Keresés az archívumban

A Lottóház előzménye – Az '56-os forradalomban lőtték szét a XIX. századi épületeket A Ferenc körút és az Üllői út találkozásánál található egy apró közterület, amely 1996 óta önálló névvel rendelkezik. Angyal István parknak hívják. Felirat ezt nem jelzi, és bár 2014 óta egy papírrepülőt formázó köztéri műalkotás is látható itt, a legtöbb budapesti nem tudja, hogy az 1956-os forradalom egyik hőséről, a Tűzoltó utcai felkelők vezetőjéről emlékezett meg ezen a módon a főváros 24 éve. Azt pedig talán még kevesebben tudják, hogy 1956 előtt ezen a helyen nem tér, hanem három lakóépület állt egymás mellett.

Kilencvenéves a Nemzeti Sportuszoda, a XX. századi építészet kiemelkedő alkotása Az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd tervezte a Nemzeti Sportuszodát, amely a „magyar vizes sport Mekkájának” tekinthető. A Margit-szigeten található létesítmény nemcsak a hazai sportéletben betöltött szerepe miatt kiemelt jelentőségű épület, hanem a XX. századi magyar építészet meghatározó alkotása is.

Amikor még telefonos lakást kerestünk a pesti ingatlanpiacon Ma elképzelhetetlennek tartjuk az életünket telefon nélkül, pedig volt idő, amikor évtizedeket vártunk arra, hogy bekössék a vonalat a lakásunkba. Kiváltságosnak érezhette magát, akinek volt telefon az otthonában, s aki ilyen lakást birtokolt, az jóval magasabb áron tudta értékesíteni. Hatalmas előrelépésnek számított harminc évvel ezelőtt, hogy Csepelen átadtak egy 18 ezer vonalas új telefonközpontot, de ekkor még úgy tűnt, csak 2000-re lehet elérni, hogy minden második lakásban legyen telefon.

Építészeti nívódíjat kapott a Millennium Háza Rangos elismerésben részesült a Millennium Háza a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjon, a FIABCI Hungaryn. A megújult kulturális intézmény, a Városliget egyik legrégebbi épülete a művelődés kategóriában bizonyult a legjobbnak.

Egyetem lesz a zaciból – 120 éve indult a Központi Zálogház építése A Lónyay utcában van egy hatalmas épület, amely tizenöt éve üresen áll. Olyan régóta kihasználatlan, hogy az arra járók legtöbbje talán már azt sem tudja, mire szolgált, hogy hívták. Pedig bő száz éven keresztül ez volt a centruma a zálogba tett értékek adásvételének. Az elmúlt években terveztek ide szállodát, filmeket forgattak az ódon falak között, s már attól is tartani lehetett, hogy elbontják, de végül megmenekült a szép, századfordulós épület.

Ötven éve járt először Tu–154-es repülőgép Budapesten Budapesten mindig nagy szenzációt jelentett egy új repülőgéptípus bemutatkozása. Nem volt ez másként akkor sem, amikor 50 évvel ezelőtt a fővárosba érkezett a szovjet légiipar akkori legmodernebb utasszállítója, a Tu–154-es.

A motoros postai triciklik 120 éve jelentek meg Budapest utcáin A Magyar Postának nagy szerepe volt a hazai autózás elindításában. A vállalat eleinte külföldi típusokat használt, de 120 évvel ezelőtt már magyar gyártású motoros járműveket is forgalomba állított. Ezek még nem autók, hanem olyan postai triciklik voltak, amelyeket magyar fejlesztésű belső égésű motorok hajtottak.

A Vizafogó Óvoda nyerte el idén Budapest Építészeti Nívódíját A Budapest Építészeti Nívódíj idei nyertese a Vizafogó Óvoda átalakítása és bővítése lett, dicséretben részesült a MOME Campus és Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztésének 3. üteme, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, a Ligeti-műteremvilla felújítása és átalakítása, valamint a Havanna Hetivásár.

Amikor ötéves tervek alapján épült Budapest A szocializmus alatt az államilag irányított gazdaság úgynevezett ötéves tervekkel működött. Azaz előre meghatározták, hogy a következő öt évben milyen volumenben, milyen termékekből vagy nyersanyagból mennyit kellene előállítani, gyártani. Más volt ez, mint egy üzleti terv, mert valójában nem a valós igények és az üzleti lehetőségek határozták meg.

