton volt. „A legtökéletesebb magyar költő hamvainak síremléke előtt állva elsősorban hálát kell adnunk azért, hogy a 206 éve, Nagyszalontán született Arany János életművének köszönhetően nemzedékek sora ismerkedhetett meg a magyar nyelv egyedülálló szépségével” – mondta avatóbeszédében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: „Arany János a leggazdagabb szókincsű, anyanyelvünket legjobban értő, érző, ismerő és használó óriása, pártatlanul gazdag irodalmunk egyik legfényesebb csillaga” 

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója úgy fogalmazott: „Arany János ránk hagyott irodalmi hagyatéka kultúránknak nemcsak megkerülhetetlen része, de olyan alapja, amely nélkül a rá következő korok alkotásai értelmezhetetlenek”. Kiemelte: a Nemzeti Örökség Intézete a Miniszterelnökség támogatásával folyamatosan újítja a Nemzeti Sírkertbe tartozó, rossz állapotban levő sírokat, és 2013-as megalakulása óta több száz síremléket újított fel országszerte.

A felújítás előtt halványan látszódott, most már jól kivehető Arany feleségének külön felirata a síremlék legalsó, mészkőből készült talapzatán (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

Arany János utolsó kívánsága, ha nem is pontos elképzelései szerint, de teljesült: tölgyek alatt alussza örök álmát, szeretett családja társaságában. Síremlékét immáron újra régi szépségében láthatjuk, ha ellátogatunk a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertbe.

Nyitókép: Arany János felújított síremléke 2023. szeptember 11-én, visszahelyezése napján a Fiumei sírkertben (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)