Íme 10 gyönyörű kupola, amelyek leginkább hiányoznak a budapesti városképből

2020. november 8. 10:00

Egy friss kormánydöntés értelmében számos, városképi szempontból jelentős épület hiányzó kupoláját, tetőidomait és díszeit rekonstruálják a közeljövőben, először három budapesti házét. Szubjektív listánkon 10 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyeknek egykor gyönyörű, ma fájóan hiányzó kupoláját, tornyát és díszeit az elsők között kellene újraalkotni.

Az október 30-án kihirdetett kormányhatározat új korszakot hozhat a II. világháborúban és az újjáépítés során elpusztult budapesti kupolák és épületdíszek újjáépítésében. Eszerint elsőként három, városképi jelentőségű ház elpusztult kupolája, tetőidomai épülnek újjá. A Nemzeti Vértanúk emlékműve mögött, a Vécsey utca 4. – Vértanúk tere 2. – Nádor utca 31. szám alatt, az Egyetem tér 1–3. szám alatt, az ELTE központi épülete, a harmadik pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gellért tér 4. szám alatt.

Mivel a határozat értelmében a kormány támogatni kívánja minden, városképi jelentőségű épület megsemmisült díszeinek, tetőidomainak helyreállítását (ezekről első lépésként központi nyilvántartás készül), összegyűjtöttünk 10 olyan budapesti épületet, amely elhelyezkedése, városképi szerepe és persze szépsége okán – mindenképpen megérdemelné, hogy a közeljövőben visszakapja régi ékességeit.

1. A Takáts-ház hagymakupolája az Erzsébet hídnál

A Takáts-ház Váci utca felőli homlokzata az 1900-as évek elején

A Takáts-ház napjainkban, a Március 15-e tér felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hiába áll kiemelkedő helyen, a Március 15-e téren (a Duna utca 3. és a Váci utca 39. alatti saroktelken) a neobarokk Takáts-ház, mégsem tudják róla sokan, milyen fantasztikus hagymakupola díszítette egykor a tetejét! A valószínűleg Schweiger Gyula tervezte (1899–1900 során), Takáts János fűszerkereskedő számára épült ház földszintjén és félemeletén az 1930-as évekig a Zsolnay-gyár képviselete működött, ennek emlékét őrzik a félemeleti homlokzatrészen elhelyezett reliefek, amelyek a porcelánkészítés két fázisát, illetve a gyár öttornyos címerét ábrázolják. A ház ikonikus kupoláját a II. világháború sodorta el, és bár az épületet 2003-ban felújították, legfőbb ékessége máig fájóan hiányzik, pedig üde színfoltja lenne a városképnek.

2. Égbe nyúló csúcs: az Andrássy úti Fonciére-palota

A Fonciére-palota az Andrássy út elején az 1890-es években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Fonciére-palota napjainkban. Hermész (Mercurius) szobra és a griffek a helyükön, a kupola hiányzik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Andrássy út 2-es szám alatti Fonciére-palotát mindenki láthatta már, aki valaha megfordult az egykori Sugárút elején. A Bajcsy-Zsilinszky út felőli saroktelken 1882-re felépített, Feszty Adolf (a körképéről ismertté vált Feszty Árpád testvére) által tervezett neoreneszánsz ház tetejét eredetileg hatalmas, csúcsos sarokkupola díszítette, amely azonban elpusztult a II. világháborúban. Az előtte, a párkány sarkán álló Mercurius (Hermész)-szobor és társai, a két griffmadár viszont nem, ezeket 1979 októberében leemelték, és az Esti Hírlap 1980. szeptember 26-i beszámolója szerint Dobándi Károly szobrászművész restaurálta, ezt követően, 1980-ban vissza is kerültek a helyükre. Szerintünk viszont a kupola is megérdemelné, hogy újjáépítsék.

