Keresés az archívumban

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

Ikarus 30-as autóbusszal bővítette gyűjteményét a Közlekedési Múzeum A világ egyik legidősebb Ikarus autóbusza került a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumba. A restaurálás előtt álló jármű a múzeum nosztalgiaflottáját fogja gyarapítani.

Munkácsy-emlékek a pesti Duna-parton A pesti Duna-partnak az Országháztól a Vigadóig ívelő szakaszán álló, közismert épületek jelentős szerepet játszottak Munkácsy Mihály életében. Művészi pályáján meghatározó ez a rövid idő alatt bejárható terület: ifjúként az MTA épületében elhelyezett Esterházy-képtárat csodálta, a Vigadóban a személyes jelenlétében adták elő Milton-festményét élőképben, utolsó monumentális alkotása pedig a Parlament számára készült Honfoglalás volt, amely most a Szépművészeti Múzeum kiállításán látható.

A 175 évvel ezelőtt született Jászai Marira emlékeztek a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben A legnagyobb magyar tragikának tartott Jászai Mari születésének 175. évfordulóján tartottak megemlékezést a Fiumei úti sírkertben található sírjánál a Nemzeti Színház szervezésében.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján megemlékezést tartottak a Vértanúk terén Budapesten, az V. kerületben, a 2019-ben újraalkotott Nemzeti vértanúk emlékművénél tartottak megemlékezést február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján.

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

Jókai-kiállítás nyílt a Jókai téren Jókai-filmadaptációkról szóló kiállítás készült Terézvárosban az íróról elnevezett téren. A Jókai tér kerítésén 27 kép kapott helyet olyan filmeket felvonultatva, mint a Mire megvénülünk, a Kőszívű ember fiai, az Aranyember vagy A névtelen vár.

A Péterhalmi-erdő megújítása – Tájékoztató kampányt indít a Pilisi Parkerdő A főváros pesti oldalának egyik leglátogatottabb erdőterülete a XVIII. kerületi Péterhalmi-erdő. Az erdő megújításának tervéről, az erdőkezelésben alkalmazott eljárásokról szervez tájékoztató programokat a lakosság bevonásával a Pilisi Parkerdő.

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben – Szabadon elérhetőek az íróhoz kapcsolódó műtárgyak A Jókai 200 szabadon honlapon a látogató kötetlenül barangolhat az író hagyatékából származó kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a XIX. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.

Idén kezdődik a Hunyadi téri vásárcsarnok belső felújítása Idén nyáron indul a Czigler Győző által tervezett Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek a felújítása, ennek érdekében a napokban megkezdődött az ideiglenes árusítóhelyek kialakítása. A két évig tartó munkálatok során helyreállítják a műemlék épület eredeti térszerkezetet, az oldalhajókban galéria épül, a Szófia utcai oldalon pedig kinyitják a teret az utca felé, ahol teraszokat alakítanak ki.

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

Épülettörténeti kiállítás nyílt a 100 éves Lipták-villában A centenáriumát ünneplő zuglói Lipták-villa jelenleg a kultúra szolgálatában áll, de korábban leánynevelő intézet, úttörőház és diákotthon is működött a falai között. Az épület történetéről, tervezőjéről, a villához kötődő művészekről és az itt forgatott filmekről is szól a március közepéig megtekinthető tárlat.

Megújult a Bethesda Gyermekkórház Ilka utcai épülete A Bethesda Gyermekkórház Ilkai utcai épületének belső tereit alakították át és újították fel a közelmúltban. A munkálatok során a közösségi és betegterek, rendelők mellett az orvosi szobákat is átalakították, felújították az egészségügyi szakdolgozók számára a rekreációs helyiségeket, a könyvtárszobát és a kerékpártárolót is.

Tizenkét hét a pokolban – Szabadtéri fotókiállítással emlékeznek Budapest ostromára a Várkert Bazárban Fotókiállítás nyílt a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján, amely Budapest nyolcvan évvel ezelőtti ostromáról szól. A tárlaton tíz szabadon álló, kivilágított installációban, összesen húsz tablófelületen látható, hogyan élték meg a lakosok a légitámadásokat, hogyan próbálták meg eltemetni halottaikat, és küzdöttek a túlélésért.

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

Összefonódó történetek – Budapest és hídjai A Duna fővárosi szakaszán milyen elképzelések és események alakították a hidak sorsát és a városképet? Sok más érdekesség mellett e kérdésre is választ találunk Budapest Főváros Levéltárának új kiadványában, amely bemutatja Budapest hídjainak történetét.

Megnyitották a csúszdás játszóteret az Óbudai-szigeten Korszerű gumiburkolat borítja a csúszdázódombot az Óbudai-szigeten, melyet már birtokba vettek a látogatók. Megújultak a csúszdák és az indítótornyok, fákat és évelő növényeket is ültettek itt. A játszótér többi területét várhatóan idén ősszel adják át.

