A szentendrei HÉV vonalát eredetileg a Budapesti Közúti Vaspálya társaság építette meg, az üzem 1888-ban indult meg, ám nem a mai útvonalon, mert a szerelvények csak Óbudától, a Filatorigáttól közlekedtek. Az onnan délre vezető sínpár ugyanis nem épült meg.
Azonban a MÁV az 1890-es években úgy döntött, hogy szükség van egy olyan vasútvonalra, amely az állomásokat és a Budapestről kivezető vonalakat a jobb, azaz a budai oldalon is összeköti, ezért elkezdte a jobb parti körvasút kiépítését, ami valójában a Déli pályaudvar és az 1896-ban elkészült Újpesti vasúti híd közötti vágányt jelentette, valamint kapcsolatot a Margit hídon átvezető villamosvonalakkal.
Az építkezés hatására 1895-től a szentendrei HÉV szerelvényei egészen a Pálffy, azaz a mai Bem térig közlekedhettek, de ez valójában a MÁV vonala volt. Ennek szűk keresztmetszetéről ezt írta a Magyar Vasút és Közlekedés című lap 1929. augusztus 25-én:
„Csak a Szentendre felőli forgalom ritkább ennél (60—70 perces még a Pest területén fekvő Rómaifürdőig is) s ez azért van, mert e vonal csak a Filatorigáton túl kétvágányú, Pálffy tér és Filatorigát között (MÁV jobbparti körvasút) csak egy vágány fekszik és ezen is a HÉV ez év augusztus hó 1-éig csak peage jogot élvezett.”
A peage jog azt jelentette, hogy csak használhatta a MÁV-val együtt a szakaszt, de nem volt arra befolyása. E viszonylag ritka közlekedésben látták sokan azt a tényt, hogy az érintett terület fejlődése elmaradt.
A kétvágányú kiépítését az tette lehetővé, hogy 1929. augusztus 1-vel a MÁV bérbe adta a Budapesti HÉV-nek az Óbuda–Filatorigát–Buda– Császárfürdő vonalat. Az átadást a kereskedelmi miniszter rendelte el azzal a feltétellel, hogy a vonalon ki kell építeni a második vágányt, és az egész vonalat villamosítani kell.
A BHÉV a jobb parti vasút forgalmának lebonyolítását is átvette, ami évi 750 000 tonna forgalmat jelentett (érdekesség, hogy e forgalomból 50-60 000 tonna répa volt).
A BHÉV előtt tehát elhárult az akadály, hogy nekiálljon a vonatkozó vasútvonal átépítésének, amitől jelentősen sűrűbb forgalmat remélt, azaz télen 30, nyáron 20 perces követési időkkel és gyorsabb, 50 perces menetidővel.
A második vágányt eredetileg októberre kívánták megépíteni, de az Ujság című lap 1929. november 1-i száma azt adta hírül, hogy a vonatok november 1-től járnak majd új rend szerint. A vonatok a Pálffy (a mai Bem tér) és Békásmegyer között 40 percenként közlekedtek, a távolabbi célállomásokra gyorsított vonatok jártak, melyek első alkalommal csak Békásmegyeren álltak meg. A lap ezt írta a további elvégzett fejlesztésekről:
„A HÉV kezelésébe kerül továbbá az esztergomi vonalhoz császárfürdő—óbudai MÁV-vonal, amelyen egyelőre még gőzüzemmel, de egy-két hét múlva modern villamoskocsikkal bonyolítják le a forgalmat. Ezen a vonalon a turisták részére a régi MÁV-kedvezmények maradnak érvényben, azonban nagyobb csoportok utazását előre be kell jelenteni a HÉV igazgatóságának, hogy elegendő kocsiról gondoskodhassanak. A változásokkal kapcsolatban Aquincumban új felvételi állomás épült, a környezetnek megfelelő római stílusban, továbbá Óbudán hatalmas rendezőpályaudvar készült.”
A BHÉV folyamatos térnyerését azonban nem nézte mindenki jó szemmel, sőt a főváros kifejezetten ellenezte. Pár nappal a vonal bérbeadását jelentő szerződés előtt a Friss Ujság 1929. július 21-én ezt írta:
„A főváros fölveszi a harcot a HÉV ellen, amely a saját érdekeinek akarja alárendelni a környék és a főváros lakosságának érdekeit. Elvégre a külső részeken lakó budapesti polgároknak éppen olyan joguk van a kényelmes, gyors és olcsó közlekedéshez, mint a város belső részein lakóknak.”
A főváros nehezményezte a BHÉV azon gyakorlatát, miszerint Budapesten belül is forgalmat bonyolít le, ezzel konkurenciát teremt a fővárosi tulajdonú közlekedési vállalatoknak, elsősorban az autóbuszüzemeknek.
A szentendrei HÉV végállomása 1929 után nem sokáig maradt a Pálffy téren, mert a Margit híd átépítése után, 1937-től a Margit hídhoz került, majd a 1972-re épült ki a mai végállomás a Batthyány téren.
Nyitókép: A HÉV-ek a Margit hídnál (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció