Keresés az archívumban

Aki megalkotta az ismeretlen történetíró szobrát – 150 éve született Ligeti Miklós Ligeti Miklós szobrászművész élete szorosan kötődik a fővároshoz: a Várnegyedben született, a Várkert Bazár műtermeiben kezdett ismerkedni a szobrászattal, majd sikeres szobrászként a Stefánia úton volt műteremháza. Pályája csúcsa a Városligetben található Anonymus-szobor, amely Budapest egyik jelképe lett. Ligeti Miklós legfontosabb budapesti szobrait kerestük fel születésének 150. évfordulóján.

Mozgókonyhákkal enyhítettek Budapesten a háborús nyomoron 105 évvel ezelőtt Az I. világháború közvetlenül ugyan nem érintette a hátországot, nem bombázták Budapestet az ellenséges repülők, mint a II. világháborúban, de a harcok következményeként a főváros lakói is nélkülöztek. Ezen 1916-ban mozgókonyhákkal kívántak segíteni: főzeléket és tésztaételeket szállítottak ki Budapesten a szegényebb negyedekbe.

Toszkánai mester öntötte Budapest ikonikus szobrait – A Millenniumi emlékmű munkálataihoz hívták fővárosunkba az olasz szakembert Budapest történetében szép számmal szerepeltek idegenben született mesterek, akik itt megtelepedve jelentős mértékben járultak hozzá a város fejlődéséhez. Különösen az építészet és az iparművészet területén jeleskedtek a leginkább német nyelvterületről származó szakemberek. Most egy olyan, mára némileg elfeledett mesterre szeretnénk felhívni a figyelmet, aki a napfényes Toszkána helyett választotta hazájául a magyar fővárost. Raffaelo Vignali vagy magyarosan Vignáli Rafael szoboröntő a Millenniumi emlékmű munkálataira érkezett Budapestre.

Hídroncsok a Dunában: a világháború pusztításának nyomai máig a víz alatt rejtőznek A napokban volt olvasható itt a PestBudán is, hogy elkezdődött a Duna medrének kutatása a Lánchíd környékén: a híd alatt régi hídroncsok, lőszerek után kutatnak. Bár a budapesti Duna-hidak felrobbantása óta eltelt több mint 75 év során a hídmaradványok nagy részét kiemelték, sok darab máig ott hever a folyó fenekén, így a következő hetekben gyakorlatilag bármi előkerülhet a mélyből.

Harangzúgással, ágyúdörgéssel és Ferenc József beszédével nyílt meg 125 éve az Ezredéves Országos Kiállítás A magyar történelem kivételesen ünnepélyes pillanata volt a millenniumi kiállítás megnyitása. A monumentális tárlat egyszerre engedett betekintést az ország ezeréves múltjába, és segített számvetést készíteni a XIX. század gazdasági fejlődéséről. A kiállítás látogatói nemcsak bizonyságot szerezhettek arról, hogy Magyarország a sok viszontagság után reményteljes jövő előtt áll, hanem megtapasztalhatták, hogy élménygazdag programokban Budapest a legtöbb világvárossal felveszi a versenyt.

Ötven éve adták át a rózsadombi SZOT-szállót – Eredetileg sikló vitte volna fel a vendégeket Fél évszázada része a városképnek Budapest egyik legvitatottabb épülete, a rózsadombi SZOT-szálló. A gyógyüdülő hatalmas, 114 méter hosszú épületében egykor akár 500 vendég is pihenhetett egyszerre, akiket mikrobusz szállított a közeli Lukács fürdőbe, mivel az eredeti tervekkel ellentétben végül sem sikló, sem lift nem épült hozzá. A gigantikus ház később évtizedekig üresen állt, napjainkban azonban luxusapartmanházként született újjá.

Szobrot állítottak a Múzeumkertben a márciusi ifjak egyik vezéralakjának, Vasvári Pálnak Vasvári Pál a márciusi ifjak egyik vezéralakja volt, fontos szerepe volt a 12 pont véglegesítésében. A szabadságharc egyik hőseként, a harcokban esett el 1849-ben, mindössze 23 évet élt. A Nemzeti Múzeum kertjében szombaton avatták fel mellszobrát.