Íme 10 gyönyörű kupola, amelyek leginkább hiányoznak a budapesti városképből Egy friss kormánydöntés értelmében számos, városképi szempontból jelentős épület hiányzó kupoláját, tetőidomait és díszeit rekonstruálják a közeljövőben, először három budapesti házét. Szubjektív listánkon 10 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyeknek egykor gyönyörű, ma fájóan hiányzó kupoláját, tornyát és díszeit az elsők között kellene újraalkotni.

Elkezdődhet a budavári nagyzsinagóga feltárása Előkészítik a középkor budavári nagyzsinagóga feltárását a mai Táncsics utca 21-23. szám alatti ház közelében. A zsinagóga az akkori Európa legnagyobb zsidó templomai közé tartozott, amely Mátyás király uralkodása idején épült és 1686-ig állt. Az állagmegóváson és a feltáráson túl hosszú távú cél a zsinagóga látogathatóságának megoldása.

Már 25 éves a Rákóczi híd – Az elmaradt világkiállítás mementója Közel harminc tervváltozat és húsz év előkészítés után épült meg Budapest II. világháború utáni első állandó városi hídja 1995-ben. Átadását nem fogadta kitörő örömmel a budapesti közönség, ráadásul elmaradt a világkiállítás is, amely eredetileg a helyét a Dunán kijelölte.

A modern magyar építészet előfutára volt – Száz éve hunyt el Lajta Béla A XX. század elejének egyik legmeghatározóbb magyar építésze volt Lajta Béla, aki Lechner Ödön nyomán elindulva a szecesszió stílusának nagy hatású képviselője volt, majd megtalálva saját útját és formavilágát a modern építészet hazai előfutára lett. Új szemléletet képviselt a tömegformálásban, megtartva a népies dekorációt, a szecesszió finom ornamentikáját, összekapcsolva az új anyagok művészetével egyszerűségükben is monumentális épületeket alkotott, amelyek a mai napig a nagyvárosi modern építészet szép példái.

Csak egy ugrás a Sugár! – Negyven éve nyílt meg a bevásárlóközpont az Örs vezér terén Negyven évvel ezelőtt nyílt meg a szocialista bevásárlóközpont az Örs vezér terén, s bár az elnevezésére kiírt pályázaton a Terminál győzött, végül a Fővárosi Tanács a Sugár nevet adta a 29 ezer négyzetméteres, ismert állami tulajdonú üzleteket felvonultató korabeli plázának. Az áruház sok mindenben újdonságot hozott: egyes termékeket házhoz lehetett szállíttatni, előjegyzéses rendelést lehetett leadni, és akadálymentesen lehetett feljutni az emeletre. A Sugár jól eltalált reklámszlogenje egy nemzedék számára vált ikonikus mondattá.

Forradalom a likőrgyár helyén – A Corvin köz története Az ország legnagyobb likőrgyárának helyén épült fel a híres Corvin mozipalota, amelynek 1922-es átadása olyan jelentős eseménynek számított a korabeli Magyarországon, hogy jelen volt Horthy Miklós kormányzó, József Ágost főherceg, Kosztolányi Dezső író és a magyar kulturális élet színe-java. Ez a helyszín, a VIII. kerületi Corvin köz lett az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb fegyveres központja, az ott harcolók egykori parancsnoka, Pongrátz Gergely könyvet is írt róla. Az itt található szobrokon, emléktáblákon mindig nemzeti színű szalagokat, koszorúkat találunk, de az emlékhely mögött már egy új világ kezdődik.

A Fővámház neoreneszánsz palotájának különleges épületdíszei A Fővámház, a mai Corvinus Egyetem épülete Budapest egyik fő látványossága. A homlokzatot 22 szobor díszíti, köztük a görög-római mitológia alakjai és a magyar foglalkozásokat megjelenítő szobrok. A díszudvarok, a lépcsőházak, a külső és belső díszítések mind azt mutatják, hogy a palota építészeti remekmű. Az Ybl Miklós tervezte épületet 150 évvel ezelőtt, 1870-ben kezdték el építeni a pesti Duna-parton.

