Keresés az archívumban

Itt egy videó a budapesti vizes vb arénájáról Javában zajlik a 2017-es budapesti vizes-világbajnokság központi létesítmények, a Dagály Úszóarénának az építése.

Így költözik a Néprajzi Múzeum negyedmillió műtárgya (videó) Magyarország legnagyobb volumenű műtárgyköltöztetése zajlik a Néprajzi Múzeumban. 250 ezer műtárgy kel majd útra, köztük óriás székelykapuk, miskakancsók, különleges afrikai pajzsok, japán legyezők.

Felújítás az Operaházban (videó) Videó a megújuló épületről.

Videó: ilyen lett a felújított Szépművészeti Múzeum Videóban mutatják be, milyen felújításokon esett át a Szépművészeti Múzeum.

Videó: ilyen lesz a Magyar Zene Háza! Látványos videó készült a Városligetbe tervezett, Liget Budapest keretein belül megvalósuló Magyar Zene Házáról.

Épül a Liget Budapest – videó! Így áll megvalósulás alatt a városligeti kulturális fejlesztés.

Egy elfeledett remete nyomában – A nagy-hárs-hegyi Bátori-barlangban jártunk A főváros II. kerületében, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy közötti nyeregről, a Szépjuhásznéról leginkább az itteni Gyermekvasút megálló vagy a budaszentlőrinci pálos kolostor romjai jutnak az eszünkbe. Azt már kevesen tudják, hogy a közkedvelt kirándulóközpont felett, a 454 méter magas Nagy-Hárs-hegy északkeleti oldalán, a csúcs alatt egy rejtélyes barlang is megbújik.

Egy elfeledett építészzseni – 185 éve született a Haas-palotát tervező Linzbauer István Linzbauer István a XIX. század közepének egyik legjelentősebb építésze volt, mára azonban fő alkotásaival együtt sajnos az ő neve is eltűnt a köztudatból. A békebeli Budapest emblematikus épületei kerültek ki irodájából, melyeket egy képzeletbeli sétával járunk be, így emlékezve a 185 éve született tervezőjükre.

Egy elfeledett foglalkozás: vízárusok Pest és Buda utcáin A víz alapvető létszükséglete az életnek, így jelentősége kiemelten fontos volt minden korban. Ma már természetes, hogy a csapból folyik a víz, de régen ez nem így volt, a vizet is árusok hordták a házakhoz, hogy mosni, főzni, tisztálkodni, és ami a legfontosabb, inni tudjanak az emberek. A XIX. században Pest és Buda jelentős fejlődésnek indult, az igényeket a helyi kutak és források már nem tudták teljesen kielégíteni, így megjelentek a vízárusok, akik pénzért mérték a portékájukat.

Egy elfeledett emlékmű a Szabadság téren – Az Ereklyés Országzászló üzenetei A Szabadság tér napjainkban is számos szobornak és emlékműnek ad otthont, és nem volt ez másként a XX. század első felében sem. A trianoni békediktátum után itt állították fel az elszakított országrészekre emlékeztető allegorikus szobrokat, majd pedig az Országzászlót. Ez utóbbi ötlete 1927 augusztusában – kilencvenöt évvel ezelőtt – fogalmazódott meg, amit már egy fél évvel később tett is követett.

Egy elfeledett rámpa – A Budavári Palota újabb részletét építik vissza A Budavári Palota nemcsak egy kívül-belül gyönyörű építészeti alkotás volt a XX. század közepéig, hanem káprázatos rendezvények helyszíne is, ahová hintókon, majd később elegáns autókkal érkeztek a vendégek. A főbejárat 1905 után a Szent György tér felől nyílt, egy újonnan épített szárnyépületben, melynek a túloldalához egy rámpa is csatlakozott. Ez a szintkülönbséget áthidaló építmény is része lesz a palota jövőbeli rekonstrukciós munkáinak.