3. Pusztító tetőátépítés helyett rekonstrukciót érdemelne a Stein-palota

Az Andrássy út 1. számú háza, a Stein-palota 1883 körül Klösz György felvételén (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.160/képszám: 82215)

A Stein-palota napjainkban. Molinóreklámok vannak, díszes tetőzet nincs (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha az Andrássy út „bejáratának” egyik házát képzeletben rekonstruáltuk, a szimmetria megkívánja, hogy a vele szemben lévő, Andrássy út 1. számú házának tetődíszeivel folytassuk. A Lang Adolf tervezte, 1882 körül épült neobarokk Stein-palota ugyan nem rendelkezett olyan pompás kupolával, mint szembebn lévő szomszédja, tetőzete azonban a mainál jóval mozgalmasabb és díszesebb volt: Bajcsy-Zsilinszky útra néző részét két kisebb kupola is ékesítette. A háborúban elpusztult tetődíszek egy része és a sarokkupolák talapzata a kétezres évek előtt még látható volt, akkor azonban egy barbár bontás és az azt követő jogi-pénzügyi hercehurca folytán eltűntek.

4. Szecessziós bástya a Deák téren

A Deák téri Modern és Breitner áruház az eredeti kupolájával (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A ház napjainkban, kupola nélkül (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Deák Ferenc tér egyik legszebb és legjellegzetesebb épülete szintén kénytelen nélkülözni kupoláját. A Deák Ferenc utca 23. alatti egykori Modern és Breitner áru- és lakóház 1912-re elkészült, a Kollár József és Révész Sámuel tervezte mesés, szecessziós palota a legszebb budapesti épületek egyike, bástyaszerű saroktornyát minden karácsonykor kivilágítják. A ház tetőterében egykor műteremlakások sorát alakították ki, itt alkotott többek között Iványi-Grünwald Béla festő és Ferenczy Noémi gobelinművész is. A házra nézve viszont az embernek joggal támad hiányérzete: ami manapság bástyának tűnik, valójában az egykori kupola alatti torony. A ház a II. világháborúban nagyon megsérült, kései helyreállításakor viszont tetejének legfőbb ékét elbontották.

5. A Deák téri evangélikus templom tornya

A Deák téri evangélikus templom eredeti formájában, toronnyal és a Hild-féle oszlopos kapuzat nélkül, Carl Vasquez rajza (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A templom ma. Torony híján ma a bejárat fölötti félköríves ablak mögött rejtőzik a harangjáték (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1799-től 1811-ig épült templom a pesti evangélikusok első és máig központi szerepet betöltő imaháza, amelynek eredeti terveit Krausz János készítette, ám mivel ő időközben elhunyt, a fiatal, alig 25 éves Pollack Mihály fejezte be, és az építkezést is ő vezényelte, így a végső forma már az ő elképzeléseit tükrözi, bár oszlopos-timpanonos főhomlokzatát 1856-ban Hild József építette hozzá. A templom tetején, a főbejárat fölött eredetileg kis harangtorony állt, ezt azonban statikai okokból 1875-ben lebontották. Bár 2001 óta minden órában megszólal a homlokzat félköríves ablaka mögé beépített harangjáték, a mai technikával bizonyára a torony visszaépítése is megoldható lenne.

6. Manzárdtető öt toronnyal: a Károly körút 3/a

A Károly körút 3/a az eredeti manzárdtetejével és tornyaival (Forrás: korabeli képeslap)

A ház tetőzetének jó része túlélte a világháborús bombázásokat, de az ötvenes években mégis viszabontották (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hatalmas, háromudvaros Károly körút 3/a számú bérház városképi szerepe kiemelkedően fontos: mivel a Dohány utca és a Kiskörút találkozásánál, a sarkon áll, valósággal uralja a környezetét, fél kilométerről, a Deák térről is jól látható. A sokak számára csak a Filmmúzeum, később a Belvárosi Színház otthonaként ismert, 1911 és 1913 között épült házat Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervezte az Első Katonai Biztosító Intézet számára. A szecessziós épület manzárdos tetején eredetileg négy kisebb, sarkán pedig egy jókora, szögletes torony trónolt. Utóbbi kivételével a tető nagy része túlélte ugyan a háborút, az ötvenes években azonban a megmaradt tornyokat is visszabontották.

7. A Széna tér méltó lezárása

A Széna tér 7. kupoláját statikai okokból bontották le még a II. világháború előtt (Forrás: korabeli képeslap)

A háború után egyszerűbb homlokzatot kapott, a kupola azóta is hiányzik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tér sarkán álló, 7. számú bérházról kevés biztosat tudunk, vélhetőleg Luschmann János építész tervezte a Pénzügyminisztérium számára, 1900 körül épült. A Széna térre néző, egykor díszes főhomlokzatát eredetileg jókora kupola díszítette, ezt azonban már a II. világháború előtt lebontották statikai okokból. Az épület a harcokban megsérült, homlokzatát pedig leegyszerűsítve építették újjá.