Thália második magyar csarnoka – 145 éve nyitotta meg kapuit az egykori Népszínház A reformkorban népszerűvé váló népszínművek önálló színháza, vagyis a Népszínház a kiegyezést követően az egyre határozottabb törekvéseknek, a közösségi gyűjtésnek, majd a város támogatásának köszönhetően kapta meg saját épületét a mai Blaha Lujza téren. Thália második magyar csarnoka, ahogy a korabeli lapok hivatkoztak rá, a neves, színházakat tervező páros, Fellner és Helmer osztrák építészek műve volt, és fényes keretek között 1875. október 15-én nyílt meg. A gyönyörű, eklektikus épületet, amely 1908-tól a Nemzeti Színháznak adott otthont, ma már hiába keressük, 1965 tavaszán lebontották.

A világ talán legszebb Parlamentjét 135 éve kezdték építeni A város egy akkor még elhanyagolt, de fejlesztésre kijelölt területén, a Tömő téren 150 munkás kezdett el kiásni egy 40 ezer köbméteres gödröt 1885. október 12-én. Ezzel egy csaknem két évtizedig tartó építkezés vette kezdetét. Országházat építettek Steindl Imre tervei alapján.

Zugló 85 éves lett – Villák, paloták, lakótelepek városrésze Kilencven évvel ezelőtt hozták létre, de 85 éve kezdte meg önálló kerületként a működését Zugló. A XIV. kerület a belvárost köti össze a külső városrészekkel, és ez az építészetében is megmutatkozik: megtalálhatók itt a kiegyezés utáni évtizedekben készült gyönyörű historizáló és szecessziós épületek, híres művészek egykori villái, lenyűgöző szépségű iskolaépületek és egyéb intézmények műemlék székházai, de az 1970-es években felhúzott lakótelepek is.

Hatvan évvel ezelőtt jelentek meg a Volga taxik a pesti utcán A budapesti taxiszolgáltatást az 1950-es években kizárólag a fővárosi tulajdonú Főtaxi végezte. A vállalatnak aránylag kevés, de nagyon sokféle autója volt. Az új évtized elején, 1960-ban a Szovjetuniótól új kocsikat vásároltak, amelyekről azt gondolták, hogy idővel ez lehet a fővárosi taxik alaptípusa. A Volga M21-nek végül nem sikerült ezt a szerepet betöltenie, tíz évvel később egy másik orosz autó lepte el a fővárosi utakat: a Zsiguli.

Budapest felértékelődött a Bécs felé haladó autóút megépítésével A kifejezetten autókra tervezett Budapest–Bécs műút 90 évvel ezelőtt nyílt meg, 1930. október 4-én. Az ország és a főváros közvéleménye ettől Budapest geopolitikai pozíciójának javulását és a turizmus fejlődését várta. Talán nem sokan tudják, hogy akkor még a mai III. kerületi Bécsi úton kellett elindulnia annak, aki kocsival akart eljutni az osztrák fővárosba.

A Budai Vigadó és egy hűvösvölgyi családi ház lett az év háza Kiválasztották Az év háza pályázat nyerteseit. Középület kategóriában idén a Budai Vigadó felújítása érdemelte ki a legjobbnak járó elismerést. A családi ház kategória győztese pedig egy hűvösvölgyi otthont lett.

Hírességek utcája – Írók, festők, feltalálók éltek egykor a Bartók Béla úton Budapesten van egy hely, ahol egymás mellett megfért az autógyár, a laktanya, a kollégium és a két világháború közötti magyar irodalom. Mindezt száz métereken belül. Ez a különleges hely a Bartók Béla útnak a Gellért tér és Körtér közötti része. Egy csodálatos út, csodálatos helyekkel.

Családi tragédiák miatt adhatta el híres városmajori villáját Barabás Miklós Barabás Miklós, a XIX. század egyik legjelentősebb festője 1840-ben a zajos, piszkos Pesttől távol, a Városmajorban építtette fel saját tervei alapján híres villáját, amelytől éppen 150 évvel ezelőtt, 1870-ben vált meg. Az ott eltöltött harminc év a családi élet idilli hangulatát jelentette számára. Megfordult az épületben a reformkor szinte minden jelentős szereplője, köztük Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc is. De miért vált meg nagy festőnk a szeretett háztól, ahol gyermekei is felnőttek?