Egy elfeledett vasúti óriáshíd – A millenniumra épült, a háborúban elpusztult Az Újpesti vasúti híd mostohagyerek a budapesti hidak között, hisz még rendes neve sincs. Szinte alig esik róla szó, pedig immár 125 éve közlekednek itt vonatok, és fontos szerepe van a Budapest környéki közlekedésben. Most az első szerkezet születésére emlékezünk, amely 1896-ban a millenniumra épült, de a II. világháborúban elpusztították.

Egy méltatlanul elfeledett építész nyomában – 145 éve halt meg Diescher József A történelem szeret csak a nagyokkal foglalkozni, akik valami újat vagy grandiózusat alkottak. Amikor a XIX. századi építészetre gondolunk, akkor is a leghíresebb mesterek szoktak az eszünkbe jutni: leginkább Hild József, Ybl Miklós vagy Lechner Ödön. Holott rajtuk kívül számtalan jeles alkotó volt, akik formálták Budapest arculatát. Egy ilyen (szinte elfeledett)építész volt Diescher József is, akinek idén van halálának a 145. évfordulója. Cikkünkkel az ő életének és munkásságának kívánunk emléket állítani.

Egy elfeledett pesti temető – A felszámolt sírhantok helyén ma parkot és lakóházakat találunk November elején gyakrabban gondolunk elhunyt szeretteinkre, több tízezer városlakó keresi fel rokonai, barátai sírhelyét mindenszentek és halottak napján. A temetők történetéről is gyakrabban olvashatnak az emberek az újságok oldalain. Ilyenkor egy-egy mondat erejéig régi, már felszámolt sírkertekről is említést tesznek a cikkírók. Érdemes azonban kicsit hosszabban is elidőzni a témánál, mert sok várostörténeti, irodalomtörténeti vagy éppen politikatörténeti érdekességgel szolgálhatnak azok a területek, amelyek mára egy-egy közparknak vagy modern épületegyüttesnek adták át a helyet. Ilyen az egykori Ferencvárosi temető is.

A Népliget: egy elfeledett erdő a városban Budapest legnagyobb, majd 130 hektáros, évtizedes Csipkerózsika-álmát alvó közparkja igazán hatalmas. Ráadásul a nagyjából 100 hektáros Városligetnél és az ugyanekkora Margit-szigetnél jóval változatosabb növényállománnyal rendelkezik, valóságos botanikus kert. A képet azonban sok minden árnyalja: drogosok, épületromok és funkciótlanság. A Népligetre ezért igencsak ráfér a nemrégiben bejelentett felújítás.

Koponyák a Halászbástya alatt – Az elfeledett Szent Mihály-kápolna A XIX. század utolsó éveiben, a Halászbástya alapozását megelőző munkák során egy koponyákat rejtő üreg bukkant elő a föld alól, amelyre Schulek Frigyes építész a Vár egyik régi kazamatájaként hivatkozott. Ám sejthette eredeti funkcióját, mert megőrzésre érdemesnek ítélte, de a hely ezután ismét feledésbe merült, hogy a XX. század derekán megint rátaláljanak: immár a középkori Szent Mihály-kápolnaként azonosítva a helyet, amely 1997 óta a Halászbástya egyik legérdekesebb részletét jelenti.

Diana, Margit, Erzsébet és Hungária – Elfeledett fürdők Budapest múltjából Lassan véget ér az idei nyár, és a hirtelen beköszöntött hűvösebb idő már nem kedvez a strandolásnak. Szerencsére Budapest számos gyógyfürdővel is büszkélkedhet, amelyeket akár a hűvösebb időben is felkereshetünk, elég csak a Széchenyire, a Rudasra vagy a Gellértre gondolni. Sajnos szép számmal akadnak olyan fürdők is, amelyeket ma már nem élvezhetünk, pedig építészeti szempontból is jelentősek voltak. Íme, 3+1 fürdő Budapest múltjából!