8. Csillagvizsgáló helyett az eredeti kupola

Az 1935-ös kép jobb szélén látható a ház az eredeti kupolájával és díszeivel. Középen még áll a régi Szent János Kórház, amelyet 1949-ben bontottak le (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A ház kupoláját a kétezres években nem eredeti formájában újították föl, bár azzal jobban mutatna (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Széna tér egy másik háza, a Csalogány utca 55. tornyának furcsa, csillagvizsgálóra vagy inkább gombakalapra emlékeztető kupolája bizonyára sokaknak feltűnt már, akik arra jártak. A Baumgarten Sándor tervezte, 1913-ban épült ház megsérült a II. világháborúban, kupoláját pedig ezt követően elbontották, és csak a kétezres években újították föl a jelenlegi formájában. Az eredeti kupolával jobban mutatna.

9. Világító üveggömb a Szervita tér fölött

A Szervita tér igazi éke a Török Bankház tetején eredetileg világító üveggömböt tartó Atlasz-szobor volt (Fotó: archív/FSZEK Budapest Gyűjtemény, mai: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tér 3. számú Török és Társa Bankház számára 1906-ra elkészült szecessziós épületét Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezte. A vasbeton szerkezetű, üveghomlokzatú ház nagyon modernnek számított egykor, legjellegzetesebb része az oromzat zárófalának Róth Miksa által készített üvegmozaikja, amely a Hungária megdicsőülése címet viseli. És ez még nem nem minden: a ház tetejét egykor egy ötméteres, üveggömböt tartó Atlasz-szoborcsoport ékesítette, amelyet Ney Simon alkotott. A görög mitológia óriása mellett egy férfi- és egy női alak is állt, magát a gömböt pedig belülről meg lehetett világítani. A pazar tetődíszt azonban még a II. világháború előtt, a harmincas évek derekán eltávolították statikai okokból.

10. Megérdemelné eredeti szépségét a Puskin mozi otthona

A Kossuth Lajos utca 18., a későbbi Puskin mozi 1896 körül Klösz Görgy fotóján (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A ház teteje ma jóval kevésbé díszes, hiányzik a nagy sarokkupola is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Czigler Győző kezét dicsérő, 1895-ben a Tudományegyetemi Alap számára készült négyemeletes bérház a legtöbb budapesti számára a Puskin mozi épületét jelenti. A Kossuth Lajos utca 18. alatti filmszínházat 1949-ben nevezték el az orosz költő-íróról, előtte, 1927-től Fórum néven működött, a korábbi Magyar Világ kávéház helyén. Még korábban itt volt műterme a legendás fényképésznek, Erdélyi Mórnak is. A ház a városi autópályává degradált és elszürkült Kossuth Lajos utca igazi ékessége lehetne, ha felújítanák, és visszakapná háború után lebontott sarokkupoláját.

Reméljük, hogy az itt fölsorolt tíz épület kupoláinak, tornyainak és más díszeinek rekonstruálása csak a kezdet lesz. Problémák persze adódhatnak: az emeletráépítések és az időközben beépített tetőterek nehezebbé tehetik az újjáépítést tervező mérnökök munkáját. A feladat ugyanakkor nagyon fontos, hiszen a felsoroltakon túl számos városképi szempontból is jelentős épület várja még csonkán, hogy évtizedek után végre rá kerüljön a sor. Ezek bemutatását a jövőben is folytatjuk.

Nyitókép: Az Andrássy út, balra a Fonciére-palota 1930-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Andrássy út 1., Andrássy út 2., Both Balázs, Buda, Budapest, Bukovszki Péter, Csalogány utca 55., Deák Ferenc utca 23., Deák téri evangélikus templom, Duna utca 3., építészet, épületdísz, épületrekonstrukció, Fonciére-palota, Károly körút 3/a, Kossuth Lajos utca 18., kupola, Modern és Breitner áru- és lakóház, Pest, PestBuda, Stein-ház, Széna tér 7., Szervita tér 3., Takáts-ház, tetődísz, torony, Váci utca 39., városkép

⁸⁴ ⁰ ⁸

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története

2024. október 20. 13:00

Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²¹ ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁴ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