A motoros postai triciklik 120 éve jelentek meg Budapest utcáin

A cikk angolnyelvű változata: Motorised Tricycles – A new postal service arose 120 ears ago

Írta: Domonkos Csaba

2020. november 25. 9:00

A Magyar Postának nagy szerepe volt a hazai autózás elindításában. A vállalat eleinte külföldi típusokat használt, de 120 évvel ezelőtt már magyar gyártású motoros járműveket is forgalomba állított. Ezek még nem autók, hanem olyan postai triciklik voltak, amelyeket magyar magyar fejlesztésű belsőégésű motorok hajtottak.

Az első magyarországi automobil 1896-ban állt forgalomba. Az autó akkoriban még nem volt tömegcikk, hiszen 1900-ban, a megalakuló Magyar Automobil Clubnak mindössze 45 alapító tagja volt. 

Az automobil úri luxuscikknek számított, drága volt, és ekkor még Magyarországon nem is gyártottak hasonló szerkezeteket.  Mindemellett a Magyar Postánál úgy gondolták, hogy próbát tesznek ezekkel a pöfögő masinákkal.

Már 1898-ban vásárolt a cég egy Peugeot teherautót, valójában csak az alvázát, ugyanis nagyon sokáig az autógyártók csak a motorral és minden szükséges berendezéssel felszerelt alvázakat gyártottak, a karosszériát a vevő igényéhez szabva külön műhelyek készítették el. A posta által vásárolt alvázra így a hivatal központi járműtelepén szerkesztetek karosszériát. 

A posta 1898-ban vásárolt Peugeot csomagszállítója a régi Közlekedési Múzeum állandó kiállításában (Fotó: MMKM) 

A motoros járművek hasznosságáról meggyőződve nem sokkal később, 1900-ban pályázatot hirdettek, amelyen 22 levélgyűjtő triciklit kívántak beszerezni, azaz olyan járművet, amellyel az utcai postaládákból szedték össze a bedobott leveleket. 

Erre a felhívásra a Velodrom Automogil Garage nevű budapesti cég, amelynek Fényi Géza volt a tulajdonosa, összesen 20 Peugeot járművet szállított, amelyek 2,25 lóerős De Dion-Bouton motorral voltak felszerelve. 

Csonka János időskori arcképe

A posta azonban felkért még valakit, hogy a francia triciklikhez hasonló járművet szerkesszen. Ez a személy pedig nem volt más, mint a Műegyetem Tanműhelyének vezetője, Csonka János. 

Annak ellenére, hogy az első automobil csak 1896-ban jelent meg itthon, Csonka ekkor már több mint egy évtizede foglalkozott benzinmotorokkal, ugyanis azokat nem csak járművek mozgatásához, hanem ipari üzemekben is használták. 

A Műegyetem – valójában mérnöki szakképesítés nélküli – oktatója ugyanis 1887-ben felkérést kapott a Ganz gyártól, hogy vegyen részt a Ganz tulajdonába került, valójában félkész benzinmotorok befejezésében és beindításában. Ebben a munkában partnere a Ganz gyár alkalmazottja, Bánki Donát volt. 

A Csonka-féle levélgyűjtő munkában (Forrás: Postamúzeum, https://hu.museum-digital.org/) 

A Bánki-Csonka kettős pedig nemcsak a motorokat hozta rendbe, de több más szabadalommal együtt 1891-re meg is alkották a benzinmotorok üzemanyagellátásában sok évtizedig kulcsszerepet játszó berendezést, a porlasztót. 

Ez is az előzményei közé tartozott annak, hogy a posta felkérte Csonkát egy saját levélgyűjtő megtervezésére. Igaz, Csonka korábban önállóan járművet nem tervezett, de a feladatot elvállalta, és el is készítette a saját verzióját. 

A francia gyártmányú levélgyűjtő jármű (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A Csonka által alkotott levélgyűjtő háromkerekű tekinthető az első Magyarországon készített motoros járműnek. Ez még nem volt autó, arra pár évet még várni kellett, de elindította a hazai motoros járművek gyártását. 

Milyen is volt ez a kis háromkerekű? Kialakítása nagyon hasonlított egy kerékpárra. A kormánya, az ülése olyan volt, mint a kerékpáré, sőt még pedállal is rendelkezett. A motor – a mai motorkerékpárokkal ellentétben – nem az ülés előtt volt, hanem a hátsó tengely felett, ami ugye nem egy, hanem két kereket forgatott meg. A motor mögött volt a levélgyűjtő zsákot tartó állványzat, ami egy kis fém tetőt is kapott. 

A szerkezetet Csonka tervei alapján a Ganz gyárban készítették el. A motorja is magyar volt, Csonka-féle motor, amely szintén 2,25 lóerős volt, mint a francia változaté, egy dologban azonban különbözött attól. Ebben már porlasztó működött a De Dion Buton motor primitívebb gőzölögtető szerkezetével szemben.

A Csonka -éle levélgyűjtő a régi Közlekedési Múzeum állandó kiállításában (Fotó: MMKM) 

A posta 1905-ben összeállított hivatalos közleménye szerint a járművek naponta 17 fordulóval 40 kilométer utat tettek meg. A posta pontosan kiszámolta azt is, hogy mennyire hatékony, ez a jármű. Egy motoros gyűjtőjárat 1 korona 5 fillérbe került, míg a régi lovas kocsival ez pontosan 15 fillérrel került többe.

A saját gyártmányú járműveit 1902-ben Csonka kissé átalakította, azokba a kor újdonságát, a Robert Bosch által kifejlesztett nagyfeszültségű gyújtómágnest építette be. 

Korai postai járművek, balra egy 1908-ban készült Csonka-féle levélgyűjtő autó, középen hátul a francia csomagszálltó, míg jobbra az 1905-ben készült Csonka János tervezte csomagszállító a régi Közlekedési Múzeum állandó kiállításában (Fotó: MMKM)  

A postásokat hónapokig tartó kimerítő képzés után 1900. november 19-én küldték ki a forgalomba Budapesten az új motoros levélgyűjtővel. Kellett is a figyelem, mert ekkor valójában nem sok minden szabályozta a motoros járművek forgalmát a fővárosban, a hatóság ezt csak 1909-ben tette meg. 

A postánál beváltak a Csonka-féle motoros járművek, mert 1905-ben újabbakat, ezúttal csomagszállító teherautókat rendeltek Csonka Jánostól. 

Nyitókép: Az első magyar gyártmányú motoros jármű a régi Közlekedési Múzem állandó kiálltásában (Fotó: MMKM) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó