Az október 30-án kihirdetett kormányhatározat új korszakot hozhat a II. világháborúban és az újjáépítés során elpusztult budapesti kupolák és épületdíszek újjáépítésében. Eszerint elsőként három, városképi jelentőségű ház elpusztult kupolája, tetőidomai épülnek újjá. A Nemzeti Vértanúk emlékműve mögött, a Vécsey utca 4. – Vértanúk tere 2. – Nádor utca 31. szám alatt, az Egyetem tér 1–3. szám alatt, az ELTE központi épülete, a harmadik pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gellért tér 4. szám alatt.

Mivel a határozat értelmében a kormány támogatni kívánja minden, városképi jelentőségű épület megsemmisült díszeinek, tetőidomainak helyreállítását (ezekről első lépésként központi nyilvántartás készül), összegyűjtöttünk 10 olyan budapesti épületet, amely elhelyezkedése, városképi szerepe és persze szépsége okán – mindenképpen megérdemelné, hogy a közeljövőben visszakapja régi ékességeit. 

1. A Takáts-ház hagymakupolája az Erzsébet hídnál

A Takáts-ház Váci utca felőli homlokzata az 1900-as évek elején

A Takáts-ház napjainkban, a Március 15-e tér felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hiába áll kiemelkedő helyen, a Március 15-e téren (a Duna utca 3. és a Váci utca 39. alatti saroktelken) a neobarokk Takáts-ház, mégsem tudják róla sokan, milyen fantasztikus hagymakupola díszítette egykor a tetejét! A valószínűleg Schweiger Gyula tervezte (1899–1900 során), Takáts János fűszerkereskedő számára épült ház földszintjén és félemeletén az 1930-as évekig a Zsolnay-gyár képviselete működött, ennek emlékét őrzik a félemeleti homlokzatrészen elhelyezett reliefek, amelyek a porcelánkészítés két fázisát, illetve a gyár öttornyos címerét ábrázolják. A ház ikonikus kupoláját a II. világháború sodorta el, és bár az épületet 2003-ban felújították, legfőbb ékessége máig fájóan hiányzik, pedig üde színfoltja lenne a városképnek. 

2. Égbe nyúló csúcs: az Andrássy úti Fonciére-palota

A Fonciére-palota az Andrássy út elején az 1890-es években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Fonciére-palota napjainkban. Hermész (Mercurius) szobra és a griffek a helyükön, a kupola hiányzik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Andrássy út 2-es szám alatti Fonciére-palotát mindenki láthatta már, aki valaha megfordult az egykori Sugárút elején. A Bajcsy-Zsilinszky út felőli saroktelken 1882-re felépített, Feszty Adolf (a körképéről ismertté vált Feszty Árpád testvére) által tervezett neoreneszánsz ház tetejét eredetileg hatalmas, csúcsos sarokkupola díszítette, amely azonban elpusztult a II. világháborúban. Az előtte, a párkány sarkán álló Mercurius (Hermész)-szobor és társai, a két griffmadár viszont nem, ezeket 1979 októberében leemelték, és az Esti Hírlap 1980. szeptember 26-i beszámolója szerint Dobándi Károly szobrászművész restaurálta, ezt követően, 1980-ban vissza is kerültek a helyükre. Szerintünk viszont a kupola is megérdemelné, hogy újjáépítsék. 

3. Pusztító tetőátépítés helyett rekonstrukciót érdemelne a Stein-palota

Az Andrássy út 1. számú háza, a Stein-palota 1883 körül Klösz György felvételén (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.160/képszám: 82215)

A Stein-palota napjainkban. Molinóreklámok vannak, díszes tetőzet nincs (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha az Andrássy út „bejáratának” egyik házát képzeletben rekonstruáltuk, a szimmetria megkívánja, hogy a vele szemben lévő, Andrássy út 1. számú házának tetődíszeivel folytassuk. A Lang Adolf tervezte, 1882 körül épült neobarokk Stein-palota ugyan nem rendelkezett olyan pompás kupolával, mint szembebn lévő szomszédja, tetőzete azonban a mainál jóval mozgalmasabb és díszesebb volt: Bajcsy-Zsilinszky útra néző részét két kisebb kupola is ékesítette. A háborúban elpusztult tetődíszek egy része és a sarokkupolák talapzata a kétezres évek előtt még látható volt, akkor azonban egy barbár bontás és az azt követő jogi-pénzügyi hercehurca folytán eltűntek. 

4. Szecessziós bástya a Deák téren

A Deák téri Modern és Breitner áruház az eredeti kupolájával (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A ház napjainkban, kupola nélkül (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Deák Ferenc tér egyik legszebb és legjellegzetesebb épülete szintén kénytelen nélkülözni kupoláját. A Deák Ferenc utca 23. alatti egykori Modern és Breitner áru- és lakóház 1912-re elkészült, a Kollár József és Révész Sámuel tervezte mesés, szecessziós palota a legszebb budapesti épületek egyike, bástyaszerű saroktornyát minden karácsonykor kivilágítják. A ház tetőterében egykor műteremlakások sorát alakították ki, itt alkotott többek között Iványi-Grünwald Béla festő és Ferenczy Noémi gobelinművész is. A házra nézve viszont az embernek joggal támad hiányérzete: ami manapság bástyának tűnik, valójában az egykori kupola alatti torony. A ház a II. világháborúban nagyon megsérült, kései helyreállításakor viszont tetejének legfőbb ékét elbontották. 

5. A Deák téri evangélikus templom tornya

A Deák téri evangélikus templom eredeti formájában, toronnyal és a Hild-féle oszlopos kapuzat nélkül, Carl Vasquez rajza (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A templom ma. Torony híján ma a bejárat fölötti félköríves ablak mögött rejtőzik a harangjáték (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1799-től 1811-ig épült templom a pesti evangélikusok első és máig központi szerepet betöltő imaháza, amelynek eredeti terveit Krausz János készítette, ám mivel ő időközben elhunyt, a fiatal, alig 25 éves Pollack Mihály fejezte be, és az építkezést is ő vezényelte, így a végső forma már az ő elképzeléseit tükrözi, bár oszlopos-timpanonos főhomlokzatát 1856-ban Hild József építette hozzá. A templom tetején, a főbejárat fölött eredetileg kis harangtorony állt, ezt azonban statikai okokból 1875-ben lebontották. Bár 2001 óta minden órában megszólal a homlokzat félköríves ablaka mögé beépített harangjáték, a mai technikával bizonyára a torony visszaépítése is megoldható lenne. 

6. Manzárdtető öt toronnyal: a Károly körút 3/a

A Károly körút 3/a az eredeti manzárdtetejével és tornyaival (Forrás: korabeli képeslap)

A ház tetőzetének jó része túlélte a világháborús bombázásokat, de az ötvenes években mégis viszabontották (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hatalmas, háromudvaros Károly körút 3/a számú bérház városképi szerepe kiemelkedően fontos: mivel a Dohány utca és a Kiskörút találkozásánál, a sarkon áll, valósággal uralja a környezetét, fél kilométerről, a Deák térről is jól látható. A sokak számára csak a Filmmúzeum, később a Belvárosi Színház otthonaként ismert, 1911 és 1913 között épült házat Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervezte az Első Katonai Biztosító Intézet számára. A szecessziós épület manzárdos tetején eredetileg négy kisebb, sarkán pedig egy jókora, szögletes torony trónolt. Utóbbi kivételével a tető nagy része túlélte ugyan a háborút, az ötvenes években azonban a megmaradt tornyokat is visszabontották. 