A Duna-korzó elfeledett épülete – Százötven éve készült el a Hungária Nagyszálló Az 1871-ben épült Hungária Nagyszállót Budapest első modern szállodaépületeként tartjuk számon, a főváros és Magyarország gazdasági növekedésének a szimbóluma volt. Az európai fővárosok mintáit követve Szkalnitzky Antal tervezte, a helyszínválasztást a pesti rakpart kiépítése tette lehetővé. Nevéhez méltón – Grand Hotel Hungária – minden kényelmet kielégített a maga korában, a Dunára és a budai Várra néző ablakainak köszönhetően egyedülállóan csodálatos panorámával rendelkezett. Ma már hiába keresnénk ezt az épületet is a Duna-korzón: a belvárosi folyópart teljes szállodasorával együtt a Hungária Nagyszálló is megsemmisült a II. világháborúban.

Az eltűnt Geist-ház és Pintér-ház nyomában – A Kálvin tér elfeledett arca A Kálvin tér közlekedési csomópont, Budapest egyik legforgalmasabb és legnépszerűbb tere, a közelben múzeumok, éttermek, szállodák találhatók, de a tér számos érdekességet is tartogat a várostörténet iránt érdeklődők számára. A Kecskeméti utca, Kálvin tér találkozásánál, ahol ma a Korona hotel híddal összekötött hatalmas tömbjei magasodnak, egykor két gyönyörű bérház állt, melyeknek izgalmas történetére érdemes visszaemlékezni.

Elfeledett tárgyat találtak a Néprajzi Múzeumban A költözését előkészítő Néprajzi Múzeum mindennapi életébe enged betekintést egy kisfilm, amelyben egy izgalmas felfedezés történetével is találkozhatunk. Az elfeledett tárgyra véletlenül bukkantak a szakemberek.

Az Andrássy út elfeledett építésze – 175 éve született Petschacher Gusztáv A historizmus építészetének egyik jelentős képviselője volt. Neoreneszánsz stílusú épületeivel és palotáival meghatározta nemcsak a XIX. század végére kiépülő Andrássy út, hanem saját bérházstílust teremtve a kiegyezést követő, prosperáló időszakban rohamosan fejlődő, pesti belváros képét is.

Hatvan éve állt forgalomba Budapest elfeledett igáslova Budapest tömegközlekedése nehéz helyzetben volt az 1950-es évek végén, egyszerűen nem volt elég busz. A probléma orvoslására többféle járművet is kipróbáltak, az egyikről, az Ikarus 66-ról már volt szó a PestBuda oldalain, most egy másik típust mutatunk be, az Ikarus 620-ast.

Elfeledett budapesti repülőterek Pár éven belül elköltöztethetik a fapados és a teherszállító repülőket Ferihegyről – derült ki a napokban. Ezzel, legalábbis részlegesen, újból költözhet a budapesti repülőtér.

Fábián Gáspár: a historizmus elfeledett építőművésze A Szent Margit Gimnázium neobarokk palotája méltóságteljesen uralja a Villányi út látképét, az épület tervezőjét azonban, bár egykor ismert és elismert építésznek számított, ma már kevesen ismerik. Hatvanöt éve halt meg Fábián Gáspár.

Felújították a józsefvárosi Krúdy Gyula utca és Mária utca egy-egy szakaszát A VIII. kerületben két utcaszakasz újult meg a Lőrinc pap tér környékén. Szélesebbek lettek a járdák, fákat ültettek, növényágyásokat is telepítettek a Krúdy Gyula utca és a Mária utca egy-egy szakaszán.

Felújítják a józsefvárosi Krúdy Gyula utca és Mária utca egy-egy szakaszát A VIII. kerületben két utcaszakasz újul meg a Lőrinc pap tér környékén. Szélesebbek lesznek a járdák, kényelmesebben lehet majd sétálni, fasort alakítanak ki, és növényeket ültetnek.