Közel 120 éve szolgálja a közösséget a lazaristák gyönyörű neoromán temploma a Gát utcában A ferencvárosi Gát utca elsősorban József Attila miatt ismert szerte az országban, hiszen itt, a 3-as számú házban született a magyar költészet egyik legnagyobb alakja 1905. április 11-én. Azt már valószínűleg sokkal kevesebben tudják, hogy van ebben az utcában, éppen a költő szülőházával szemben egy kis alapterületű, de annál érdekesebb történettel rendelkező épületegyüttes: egy templom és egy iskola, amelyek a XX. század viszontagságai ellenére már közel 120 éve szolgálja a közösséget.

A középkort álmodta a millenniumi Budapestre Fellner Sándor A budai Várban, a Szentháromság téren mesebeli szépségű palotát emelt a Pénzügyminisztérium számára 1901 és 1904 között Fellner Sándor építész. Az állami reprezentációt szolgáló épület korabeli megítélését és sikerét jelzi, hogy Fellner az építkezés befejezését követő évben nemesi címet kapott a királytól. Az eredeti állapotnál ma lényegesen egyszerűbb formában látható palota Fellner által tervezett homlokzatának visszaállítására hetvenhat év után kerülhet sor a közeljövőben. Ez az esemény alkalmat ad rá, hogy az alkotó személyét és gazdag életművét újra felfedezzük.

Budán és Pesten is épült templom a Szent Család tiszteletére Ferenc pápa tavaly december 27-én jelentette be Rómában, hogy 2021. március 19-ei kezdettel a családnak szentelt különleges évet fog tartani a katolikus egyház. A család fogalmáról zajló viták az utóbbi időben hazánkban is előtérbe állították a kérdést, így a család éve nálunk is különösen időszerű kezdeményezés. Budapesten jelenleg három templom is viseli a Szent Család nevet, emlékeztetve bennünket, hogy már a kereszténység kezdeteinél alapvető értékként és az emberi lét természetes színtereként jelent meg a család. A család évére készülve látogattunk el a zugligeti és a terézvárosi Szent Család-templomba.

Már három amerikai elnöknek van szobra Budapesten Amerika elnököt választ. Míg a világ szeme a tengerentúli eseményeket figyeli, nézzünk körül a fővárosban, és vegyük sorra Budapest amerikai vonatkozású emlékeit!

Az összmagyarság jelképe, bár sosem járt Budapesten a 450 éve született Pázmány Péter Amikor Pázmány Péter 1635-ben a felvidéki Nagyszombatban megalapította Magyarország máig fennálló egyetemét, Buda és Pest török kézen volt, így a magyar barokk irodalom egyik legkiválóbb írója, egyben a magyar kereszténység kiemelkedő alakja nem járhatott a mai Budapest területén. Emlékét ennek ellenére ma két fővárosi egyetem is őrzi, s több szobor, róla készült alkotás is jelzi, hogy a 450 évvel ezelőtt született katolikus főpap, esztergomi érsek a magyar kultúra kimagasló alakja: életműve közéleti, művelődési, egyházi és irodalmi szempontól is jelentős és megkerülhetetlen.

Barokk pompa Óbudán – Mária Terézia is meglátogatta a Zichy-kastély tulajdonosát Fényűző élet folyt egykor Óbudán, a Fő téren található Zichy-kastélyban, amelynek falaiba a török alatt elpusztult királynéi templom köveit is beépítették. Lenyűgöző barokk pompa, díszes kapuk, impozáns terek, díszlépcsőház freskókkal és szobrokkal, a szórakozásról a bálterem, a biliárdszoba, a lövőterem gondoskodott, a pihenésről a díszkert szökőkúttal, egzotikus növényekkel. Még Mária Terézia is eljött vendégségbe e nagyhírű palotába, ahol rendszeresek voltak a koncertek és a színielőadások, sőt maga a gróf is fellépett. Mi maradt mára a Zichyek örökségéből? Ennek jártunk utána, amikor beléptünk az egykori barokk uradalom kapuján.

Megáldották a felújított városmajori Kistemplomot Megújult a városmajori Kistemplom, a rekonstrukció során fejújították a tetőszerkezetet, a homlokzatot és a belső teret. Az Árkay Aladár által tervezett épület tíz évig szolgált templomként, később a közösségi élet színtere lett.

