A Lottóház előzménye – Az '56-os forradalomban lőtték szét a XIX. századi épületeket

2020. december 10. 14:00

A Ferenc körút és az Üllői út találkozásánál található egy apró közterület, amely 1996 óta önálló névvel rendelkezik. Angyal István parknak hívják. Felirat ezt nem jelzi, és bár 2014 óta egy papírrepülőt formázó köztéri műalkotás is látható itt, a legtöbb budapesti nem tudja, hogy az 1956-os forradalom egyik hőséről, a Tűzoltó utcai felkelők vezetőjéről emlékezett meg ezen a módon a főváros 24 éve. Azt pedig talán még kevesebben tudják, hogy 1956 előtt ezen a helyen nem tér, hanem három lakóépület állt egymás mellett.

A Ferenc körúton, amelyet eredetileg Malom utcának hívtak, az 1880-as évek közepétől kezdték a jobbára kétszintes, klasszicista stílusban épült házakat és a közöttük még nagy számban található kisebb gyárakat, műhelyeket felváltani azok a sokemeletes bérházak, amelyek a Nagykörút egységes képét a mai napig meghatározzák.

A körút és egy-egy keresztező út vagy utca sarkán általában nagyobb alapterületű és homlokzatát tekintve részletgazdagabb épület látványa emelte az összhatást. Ilyen épület volt a Ferenc körút 46. alatt, az Üllői út sarkán 1890-ben elkészült bérház is. Tervezője és egyben tulajdonosa a Hubert József és Móry Károly alkotta építészpáros volt.

Nevükhöz számos budapesti bérház, főúri palota, vidéki kastély, állami középület terve fűződik. Ifjabb Dréher Antal sörgyáros palotája a Kossuth Lajos utcában, dr. Heinrich Kálmán, a Rác fürdő igazgatójának háza a Döbrentei utca 6. szám alatt vagy éppen Fülöp István palotája a Dob utca, Vörösmarty utca sarkán bizonyítja, hogy két, a historizáló stílusokban igencsak jártas tervező álmodott szép házat a Ferenc körút utolsó telkére, szemben az akkor Mária Terézia laktanyának hívott hatalmas épülettel.

Az Üllői út, Ferenc körút sarka 1900 körül, háttérben az Iparművészeti Múzeum, elől a Ferenc körút 46., majd az Üllői út 41. és 39. (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Ferenc körút 46. négyemeletes, többkupolás, igazi előkelő bérház volt. Az Üllői úti rövid front földszintjén egy bizonyos Preisich Mór szabómester üzlete és raktára működött. A Ferenc körúti oldalon volt azonban az igazi attrakció. A homlokzati síkból négy aprólékosan megmunkált oszlop ugrott ki, a főbejárat kovácsoltvas kapuja fölött antik hatású épületdíszek voltak láthatók. A lényeg mégis a falakon belül várta a vendégeket: egy kávéház, amely természetesen már az eredeti tervlapokon is ott szerepelt.

1890-ben egy bizonyos Kereszty Aurél nyitotta meg vendéglátóhelyét, a következő évben pedig a budapesti kávésok egyik legkiválóbbja, Gebauer József vette át az üzletet. A korabeli napilapokban az alábbi hirdetést jelentette meg, mely egyfelől szaktársainak példát adott abból, hogyan kell a közönséget megszólítani, másfelől a szolgáltatások rövid, de velős listája garanciát jelentett a színvonalra: „Van szerencsém a n. é. közönség tudomására hozni, hogy Ferenc körút 46. sz. és az Üllői út sarkán a modem felfogás minden kívánalmainak megfelelő fényes és a legnagyobb kényelemmel berendezett kávéházat nyitottam KÖRÚTI KÁVÉHÁZ cím alatt, melyet szombaton , október hó 3-án fogok megnyitni. A legjobb amerikai tekeasztalok a t. c. vendégek rendelkezésére állnak, számos bel- és külföldi újságot állandóan tartok. Kiváló minőségű italokról gondoskodva van. Számos látogatásért esd mély tisztelettel!”

Villamos a József körút, Üllői út találkozásánál, háttérben a Ferenc körút 46. (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.109)

A Nagykörút az Üllői útnál, jobbra a Ferenc körút 46. (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A kávéház a századfordulón a ferencvárosi sportélet, főleg a labdarúgás egyik fontos szervezőpontja lett. Az FTC alapítói gyakran jártak ide, hogy az egyesület létrehozataláról vitatkozzannak. Köztük Gabrovitz Kornél vitte leggyakrabban a szót, ami valószínűleg Gebauer Stefániának, a tulajdonos egyik leányának imponálhatott is. A szervezkedésnek egyfelől a legnépszerűbb egyesület születése volt az eredménye 1899-ben, másfelől Stefánia és Kornél házasságkötése.

Akár a családi érintettség volt az ok, akár nem, de a klub szervezőirodája is a kávéházban működött évekig, sőt a legenda szerint a legelső pályán használt kapufákat is itt tárolták, amikor éppen nem volt rájuk szükség. 1909-ben Gebauer József Budára tette át székhelyét, eladta az üzemeltetés jogát Rapszky Zsigmondnak, aki viszont addig az Erzsébet-híd kávéház tulajdonosa volt a Döbrentei téren. Egy évtizeddel később már nem elsősorban a kávézás szerelmesei keresték fel az épületet, hanem az édességre vágyók. A Stühmer Csokoládégyár nyitott mintaboltot 1925-ben, a berendezést és a belsőépítészeti kiképzést Kende Ferenc tervei alapján készítették.