Kiállították a Hősök tere Gábriel arkangyal szobrának másolatát A Hősök teréről elszállított Gábriel arkangyal szobor másolata is látható a Néprajzi Múzeum épületében megtekinthető kiállításon, ahol archív felvételeken, metszeteken és egyéb vizuális alkotásokon keresztül idézik meg az emlékmű létrejöttét, valamint az azt megelőző és követő évtizedeket. A Millenniumi emlékmű ikonikus szobrát jelenleg teljeskörűen restaurálják.

Felújították Kertész Imre józsefvárosi szülőházát Józsefvárosban a Tömő utca és a Füvészkert utca sarkán álló házban töltötte gyermekéveit Kertész Imre Nobel-díjas író, erről egy emléktábla is tanúskodik. Elkészült a ház külső felújítása, visszakerültek a stukkók és a homlokzati díszek.

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

Munkácsy és Thália – A festőfejedelem a fővárosi színházakban Munkácsy Mihály neve hallatán nem elsősorban a színházra asszociálunk, viszont a Szépművészeti Múzeum jelenlegi kiállításához kapcsolódó kutatás során számos emlék feltárulkozott, amely a festőfejedelmet és a kultuszát a színjátszás vonatkozásában is érdekessé teszik. Fiatal korában díszlettervet készített a Budai Népszínház részére, később pedig közismert festményeit adták elő a teátrumokban, élőképekben megjelenítve.

Február közepén indul a Flórián téri felüljárók felújítása A Flórián téri felüljárók felújítása február 14-én veszi kezdetét, a 2026 tavaszáig tartó munka pedig jelentős forgalomkorlátozással jár majd. A két felüljárón nem párhuzamosan dolgoznak majd, így egyet végig használhatnak majd az arra közlekedők.

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.

A pesti mágnásnegyed Janus-arcai A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.

Bemutatták a Nemzeti Casino könyvtáráról szóló kötetet Könyvfalat avattak és új kiadványt mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Casino páratlan gyűjteményéből 769 kötet került az MTA Vörösmarty-rendezvénytermének könyvespolcaira. A Nemzeti Casino, amelyet 1827-ben gróf Széchenyi István alapított, a XIX. század és a XX. század első felének egyik legfontosabb kulturális és társasági központja volt Budapesten.

Az utolsó 180-as – Negyvenöt éve búcsúzott az első saját gyártású csuklós Ikarus Átmeneti típus volt az első Ikarus márkajellel ellátott csuklós busz. Több mint másfél évtizedig szolgáltak Budapesten, és az utolsó is csendben távozott a forgalomból. 45 éve vonták ki az utolsó Ikarus 180-as csuklós buszokat a BKV állományából.

Elkészült a Hunyadi udvar látványterve A budai királyi palota rekonstrukciójának részeként nemcsak magukat az épületeket, de a környező tereket is helyreállítják. A megújuló Hunyadi udvar látványterveit a héten tette közzé a Nemzeti Hauszmann Program.

Korszerűsítették a kispesti Nyugdíjasházat Befejeződött a kispesti Nyugdíjasház korszerűsítése, melynek során leszigetelték a homlokzatot és a tetőt, valamint kicserélték az ablakokat is. A harminchárom lakásos épület felújításától közel harmincszázalékos energiamegtakarítást várnak.

A Regent-ház építése és felrobbanása Budapest ostromakor Máig nem derült ki, hogyan robbant fel Budapest ostromakor, 1945 januárjában az alig tíz évvel korábban épült Margit körúti Regent-ház, amely Budapest egyik híres, magas presztízsű, modern bérháza volt. A nyolcvan évvel ezelőtti pusztító detonáció idején, amelynek során a földszinti lőszerraktár megsemmisült, közel háromszáz ember tartózkodott az épület alatti óvóhelyiségekben.

Megújul a Mesepalota óvoda udvara Tavasszal megkezdődik a VIII. kerületi Mesepalota óvoda udvarának felújítása. A téglahomlokzatú, neogótikus épület udvarán kicserélik a közműveket, ezért a teljes burkolatot fel kell bontani. A helyreállítása után azonban korszerűbb és biztonságosabb környezetet hoznak létre.

Végleg bezárta kapuit a budai Körszálló A budai panoráma jellegzetes eleme a budai Körszálló, mely 1967 óta állt a vendégek rendelkezésére. A Szrogh György által tervezett henger alakú épület azonban a koronavírus-járvány óta már nem hotelként működött, a közelmúltban pedig végleg bezárta kapuit. A tervek szerint a jövőben luxuslakásokat alakítanak ki benne.