Árpád fejedelem feltételezett sírja fölé tervezett templomot Schulek Frigyes Az 1896-os nagy millennium után 1907-ben ismét millenniumot ünnepelt az ország: honfoglaló nagyfejedelmünk, Árpád halálának ezredik évfordulóját. Erre az évre esett az akkori uralkodó, Ferenc József negyvenéves uralkodói jubileuma is, és az ennek emléket állító törvény kimondta, hogy újból fel kell építeni azt a templomot, amelyet egykor Szent István király Óbuda határában Árpád fejedelem temetési helye fölé emelt. A templom építésére Schulek Frigyes kapott megbízást.

Reagan mellett kap helyet George Bush amerikai elnök szobra a Szabadság téren Szobrot állítanak George H. W. Bush amerikai elnöknek Budapesten, a Szabadság téren, az alkotás Ronald Reagan szobra mellett kap helyet. Az emlékművet másfél hónap múlva, a magyar nemzeti ünnepen, október 23-án avatják fel, a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának 30. évfordulója alkalmából.

Kilencven évvel ezelőtt kapott piros-sárga-zöld színeket Budapest Kilencven évvel ezelőtt, 1930. augusztus 20-án új lobogók díszítették az ünneplő Budapest utcáit. A piros-sárga-zöld trikolór az 1873 óta használatban lévő piros-sárga-kék színeket váltotta. Trianon után tíz évvel az új fővárosi törvény, az 1930. évi XVIII. törvénycikk döntött a főváros zászlójának és címerének megváltoztatásáról. A változtatás egyik oka kétségkívül a régi budapesti zászló és a román zászló színeinek megegyezése volt, ám fontos volt az is, hogy a zöld színnel Buda hagyományos színe került be a főváros jelképeibe, amelynek addig híján volt Budapest zászlója és címere.

Kölcsey Ferenc nyomában Budapesten – 230 éve született a Himnusz költője A ma 230 éve született Kölcsey Ferenc a reformkori magyar irodalom és közélet egyik legnagyobb alakja, aki az 1823-ban írt Himnusz című költeményével örökre bevéste nevét a magyar kultúra halhatatlanjai közé. Mindezek ellenére furcsa, hogy az emlékét Budapesten sokáig egyetlen köztéri szobor vagy emléktábla sem jelezte. Cikkünkben a Budapesten jelenleg fellelhető szobrait, emlékhelyeit gyűjtöttük egybe.

A magyarok temploma volt – Hetven éve kezdték meg a Mária Magdolna-templom bontását Ma már csak a Magdolna-torony és a mellette lévő romkert tanúskodik a Várnegyedben arról, hogy a Kapisztrán téren egykor egy fontos templom állt. Története folyamán hosszú ideig a magyarok temploma volt, a török idők alatt órás mecset lett belőle. Tanúja volt I. Ferenc király koronázásának, és hosszú ideig helyőrségi templomként működött. Megmenthető lett volna a háború után, de politikai döntés született az elbontásáról.

150 éve született Cholnoky Jenő, az egyik legnagyobb magyar földrajztudós Nap mint nap elmegyünk épületek mellett, amelyek múltjáról semmit nem tudunk. Valószínűleg ilyen a Rákóczi út 29. – Gyulai Pál utca 1. – Stáhly utca 4. által határolt háztömb is, amelyet azért kerestük most fel, mert 100 évvel ezelőtt, 1920-ban költözött ide a híres földrajztudós, Cholnoky Jenő, aki nem mellesleg ma éppen 150 éve született. Munkássága hatalmas, mégis leginkább Kína és a Balaton tanulmányozását kötik a nevéhez. Cikkünkben budapesti kötődéseit is bemutatjuk.

A színes Corvin tér és a sokoldalú Mátyás király A Várhegy alatt, a Fő utca mentén találjuk Buda egyik legszebb és legizgalmasabb terét, a Corvin teret. Az itt található szépséges épületekkel, műemlékekkel, köztük a Budai Vigadóval vagy a Lajos-kúttal több cikk is foglalkozott már a PestBuda magazin oldalán, ám más érdekességeket is akadnak itt: többek között a teret keletről határoló Corvin tér 4. szám alatti lakóépület, amelyen Mátyás királyt ábrázoló domborműveket találunk. De hogy kerültek ide az uralkodót szokatlan szerepben ábrázoló alkotások?

A Vatikán pavilonja lett volna a budapesti világkiállításon, a Magyar Szentek templomaként épült fel Eredetileg az 1996-ra tervezett budapesti világkiállítás vatikáni pavilonjának tervezték, de az expó lemondása után a Magyar Szentek templomaként készült el a Petőfi híd budai hídfőjétől délre álló épület. Egyszerre archaikus és modern, korokat őrző és korokon átívelő, a keresztény templomépítészet különleges alkotása. Nem csak változatos anyaghasználatával, rendhagyó formájával kelt figyelmet, de az is egyedivé teszi, hogy egy egyetemi városrészben található, így sok fiatal itt talál lelki feltöltődést.

Europa Nostra-díjjal ismerték el a Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját Rangos nemzetközi örökségvédelmi elismerést kapott a Szépművészeti Múzeum 2018-ban befejeződött rekonstrukciója. A zsűri szerint egy XX. század elején épült múzeum pompájának példaértékű helyreállítása történt.

Elkészült a Belvárosi plébániatemplom kilátópontja Elkészült a Belvárosi plébániatemplom kilátója, és befejeződött a két torony felújítása. Ugyan a kilátó nagyközönség előtti megnyitását el kellett halasztani, de fotókon megmutatjuk, mit látnak majd a turisták a magasból, ha elvonul a járvány. A napokban lebontották a munkálatok miatt felállított védőparavánokat is, így ismét láthatóvá vált a templom teljes homlokzata.

Egy budapesti híd, amelynek építésénél nem számítottak az esztétikai szempontok Újra átépítik, immár hatodik alkalommal az Összekötő vasúti hidat, nemrég el is kezdődtek a munkálatok. A vasúti átkelő, amely közvetlenül a mai Rákóczi híd mellett ível át a Dunán, 143 évvel ezelőtt még távol a várostól épült fel, francia cégek kivitelezésében. Régi szerkezetét 1913-ban egyszer már újra cserélték, és most is ez a sors vár rá: először az új híd épül meg, s csak azt követően bontják el a régit. Kalandos történetébe érdemes bepillantanunk.

Pest legrégebbi épületében a nap 24 órájában imádkoznak – Ezeréves múltunk tanúja a Belvárosi templom A Duna partján álló Belvárosi Nagyboldogasszony-templom hihetetlenül gazdag a magyar kulturális örökség szempontjából. Szentélye a 13–XV. században épült, a török idők alatt leromlott hajóját a barokk korban építették újjá. Helyén már Szent István idejében is templom állt, híres középkori freskói Zsigmond korából valók, Mátyás oratóriumot építtetett hozzá, Liszt Ferenc több hangversenyt adott itt, és a templom előtt tette le királyi esküjét Ferenc József 1867-ben. Húsvét előtt jártuk be a pompás épületet, amely a közeljövőben a 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik helyszíne lesz.

A századfordulós Budapest megörökítője – 175 éve született Weinwurm Antal fotográfus Idén ünnepeljük Weinwurm Antal fényképész születésének 175 évfordulóját, aki kortársa, Klösz György mellett talán kevésbé ismert, róla nem született tanulmány, cikk, képes album, pedig ő is felvételek százain örökítette meg a kiegyezés után rohamos fejlődésnek induló, világvárossá formálódó Budapestet. Számos középületről, társadalmi eseményről készített fényképet, amelyek a korabeli újságokban is megjelentek.

A művészeti anatómiától a mozaikokig – 120 éve született Barcsay Jenő festőművész Barcsay Jenő magyar festő, grafikus, művészpedagógus 120 éve született. Munkássága a XX. századi magyar képzőművészet értékes darabja. A Művészeti anatómia című könyvét több világnyelven, számos alkalommal kiadták. Budapesten két, mozaikban megfogalmazott alkotása mutatja, hogy kisebb méretű festményeinek képalkotási elveit a monumentális felületeken is ugyanúgy tudta érvényesíteni.