7. A Széna tér méltó lezárása

A Széna tér 7. kupoláját statikai okokból bontották le még a II. világháború előtt (Forrás: korabeli képeslap)

A háború után egyszerűbb homlokzatot kapott, a kupola azóta is hiányzik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tér sarkán álló, 7. számú bérházról kevés biztosat tudunk, vélhetőleg Luschmann János építész tervezte a Pénzügyminisztérium számára, 1900 körül épült. A Széna térre néző, egykor díszes főhomlokzatát eredetileg jókora kupola díszítette, ezt azonban már a II. világháború előtt lebontották statikai okokból. Az épület a harcokban megsérült, homlokzatát pedig leegyszerűsítve építették újjá. 

8. Csillagvizsgáló helyett az eredeti kupola

Az 1935-ös kép jobb szélén látható a ház az eredeti kupolájával és díszeivel. Középen még áll a régi Szent János Kórház, amelyet 1949-ben bontottak le (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A ház kupoláját a kétezres években nem eredeti formájában újították föl, bár azzal jobban mutatna (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Széna tér egy másik háza, a Csalogány utca 55. tornyának furcsa, csillagvizsgálóra vagy inkább gombakalapra emlékeztető kupolája bizonyára sokaknak feltűnt már, akik arra jártak. A Baumgarten Sándor tervezte, 1913-ban épült ház megsérült a II. világháborúban, kupoláját pedig ezt követően elbontották, és csak a kétezres években újították föl a jelenlegi formájában. Az eredeti kupolával jobban mutatna.

9. Világító üveggömb a Szervita tér fölött

A Szervita tér igazi éke a Török Bankház tetején eredetileg világító üveggömböt tartó Atlasz-szobor volt (Fotó: archív/FSZEK Budapest Gyűjtemény, mai: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tér 3. számú Török és Társa Bankház számára 1906-ra elkészült szecessziós épületét Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezte. A vasbeton szerkezetű, üveghomlokzatú ház nagyon modernnek számított egykor, legjellegzetesebb része az oromzat zárófalának Róth Miksa által készített üvegmozaikja, amely a Hungária megdicsőülése címet viseli. És ez még nem nem minden: a ház tetejét egykor egy ötméteres, üveggömböt tartó Atlasz-szoborcsoport ékesítette, amelyet Ney Simon alkotott. A görög mitológia óriása mellett egy férfi- és egy női alak is állt, magát a gömböt pedig belülről meg lehetett világítani. A pazar tetődíszt azonban még a II. világháború előtt, a harmincas évek derekán eltávolították statikai okokból.  

10. Megérdemelné eredeti szépségét a Puskin mozi otthona

A Kossuth Lajos utca 18., a későbbi Puskin mozi 1896 körül Klösz Görgy fotóján (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A ház teteje ma jóval kevésbé díszes, hiányzik a nagy sarokkupola is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Czigler Győző kezét dicsérő, 1895-ben a Tudományegyetemi Alap számára készült négyemeletes bérház a legtöbb budapesti számára a Puskin mozi épületét jelenti. A Kossuth Lajos utca 18. alatti filmszínházat 1949-ben nevezték el az orosz költő-íróról, előtte, 1927-től Fórum néven működött, a korábbi Magyar Világ kávéház helyén. Még korábban itt volt műterme a legendás fényképésznek, Erdélyi Mórnak is. A ház a városi autópályává degradált és elszürkült Kossuth Lajos utca igazi ékessége lehetne, ha felújítanák, és visszakapná háború után lebontott sarokkupoláját. 

Reméljük, hogy az itt fölsorolt tíz épület kupoláinak, tornyainak és más díszeinek rekonstruálása csak a kezdet lesz. Problémák persze adódhatnak: az emeletráépítések és az időközben beépített tetőterek nehezebbé tehetik az újjáépítést tervező mérnökök munkáját. A feladat ugyanakkor nagyon fontos, hiszen a felsoroltakon túl számos városképi szempontból is jelentős épület várja még csonkán, hogy évtizedek után végre rá kerüljön a sor. Ezek bemutatását a jövőben is folytatjuk. 

Nyitókép: Az Andrássy út, balra a Fonciére-palota 1930-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)