A Tér és Forma 1929. júniusi számában megjelent fotó a mintaboltról

Képzeletben tegyünk néhány lépést az Üllői úton a Kálvin tér irányába, mert a mai Hőgyes Endre (akkor Rákos) utca sarkán állt egy kétszintes ház, ahol a különböző betegségek ellenszerei mellett a túlzott étel- és italfogyasztástól szenvedő polgár kaphatott gyógyírt. 1847-ben Ivanovics Alajos Angyalhoz címzett patikája nyílt meg ebben a házban. 1869-ben Baier Arnold gyógyszerész a házat megvette, és Gottgeb Antal tervei alapján átalakíttatta. Az épület sarki homlokzatán hatalmas feliratok és egy egész alakos szobor jelezte az angyali jelenlétet.

Baier Arnold köhögés és rekedtség elleni cukorkáival, illetve hashajtószereivel hamarosan hírnevet szerzett magának Budapesten. Fia talán még nagyobb sikereket könyvelhetett el, mert saját gyártmányai közül a Purgo nevű készítmény csokoládéízű változata iránt olyan nagy lett az érdeklődés, hogy egész gyárat alapíthatott a megrendelésektől ösztönözve. 1902-ben Bayer Dezső (az említett fiú, aki doktori címmel is rendelkezett, és a nevét is másként írta, mint apja) megvásárolta a Ferenc körút 46. és az Angyal Gyógyszertár között álló egyemeletes kis házat, hogy az egyre nagyobb forgalmat bonyolító vállalkozásának megfelelő teret biztosítson.

A Purgo-gyár olyan ismert és keresett lett, hogy a Nyitra vármegyei Szakolcán is nyílt egy Bayer-féle üzem, az emésztést elősegítő tabletták pedig Európa szinte minden országában, sőt Észak- és Dél-Amerikában is kaphatók voltak. A cég egészen a II. világháborús ostromig működött.

Az Angyal Gyógyszertár az Üllői út, Hőgyes Endre utca sarkán (Forrás: Tolnai Világlapja, 1908. március 22.)

A Purgo-gyár udvara (Forrás: Tolnai Világlapja, 1908. március 22.)

Kép a gyógyszergyártásról (Forrás: Tolnai Világlapja, 1908. március 22.)

1944–1945 telén ugyan több helyen is megsérült a három ház a harcokban, de ekkor még sikerült többé-kevésbé helyreállítani. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején azonban olyan károkat szenvedtek, amelyek megpecsételték a sorsukat. A szovjet tankok belövései lehetetlenné tették az újjáépítést.

Szovjet katonák a József körúton 1945 januárjában, háttérben a három ház és az Iparművészeti Múzeum (Fotó: Fortepan/Képszám: 32051)

Az Üllői út, Ferenc körút sarka, balra a teljesen szétlőtt Ferenc körút 46. (Fotó: Fortepan/Képszám: 39833)

1957-ben elbontották a házakat, a helyükön pedig egy nagy alapterületű épület emelkedett 1959-ben, amely azóta is viseli a Lottóház feliratot. Ez azonban már egy másik történet, az egykori kávéház emlékét képeslapok, fotók és sporttörténeti feljegyzések őrzik, az Angyal Gyógyszertár berendezését pedig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum.

A Lottóház 1966-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 118192)

A Lottóház és előtte az Angyal István park 2014-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Nyitókép: Az Üllői út, Ferenc körút sarka 1900 körül, háttérben az Iparművészeti Múzeum, elől a Ferenc körút 46., majd az Üllői út 41. és 39. (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Budapest, Ferenc körút, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, Üllői út

³⁸ ³ ⁴

Kapcsolódó írások

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói

2024. március 6. 12:30

Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

Ahol kötelező volt a gyorshajtás – Nyolcvan éve adták át a ferihegyi gyorsforgalmi utat

2023. november 9. 11:00

A Ferihegyi repülőtér építését 1939-ben kezdték meg, és fontos volt, hogy gyorsan és akadálymentesen lehessen megközelíteni, kikerülve a forgalmas kispesti és pestszentlőrinci Üllői utat. Éppen ezért a repülőtérhez vezető keresztezésmentes út építését határozták el, mely megelőzve minden mást két év alatt elkészült, és Magyarország első modern autóútja lett.

Egy híres józsefvárosi ruhagyár története

2023. március 27. 11:00

A Nagyvárad térhez közel, az Elnök utca és az Orczy út találkozásánál egy hatalmas alapterületű épületegyüttes található. Van itt irodaház, ékszerbolt, szabászat, hírközlés-technikai cég, fotózással és videóforgatással foglalkozó vállalkozás, de még asztalitenisz-egyesület is. Az 1960-as és 1970-es években az ország egyik legnagyobb ruhagyára működött a falak mögött, de a történet nem ekkor, hanem a XIX. század végén kezdődött.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ikonikus villamosokat restaurálnak a Közlekedési Múzeumban

2024. április 16. 19:00

Két régi típusú, magyar gyártású villamos restaurálását kezdi meg a Közlekedési Múzeum. A ma már muzeális értékű járművek több mint százévesek, 1911 és 1912 között készültek, felújításuk után a múzeum állandó kiállításán tekinthetők meg.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁶⁷ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

⁶⁶ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁰⁷ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹¹ ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