Lebontják a külföldi ösztöndíjasok kollégiumának egykori épületét A Budaörsi út mellett álló, külföldi ösztöndíjasok egykori kollégiuma 1968-ban épült, az évek óta kihasználatlan épületet idén lebontják.

Budapest tisztasága – 125 éve takarítják rendszeresen a várost Pest és Buda lakói régen hulladékgödrökbe hordták a szemetet, vagy egyszerűen csak lepakolták a Duna-parton. Emiatt sokszor elviselhetetlen bűz volt a két városban. Mindez 125 évvel ezelőtt változott meg gyökeresen, amikor is létrejött egy fővárosi hivatal Budapest útjainak takarítására és a szemét összegyűjtésére.

Újraalkották a Szent Jobbot egykor szállító Aranyvonatot Augusztus 20-án a Magyar Vasúttörténeti Parkban mutatják be az immáron évtizedek óta tervezett, és az elmúlt öt év alatt rekonstruált Aranyvonat szerelvényét, amely 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából az uralkodói ereklyét, a Szent Jobbot szállította országos körútra. Az ünnepélyes esemény alkalmával a látogatók díjmentesen tekinthetik meg az újjáépített járművet, amely egyszerre felel meg a mai vasúti közlekedési szabványoknak és a történelmileg hiteles rekonstrukciós elvárásoknak.

Menyasszony, kaszkadőr és homokzsák is utazott a ma 50 éves Libegőn, Budapest legkülönösebb közlekedési eszközén A János-hegyi Libegő Budapest talán egyik legérdekesebb közlekedési eszköze, amely 1970. augusztus 19-e óta várja az utasokat egy kis libegésre. Számos érdekesség kapcsolódik hozzá. Kevesen tudják, hogy a Libegő első „utasai” homokzsákok voltak, de tartottak esküvőt is a magasban, és itt forgatták a Trapper farmer egyik reklámfilmjét, amelyben a kaszkadőr állva utazott a város felett. A fél évszázados ünnep alkalmából több érdekességet is összegyűjtöttünk a Libegőről.

Elkezdődött a Széll Kálmán teret a Postapalotával és a Városmajorral összekötő átjáró építése Az átjáró megépítését már a Széll Kálmán tér hat évvel ezelőtti átépítésekor tervezték, de akkor elmaradt. Most azonban az újjászülető, a Pénz- és Banktörténeti Múzeumnak is helyet adó Postapalota tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank finanszírozásával végre pótolják a beruházást.

Sokan próbálták összekötni Pestet és Budát – Hidat tervezett a Dunára az első magyar gőzhajó megalkotója A Carolina hajó történetét bemutató cikkünkben megemlítettük, hogy a tervező Bernhard Antal egy Pestet és Budát összekötő hídtervet is benyújtott. A Lánchíd megépítése előtt közel két tucat javaslat született arra, miképp kellene áthidalni a folyót, és ezek között Bernhard terve egy fontos elképzelés volt, mert elvileg meg lehetett volna valósítani.

Sándy Gyula életművét is megismerhetjük – Kiállítás nyílt a Műcsarnokban A budai Postapalotát tervező Sándy Gyula építész munkásságával is megismerkedhet, aki ellátogat a Műcsarnok most megnyílt kiállítására. A Sándy / Konok – Metszéspontok című közös tárlat négy művész pályájának közös vonásait emeli ki, bemutatja az életművek metszéspontjait.

Siklóval Pestről a Gellért-hegyre A pesti belvárosból a XIX. század végén Budát elérni nem volt egyszerű. Akárcsak a Gellért-hegy tetejére felmászni. E két problémát oldotta volna meg Ruppenthal János valóban látványos elképzelése, amely egy hidat, és rajta siklót képzelt el.

A budapestiek régi vágya egy gyalogoshíd a Dunán Sokan a jövő gyalogoshídját látják a Lánchídban, holott az erre a szerepre nem alkalmas. A híd ugyanis három szigorúan elválasztott, egymással párhuzamos útpályából áll, a két járdából és középen az úttestből, amelyek között átjárási lehetőség nincs, és nem is lehet, sőt a középsőből, a közúti pályából jobbra és balra nem is igazán lehet kilátni. Más lehetőséget kell keresni, mert annyi bizonyos: a budapestiek régóta vágynak egy gyalogoshídra.