Egy páratlan szobrász és az Arany-kultusz találkozása – Korrajz egy 130 éves híres pesti emlékmű segítségével Idén lesz 130 éve, hogy felavatták Arany János első köztéri szobrát a Magyar Nemzeti Múzeum főbejárata előtt. Egy most megjelent új könyvben nemcsak az emlékmű teljes története és az alkotó, Stróbl Alajos kalandos életútja tárul elénk, de beleláthatunk, hogyan gondolkodtak és vitáztak a XIX. századi emberek, mit tartottak szépnek és helyesnek, miben voltak mások vagy épp hasonlóak, mint mi. A képanyagban is gazdag kötet egyszerre színes ismertető és izgalmas korrajz.

Aki nélkül nem épült volna meg a Lánchíd – Egy különös szerződés története a magyar állam és egy bőkezű báró között Budapest első állandó Duna-hídja, a Lánchíd magánvállalkozásban épült meg a XIX. század közepére. A fővállalkozóval, báró Sina Györggyel az állam különös szerződést kötött, csaknem egy évszázadra átengedve a hasznosítás jogait. A megállapodásban az is szerepelt, hogy a Lánchidat építő társaság engedélye nélkül senki nem szállíthat utasokat Pest és Buda között, sem hajón, sem kompon, sem csónakon.

Egy Hauszmann-kori lépcsőt találtak meg a Budavári Palotában és egy középkori várfalszakasz is előkerült A Budavári Palotában előkerült egy eredeti, Hauszmann-kori lépcső, a Csikós udvaron pedig egy eddig fel nem tárt, középkori várfalszakasz a folyamatban lévő régészeti feltárások során. Emellett a Dísz tér 1. alatti ásatásokon a régészek két gránittáblát találtak, amelyek a volt Vöröskereszt-székház déli főbejárata melletti homlokzatról valók, rajtuk ma is jól kivehető az igazgatóság névsora és a védnökök neve, köztük Ferenc Józsefé.

Itt egy dagerrotípia egy '48-as nemzetőrről! A Magyar Nemzeti Múzeum kiállított egy '48-as nemzetőrről készült ős-fotográfiát.

Így tervezett Duna-hidat a Lánchíd előtt egy magyar gróf és egy angol mérnök A tervek szerint idén elindul a Lánchíd és az Alagút felújítása. A Lánchíd, Budapest jelképe, talán legfontosabb épülete a külsejében nem, de néhány fontos elemében megváltozik, megújul. Most induló sorozatunk a Lánchídhoz kapcsolódó érdekes történeteket mutatja be.

Egy kis teret is kialakítanak az Ecseri úti metróállomásnál Megkezdődött az Ecseri úti metróállomás környezetének átépítése. A látványtervekből kiderül, hogy kialakítanak egy forgalomtól elzárt teret is, üvegfalú pavilonokkal és új növényekkel. A munkálatok várhatóan december végéig tartanak.

Megújulhat a Váci út egy szakasza A belvárost a külső kerületekkel összekötő egyik legfontosabb útvonal, a Váci út újabb szakaszának megújítását tervezi a Budapesti Közlekedési Központ. A Lehel tér és a Csángó utca között felújítják a járdákat, a zöldfelületeket, akadálymentesítik a kereszteződéseket és a kerékpárosok számára biztonságosabbá teszik a közlekedést.

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.

Egy 200 éves hídterv Egy forradalmi ötletet javasolt 200 éve Svoboda János, mégpedig egy láncokon függő, mederpillér nélküli híd építését. Ezzel több, mint 75 évvel előzte meg a korát, hiszen ilyen híd a Duna Pest és Buda közti szakaszán csak a XIX. század végén épült meg.

Egy törékeny remekmű újjászületése – A Vöröskereszt Egylet egykori székházának üvegmunkája A színes üvegablakokat évszázadok óta kedvelik az építészetben, hiszen a rajtuk átszűrődő napfény egészen misztikussá varázsolja a belső tereket. Természetükből adódóan viszont nagyon sérülékenyek, Budapest második világháborús ostroma során nagyon sok semmisült meg belőlük. Erre a sorsra jutott a Vöröskereszt Egylet székházát díszítő üvegmunka is. Az épület rekonstrukciója keretében viszont újjászületett, alkotója, Balogh Eleonóra üvegművész mesélt az idáig vezető többéves, felfedezésekben is gazdag útról.