A 750 éve elhunyt Szent Margit emlékei Budapesten – Életét Istennek ajánlotta fel IV. Béla az ország megmeneküléséért Nevét viseli sziget, híd, utca, kórház, iskola, templom, szobrokon és üvegfestményeken láthatjuk alakját. A 27 évesen elhunyt Árpád-házi királylány, Szent Margit halálának 750. évfordulóján felkerestük a róla szóló emlékeket a fővárosban.

Budapesti napló – Háborút és békét, ínséget és luxust is hozott a fővárosnak a január Mennyit változik Budapest huszonöt év alatt? És hogyan alakult át az elmúlt 150 évben? Formabontó lapszemlénkben különböző korokba kalauzoljuk az Olvasót, amelyeket csak huszonöt év választ el egymástól. A korabeli lapok írásaiból szemezgetünk, hogy megtudjuk: milyen fejlesztések voltak napirenden, hogyan éltek a főváros lakói, és milyen kisebb-nagyobb ügyek foglalkoztatták a pesti polgárokat az év ugyanezen időszakában. Időutazásunk 1870-ben indul, állomásai az 1895-ös, 1920-as, 1945-ös, 1970-es és 1995-ös év. Nem csak 25 év: világok választják el ezeket a dátumokat egymástól. Szubjektív válogatásunk nem törekszik teljes körű elemzésre: Budapest történetének egy újabb, izgalmas keresztmetszetét kívánjuk bemutatni, nagy ívű tervekből, napi hírekből, pletykákból összekeveredő pillanatképek sorozatát. Egy olyan napló lapjait, amelyet a város polgárai közösen írtak és írnak ma is. Ezért arra bátorítjuk az Olvasót, keresse a párhuzamokat a mai Budapesttel, és ahol mi abbahagyjuk, folytassa ott ő a történetet, érkezzen meg a jelenbe, sőt gondolatban utazzon tovább, és képzelje el, mennyit fog változni a város a következő 25 évben. És főleg: milyen irányba?

Különleges maradványok kerültek elő a budavári palotában az egykori Szent István-terem falkutatásakor Anjou-kori töredékeket, a barokk palota homlokzatának részleteit és a Hauszmann-kori padló burkolatának lenyomatait találták meg a szakemberek a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyában lévő egykoron díszes, reprezentatív Szent István-teremben és környezetében.

Aki Buda látképét meghatározta – Száz éve hunyt el Schulek Frigyes, a műemlékvédő építész Száz évvel ezelőtt, 1919-ben számos nagy alakját vesztette el a magyar tudományos, irodalmi és művészeti élet. Csak hogy néhányat említsünk: Ady Endre, Eötvös Loránd, Csontváry Kosztka Tivadar, Szemere Miklós, Hopp Ferenc. És 100 éve, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes egyetemi tanár is, az eklektikus építészet és a műemlékvédelem jelentős képviselője, mérnök és restaurátor. Nevéhez olyan emblematikus, Budapest városképét meghatározó épületek kötődnek, mint a Mátyás-templom, a Halászbástya és a János-hegyi Erzsébet-kilátó.

Árkay Aladár ajándéka – Felújítják a városmajori Kistemplomot Az 1923-ban épült városmajori Kistemplom tervezését és kivitelezését ingyen vállalta a temesvári születésű Árkay Aladár. A főváros térítésmentesen biztosította a telket, az építés költségeit pedig a hívek adományaiból fedezték. Ám csak tíz évig tölthette be eredeti funkcióját, amíg szomszédságában fel nem épült a „nagytemplom”. Most felújítják az egykor erdei kápolnának is nevezett, lenyűgöző kis épületet.

Fába faragott évszázad – Thék Endre mestermunkáira emlékeztek az Országházban Thék Endre bútor- és zongoragyáros halálának százéves évfordulóján konferenciát szerveztek az Országházban 2019. október 17-én. A Parlament delegációs termében megtartott rendezvény iránt mutatott nagyszámú érdeklődés kifejezte, hogy a XXI. századi iparművészet iránti érdeklődők megbecsülik a múlt kiemelkedő mestereit.