Százötven éve vette meg a Lánchidat a magyar állam A Lánchíd 150 évvel ezelőtt, 1870. július 1-jén került állami tulajdonba. Hihetetlenül nagy összeget fizettek érte az építtető magántársaságnak, sokkal többet, mint amibe a Margit híd került. Miért volt szüksége a magyar államnak arra, hogy megkösse ezt a szerződést?

Egy felfedezésre váró kerület Budapestnek több olyan kerülete van, amely nemcsak az ott lakóknak vagy a lokálpatriótáknak kedves, hanem egészen egyedi atmoszférájával az oda látogatóba érkezőket is képes lenyűgözni. Újlipótváros egészen biztosan egyike ezeknek a városrészeknek.

Andrássy úti paloták sorát tervezte – Száz éve hunyt el Freund Vilmos építész A századfordulóra világvárossá formálódó Budapest építészeti kialakításához számos kiváló tervező neve köthető. Közéjük tartozik a neoreneszánsz és neobarokk stílusban alkotó Freund Vilmos is, aki Andrássy úti bérpaloták egész sorát tervezte, de az ő munkája az egykori Lipótvárosi Kaszinó, az Erzsébet körúti gőzfürdő, több kórház épülete is, amelyek mellett nap mint nap elsétálhatunk, és megcsodálhatjuk a békebeli Budapest csodálatos mementóit.

A Budavári Palota építője – Hogyan nyerte el a megbízatást Hauszmann Alajos? Sosem fogjuk megtudni, pontosan hány építésznek a fantáziájában született meg az a gondolat, hogy ő lehetne a Budavári Palota tervezője. A Közmunkatanács tagjainál, az építési bizottságnál és magasabb körökben is próbáltak összeköttetéseket találni, ajánlásokat szerezni azok, akik Ybl Miklós halála után éreztek magukban elhivatást a már megkezdett munka folytatására. Végül Hauszmann Alajos kapta a megbízást, aki csendben várta a döntést, még csak a családjának sem árulta el, hogy ő a jelölt.

Hatalmas római erőd állt egykor Pest helyén A Március 15-e tér mélyén egy római erőd maradványai találhatók. 1970 és 2010 között a romok a szabad téren is láthatók voltak. A tér kialakítása nem volt egyszerű feladat, az elmúlt 90 évben a mostani a harmadik bemutatási módja a római erőd maradványainak.

Ötven évvel ezelőtt korszerűsítették Budapest díszkivilágítását Budapest 50 évvel ezelőtt sokkal sötétebb hely volt, mint most. Nem átvitt értelemben, hanem a valóságban. Jóval gyengébb volt az éjszakai közvilágítás, és a kiemelt épületek díszkivilágítása is meglehetősen kezdetleges volt.

Clark Ádámtól Cseh Tamásig – Számtalan titkot őriz a 170 év után újjászülető Citadella A Gellért-hegy tetején trónoló erőd masszív tömbjét mindenki ismeri, aki vala ellátogatott Budapestre, vagy legalább képen látta már. Generációk tartották az elnyomás szimbólumának, többször is le akarták bontani, de máig velünk van. A katonaság kivonulását követően megnyugtató funkciót nem igazán sikerült találni neki: maradt az évtizedes kallódás. Ennek vethet véget a most elkezdődött munka.

Főúri rangjuknak megfelelő lakóházra vágytak – A Fellner és Helmer színházépítő párostól rendeltek palotát Budapest Európa egyik legszebb fővárosa, mondják a turisztikai szakemberek világszerte. És ennek a városnak számtalan gyöngyszeme, ékszerdoboza van. Ezek közé a kincsek közé tartozik a Józsefváros szívében álló, a Múzeum és Reviczky utcák által határolt egykori Károlyi–Csekonics-palota. Az épület olyan alkotóknak köszönheti külső és belső értékeit, mint Ferdinand Fellner és Hermann Helmer, Thék Endre, Lotz Károly vagy éppen Meinig Artúr.

A belváros gyönyörű színfoltja lett a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, jöjjön velünk egy sétára! A zsidó hitközség engedélyével, a belsőépítészeti munkákat tervező Baliga Kornél építőművész kíséretében jártuk be a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát, amelynek rekonstrukcióját nemrég ICOMOS-díjjal ismerték el. Az Otto Wagner tervezte, 1872-ben átadott épület évtizedeken át pusztult a belváros közepén, ám mára csodálatos megújuláson esett át. A zsinagóga egyszerre lesz szakrális és kulturális tér, a középen álló tóraolvasó állványt a rendezvények idejére a földbe fogják süllyeszteni.