Elárverezik az egykori Központi Zálogházat Árverésen értékesítik a volt Központi Zálogház egykori, IX. kerületi székházát. A Lónyay utcai műemlék épület tulajdonosa a Magyarországi Református Egyház, amely 2018-ban kapta meg az államtól az ingatlant. A Károli Gáspár Református Egyetem jogász- és pszichológusképzését költöztették volna ide, ám most az eladás mellett döntöttek.

A kettévágott Budapest – Nyolcvan éve rombolták le a Duna-hidakat Budán még zajlottak a harcok 1945 januárjában, amikor a pestiek már kimerészkedhettek az óvóhelyekről. A lerombolt város képe fogadta őket. Nemcsak az épületek álltak romokban, de a hidak mindegyikét a Duna medrébe robbantották a visszavonuló németek. A 80 évvel ezelőtt kettészakított Budapest életét óriási feladat volt megszervezni.

Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.

Száguldozó autók és szlalomozó gyalogosok az EMKÉ-nél Száguldozó autók, a gázolókat üldözni képtelen rendőrök és az úttesten minden irányba átszaladó gyalogosok. Száz éve új módszert vezettek be a legforgalmasabb budapesti kereszteződésben a közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében, a forgalomirányító rendőröket.

Szobrot és parkot avattak Prokop Péter tiszteletére Csepelen Felavatták Prokop Péter mellszobrát és a róla elnevezett emlékparkot a csepeli Béke téren. Prokop Péter nemcsak festőművész, hanem író és lelkipásztor is volt, aki 42 évi emigráció után hazatérve Csepelt választotta otthonául. Legnagyobb freskói Itáliában és az Egyesült Államokban találhatók.

Egy 200 éves hídterv Egy forradalmi ötletet javasolt 200 éve Svoboda János, mégpedig egy láncokon függő, mederpillér nélküli híd építését. Ezzel több, mint 75 évvel előzte meg a korát, hiszen ilyen híd a Duna Pest és Buda közti szakaszán csak a XIX. század végén épült meg.

A fiatal Munkácsy pesti lakhelyei – Lebontották a belvárosi házakat, ahol a festő élt és alkotott Munkácsy Mihály 19 évesen került fel Pestre, albérletben lakott, s mint első főbérlője visszaemlékezéséből tudhatjuk: sanyarú sorsa volt, sokszor ennie sem volt mit, a lakbérrel is el-elmaradozott. Hogy törlesszen, szállásadójáról és feleségéről is készített egy-egy portrét, amelyekért egyhavi lakbérét engedték el, s emellé még egy kabátot is kapott a neki szállást adó sokgyermekes családtól.

Új évre várva – Pesti szilveszter 100 évvel ezelőtt Ingyen bor, nagy tömeg, különleges programok és taxissztrájk köszöntötte száz éve Budapesten az 1925-ös évet, sokan tíz év óta az első igazi „békebeli szilvesztert” várták.

Kelta fellegvártól a csillagvizsgálóig: a Gellért-hegy sziklacsúcsának története A világörökség része, Budapest egyik szimbóluma, tetején a számos téves mondával terhelt Citadellával. Ez a Gellért-hegy, amely egyben természetvédelmi terület is, több ritka növény otthona, amely a történelem során kevésbé ismert épületeknek is otthont adott.

Egy törékeny remekmű újjászületése – A Vöröskereszt Egylet egykori székházának üvegmunkája A színes üvegablakokat évszázadok óta kedvelik az építészetben, hiszen a rajtuk átszűrődő napfény egészen misztikussá varázsolja a belső tereket. Természetükből adódóan viszont nagyon sérülékenyek, Budapest második világháborús ostroma során nagyon sok semmisült meg belőlük. Erre a sorsra jutott a Vöröskereszt Egylet székházát díszítő üvegmunka is. Az épület rekonstrukciója keretében viszont újjászületett, alkotója, Balogh Eleonóra üvegművész mesélt az idáig vezető többéves, felfedezésekben is gazdag útról.

Ilyenek voltak a régi korok karácsonyai Budavárban Érdekes történeteket őriz a budai Vár a télről és az adventről. Milyenek voltak a boldog békeidők karácsonyai a fényfüzérek előtti korban, és hogyan töltötték az ünnepeket a Budavári Palota egykori lakói? Ennek is utánajártunk.

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja Az 1854-ben útjára induló Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna az olvasóinak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

A kis Jézus ábrázolásai a budapesti utcákon Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, amely a keresztény művészet egyik leggyakrabban ábrázolt jelenete is. A műalkotásokon általában mellette találjuk édesanyját, Máriát is, de a gyermek Megváltó néhány más szent társaságában is feltűnik. Ez megfigyelhető a budapesti utcákon, olykor még egészen meglepő helyeken is. Az ünnep alkalmából ezeket gyűjtöttük össze egy csokorba.

A troli Budapesten A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.