Kilátópont nyílik a Belvárosi Plébániatemplom tornyaiban év végén Várhatóan karácsonyra készül el a lifttel elérhető kilátópont a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban. Egyedülálló körpanoráma nyílik majd a városra.

Emléktáblát avattak Harry Hill Bandholtz tábornok tiszteletére a Múzeumkertben Emléktáblát avattak a Magyar Nemzeti Múzeum kincseinek Romániába szállítását 1919-ben megakadályozó amerikai tábornok, Harry Hill Bandholtz tiszteletére csütörtökön a Múzeumkertben. A tábornok emlékét egy szobor is őrzi a belvárosban.

Bejártuk a Millennium Házaként újjászületett volt Olof Palme-házat A Városliget egyik legrégebbi épülete kívül-belül teljesen megújult, és október végétől interaktív kiállítással, kávéházzal és rózsakerttel idézi majd fel a századforduló hangulatát.

Megújult a toronysüveg – a Mátyás-templom restaurálása az 1930-as években A középkori alapítású Nagyboldogasszony-templomot, ismertebb nevén a Mátyás-templomot a 100 éve elhunyt Schulek Frigyes vezetésével építették át; fia, Schulek János építészmérnök pedig az 1930-as években a templomtorony renoválási munkáit irányította. Az alábbi korabeli híradó ezen munkálatokat mutatja be.

Egy amerikai tábornok pesti szobrának kálváriája Magyarország történetében zavaros év volt 1919. A Tanácsköztársaság bukása után az ország jelentős részét, így Budapestet is román csapatok szállták meg. A románok a Nemzeti Múzeum kincseire is szemet vetettek, ám ekkor eléjük állt egy amerikai tábornok.

Felújítják a Lőrinc pap téri Jézus Szíve jezsuita templomot A VIII. kerületi Lőrinc pap téren álló Jézus Szíve jezsuita templom tetőhéjazatának cseréjét végzik, az orgonát és a karzatot már felújították. A tervek szerint szeptember 7-én adják át a kívül-belül megszépült templomot.

Megszépült a Bécsi kapu a Várban Elkészült a Bécsi kapu és a környezetében lévő úttest felújítása. A kapu homlokzata megújult, megerősítették a kapu melletti várfalakat is.

Íme, itt a magyar Pompeji! – 125 éves az Aquincumi Múzeum Az Aquincumi Múzeum 1894. május 10-én, 125 éve nyitotta meg kapuit. A római régészeti parkban az aquincumi polgárváros mindennapi életébe pillanthatunk be, láthatjuk a rekonstruált római lakóházat, a világhírű aquincumi orgonát, a látványraktár gazdag gyűjteményét. Most nyílt egy formabontó évfordulós kiállítás is.

Emlékhelyek napja lesz a hétvégén 15 budapesti helyszínen Országszerte 46 helyen várják a hétvégén a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, előadások, filmvetítések és sok látnivaló lesz a nemzeti és történelmi emlékhelyeken.

Megkezdődtek a magasépítési munkálatok a Magyar Zene Házánál Megkezdődtek a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai a Városligetben. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület.

Kilátó épül a Belvárosi Főplébánia-templomban Európa egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetnek majd a látogatók, ha elkészül a lifttel elérhető kilátópont a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban.

Az anyag megnemesítése – Gottermayer Nándor könyvkötészete A legnevesebb hazai könyvkötészeti cég, a pesti belvárosban működő Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézet idén 140 éve, 1879-ben alakult, és 50 évi sikeres működés után 1929-ben, 70 éve szűnt meg. Az évfordulók és Gottermayer kiemelkedően magas színvonalú tevékenysége miatt érdemes megemlékeznünk a művészről és cége történetéről.

Kalandorok, templomok és buszok: a Batthyány tér története Felmerült a Batthyány tér átalakításának terve: a Víziváros egyik legfontosabb terének átépítését az I. kerületi önkormányzat polgármestere vetette fel. A Batthyány tér egyvelege egy XX. századi forgalmi csomópontnak és Buda egyik történelmi terének. Ismerje meg a tér történetét!

A Belváros déli részén is megújulnak az utcák A Jövő Városa nevű városfejlesztési program keretében felújítják az utcákat a Múzeum körút környékén, a Károlyi-kert közelében.