150 éves a Margit-sziget rendezési terve – Így lett közpark a Nyulak szigetéből A budapestiek kedvenc helye, a főváros tüdeje, a japánkert és a vadaspark otthona: ez mind a Margit-sziget. A korábban Nyulak szigete vagy Palatinus-sziget néven is emlegetett városrész fejlesztése 150 évvel ezelőtt vette kezdetét. A tervező sokak kedvence, a magyar építészet kiemelkedő alakja, Ybl Miklós volt, cikkünkben a nevével fémjelzett folyamatnak járunk utána.

Szobrot állítottak a Szent István-bazilikában II. János Pál pápának A Szent István-bazilika papi bejárójánál állították fel az éppen száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál életnagyságú szobrát. A szentatya 1991. augusztus 20-án maga is járt a bazilikában, személyében első alkalommal érkezett pápa Magyarországra.

Akik meggazdagodtak a vaskereskedésből – Már a rendszerváltás előtt át akarták építeni a Heinrich-udvart, most szálloda lehet belőle Az Üllői út 32. szám alatt egy gyönyörű épület ragadja meg a ferencvárosi oldalon sétáló tekintetét. Az épületdíszekkel gazdagon ékesített háromemeletes ház legfelső szintjén hatalmas felirat olvasható: Heinrich-udvar. Az utóbbi napokban számos helyen megjelent a hír, hogy ez az épület hamarosan jelentősen átalakul, szállodává építik át, műemléki védettsége megszűnik. Jelenleg nem tudjuk, mi lesz a történet vége. Akárhogyan alakul is, most mindenesetre ismerkedjünk meg az egykor „vasudvarnak” is nevezett hely névadójával, Heinrich Alajossal és családjával, akik sok-sok évtizeden keresztül a főváros egyik legjövedelmezőbb vaskereskedését működtették.

A Vatikán pavilonja lett volna a budapesti világkiállításon, a Magyar Szentek templomaként épült fel Eredetileg az 1996-ra tervezett budapesti világkiállítás vatikáni pavilonjának tervezték, de az expó lemondása után a Magyar Szentek templomaként készült el a Petőfi híd budai hídfőjétől délre álló épület. Egyszerre archaikus és modern, korokat őrző és korokon átívelő, a keresztény templomépítészet különleges alkotása. Nem csak változatos anyaghasználatával, rendhagyó formájával kelt figyelmet, de az is egyedivé teszi, hogy egy egyetemi városrészben található, így sok fiatal itt talál lelki feltöltődést.

Hetvenéves a Ferihegyi repülőtér – 500 kubikos egyengette a talajt a Tudományos Akadémiától megszerzett telken A Mátyásföld és Budaörs után Ferihegyen építették meg Budapest harmadik légikikötőjét. A döntés, tervezés és építkezés ugyan már 1939-ben elkezdődött, de a II. világháború közbeszólt, az addig elkészült részek pedig jelentős károkat szenvedtek a bombázásokban. A háború után, 1947-től indult meg újra az építkezés, és az elkészült repülőteret 70 éve, 1950. május 7-én adták át ünnepélyes keretek között. Írásunkban e jeles évforduló kapcsán megemlékezünk a viszontagságos kezdetekről, az építkezésről, az átadásról és az elmúlt hetven év dinamikus fejlődéséről.

Felújítják az Ybl-támfalat a budai Várban A Csikós-udvar alatt elhelyezkedő, a Budavári Palotának a Széchényi Könyvtárat magában foglaló épületétől a Karakas pasa tornyáig futó támfal Ybl Miklóshoz méltó módon épül újjá a Nemzeti Hauszmann Program keretében. A Palota út mentén húzódó, szerkezetileg stabil építményen megszüntetik a repedéseket, megtisztítják és restaurálják a kőelemeket – mondta el lapunknak Potzner Ferenc, a felújítás tervezője. Az építmény így méltó környezetéül szolgál majd a fölötte elhelyezkedő Lovardának és a Főőrségnek, amelyeket szintén a Budavári Palotanegyed fejlesztési programjában rekonstruáltak.