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Egy ókori isten Pesten Az épületek homlokzatain elhelyezett díszítések, legyenek azok szobrok vagy domborművek, sokszor nemcsak egyszerű, esetleg formakönyvből származó dekorációk, hanem beszédes alkotások is. Több olyan középület található Pesten a főútvonalak mentén, amelyeken a görög isten, Hermész alakja látható.

Budapest tengeri kikötő lett egy 90 éve vízre bocsátott hajó miatt A hajót, amely újra elérhetővé tette a tengereket Magyarország számára, és amely tengeri kikötővé varázsolta Budapestet, 90 éve bocsátották vízre Újpesten. Ez volt a Budapest Duna-tengerjáró hajó.

Egy bérbeadási szerződés és hatása A MÁV 95 éve bérbe adta egy vonalát a BHÉV-nek, nevezetesen a Óbuda–Filatorigát–Buda–Császárfürdő vonalát, ami lehetővé tette, hogy a szentendrei HÉV-ek sűrűbben járjanak. Ez a szerződés azonban még ennél is nagyobb jelentőségű.

Egy ismeretlen tehetség – 150 éve született Schöntheil Richárd építész A budapesti kerületek közül építészeti szempontból talán Kőbánya tartogatja a legtöbb meglepetést. Bár a városrész az iparáról híres, a századfordulón számos elsőrangú lakó- és középületet emeltek itt. Ezek közül többet az éppen 150 évvel ezelőtt született Schöntheil Richárd tervezett. Az évforduló alkalmából bemutatjuk e tehetséges építész néhány érdekes alkotását.

Ahol a csillogó fekete lemezek is készültek – Volt egyszer egy gyártelep a Fehérvári úton Már a két alapító is úttörőnek számított, amikor a Fehérvári út 120. szám alatt létrehozták kábelgyár hatalmas telepét. Hamarosan a különböző műanyagok gyártásába is belefogtak, és évtizedekig egyedül itt állítottak elő Magyarországon hanglemezeket. A profiltisztításokat követően a műanyagból készült villamosipari termékek maradtak a gyár termékei. A Fehérvári úti telepen a 2010-es években megszűnt a termelés, és idén hozzákezdtek az épületek bontásához is.

Magyar Nobel-díjasok portréjával díszítették egy lakóház falát Elkészült a Nobel-díjasok Fala a VII. kerületi Wesselényi utcában. Egy lakóház tűzfalára Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós óriásportréja került fel, a műalkotáson az olvasható, hogy „Magyarként, a tudomány élvonalában, az emberiséget szolgálva”.

Ahol a Festetics család a vendégeit fogadta – Egy különleges díszlépcsőház a mágnásnegyedben Főúri épületek esetében a díszlépcsőház nemcsak a közlekedést, a palota felső szintjére történő eljutást biztosította, hanem a család pompakifejtését is szolgálta. A Pollack Mihály téri Festetics-palota ma is megcsodálható díszlépcsőháza páratlan élményt nyújt a betérő emberek számára. Kevéssé ismert, hogy az épület tervezése során a lépcsőházat máshova gondolták elhelyezni, mint ahogy az ma látható.

Műemlék a Vámház körúton – Egy Ybl Miklós tervezte lakóépület és tulajdonosai A XIX. századi bérházak számos esetben a hazai építészet élvonalbeli mestereitől származtak, az utókor szerencséjére közülük több ma is áll, és akár egy egész utca- vagy házsor architektúráját meghatározzák. Ilyen az 1864-ben, 160 éve elkészült, Ybl Miklós által tervezett sarokház is a Vámház körút 15. alatt.