A Budát elfoglaló törökök nagy szenvedéllyel adóztak a fürdőzésnek, és a Gellért-hegy körüli gyógyvizek számukra is igazi kincsnek számítottak. A Rác fürdő helyén 1572-ben ők emelték a legkorábbi épületet, melynek nyolcszögletű csarnokát az oszmán építészetben kedvelt kupolával fedték. Hozzá kapcsolódott egy kisebb, de szintén kupolával fedett tér is. A környéket egyébként már a XV. század óta az éppen a török elől északra menekülő szerbek – korabeli elnevezéssel rácok – lakták, innen kapta a fürdő is a nevét. Szerencsére az 1686-os ostromot sértetlenül vészelte át.
Újabb kori története 1860-ban indult, amikor Heinrich Nepomuk János jó hírű orvos tulajdonába került. Fellendítése kedvéért hajlandó volt nagyobb összegeket belefektetni, ezért 1864-ben a kor egyik legtehetségesebb építészét, Ybl Miklóst bízta meg a felújítás és a bővítés megtervezésével, ami két lépcsőben valósult meg. Az 1865-ben befejezett első ütemben modernizálták a meglévő részeket, valamint két újabb kupolacsarnokot építettek. Az egyik felülvilágítós volt, és meleg vizes medencét foglalt magába, melyet gőz- és kádfürdők is kiegészítettek. A másik egy kisebb méretű női fürdő volt, melyhez szintén tartoztak zuhanyzók. Az 1869–1870-ben zajló második fázis során egy szintén nyolcszög alaprajzú, felülvilágítós kupolacsarnok épült, benne egy langyos vizes medencével.
Az építész az 1860-as évek végéig főleg romantikus stílusban dolgozott – ekkori legszebb alkotása a fóti plébániatemplom –, de a következő évtizedtől már a neoreneszánsz híve lett, amit talán az Operaház tanúsít a leggyönyörűbben. Mivel a fürdő a két korszak határán készült, mindkettő megjelenik a belső térben: előbbi a korábban, utóbbi a később épült részekben.
Az úgynevezett félköríves romantika keleties jegyeket is mutat – a boltíveket például indás díszítés és csipkézés gazdagítja –, így harmóniában áll a török kori részekkel, melyeket persze megtartott a tervező. Meg kell azért hagyni, hogy a XVI. századi terek jóval egyszerűbbek voltak, tulajdonképpen a szamárhátíves ablakok jelentették az egyetlen különlegességet bennük. Ybl szerkezetileg is alkalmazkodott az eredeti épülethez, hiszen az újabb csarnokok nagy része is középpontos elrendezésű, és kupola fedi azokat. Kivétel csupán a négyzet alaprajzú Flóra fürdő, melyben a medence körül futó árkádsor inkább az ókori római építészetre emlékeztet, így pedig a fürdőzés antik hagyományaira is találóan utalnak.
A főhomlokzat ezekkel szemben neobarokk és alapvetően szimmetrikus, de a bal és a jobb oldali kisebb kiszögellés (rizalit) között kisebb eltérések mégis akadnak: a rajtuk lévő díszek a nemek szerint változnak. A női gőzfürdő felirattal ellátott bal oldalon a földszinti ablakot egy női fejes zárókő koronázza, míg a jobb oldalon az úri gőzfürdőhöz egy férfifej tartozik. A földszintet sávozás élénkíti, a rizalit emeleti ikerablakait gazdag stukkódíszítés övezi, és felül egy jellegzetesen barokk, tört vonalú párkány fogja össze. A kiszögelléseket szintén a barokkra jellemző manzárdos sisakok koronázzák.
Az épületegyüttesen hosszú évtizedeken keresztül csak kisebb átalakítások történtek, és bár 1931-ben Szent Imre fürdőre keresztelték át, ez sem hozott jelentős változást. A második világháborúban viszont súlyos sérüléseket szenvedett, de az 1960-as évek közepén történt „helyreállítás” során még több pusztult el a XIX. századi részekből. Ezt követően pedig az elhanyagolás miatt romlott az állapota, mígnem 2002-ben bezárták.
A következő kilenc évben nagy változásokon ment át a fürdő és környéke: 2005-re a nyugati oldalához egy 67 szobás szállodát építettek, Ybl nagyszerű alkotásának helyreállítását pedig 2007-től a kiváló műemlékes építész, Dévényi Tamás vezette. Ezúttal is nagy tisztelettel nyúlt a fürdőhöz, és csak kisebb olyan módosításokat eszközölt, amelyek nem voltak benne az eredetiben. A főhomlokzat mögött például létrehozott egy intim hangulatú belső udvart, amelyről újra láthatóvá vált a török fürdő nagy kupolája, és a helyreállította a hozzá tapadó kisebb kupolát is. Megtartotta továbbá a szenzációsan előkerült kosáríves barokk kaput is. A belső térben teljes pontossággal állította vissza a korábban lerombolt Ybl-féle enteriőröket is, bár azok a modern megjelenésű szárnyban helyezkednek el. A 2011-re elkészült munkájának eredményét ICOMOS-díjjal jutalmazták.
Az átadásra is lehetőség nyílt volna, ám az jogi, pénzügyi viták miatt nem történt meg. Az ügy háttere, hogy a beruházást az állami Magyar Fejlesztési Bank 11 milliárdos hiteléből a magánkézben lévő Rác Nosztalgia Kft. végezte, és utóbbi tulajdonába is ment volna át a fürdő. Ezt a PPP-konstrukciót a főváros 2010 utáni vezetése nem fogadta el, és megpróbálta visszaszerezni az épületet. Több mint tíz év után végül 2021 augusztusában került újra köztulajdonba. Mivel az eltelt idő alatt üresen, gondozatlanul állt – és három alkalommal (2013, 2016, 2020) árvíz is elöntötte az alsó részeit –, a belső terei erősen megrongálódtak. Erről egyébként nemcsak a természet viszontagságai, hanem a betörők is tehettek, akik főleg a fémelemeket lopták el.
A 2023 októberének végén kiírt közbeszerzési felhívás szerint a pincével együtt négyszintes, összesen 8236 négyzetméteres épületen komplex felújítást kell végezni: a szerkezeti, építészeti, belsőépítészeti munkákon kívül a mai szabványoknak már nem megfelelő elektromos hálózatot is le kell cserélni, gondoskodni kell a 13 medence új vízgépészeti eleméről, valamint új árvízi és szennyvízátemelő szivattyúkról is. A külsőt is érinti majd a helyreállítás: a tetőt újra kell szigetelni, illetve több mint ötezer négyzetméteren térkövezésre és kőburkolásra is szükség lesz. Ha minden a tervek szerint halad, 2025 tavaszán végre újra fogadhat vendéget Budapest nagy múltú fürdője.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció