Szobrot állítottak a Múzeumkertben a márciusi ifjak egyik vezéralakjának, Vasvári Pálnak

A cikk angolnyelvű változata: Statue of Pál Vasvári erected in the garden of the National Museum

2021. március 14. 11:00

Vasvári Pál a márciusi ifjak egyik vezéralakja volt, fontos szerepe volt a 12 pont véglegesítésében. A szabadságharc egyik hőseként, a harcokban esett el 1849-ben, mindössze 23 évet élt. A Nemzeti Múzeum kertjében szombaton avatták fel mellszobrát.

Szombaton fölavatták Vasvári Pál első budapesti szobrát a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében – írja az MTI.

A Vasvári Pál Polgári Egyesület által állított szobor avatóján Bajkai István országgyűlési képviselő örök kötelességnek nevezte a megemlékezést 1848-1849 hőseiről. Az akkori ifjak a szabadság közelségét megérezve, a nemzeti hagyományokat nem feledve juttatták érvényre az igazságot, és minden áldozatra készek voltak a modern Magyarországért – tette hozzá.  Hangsúlyozta: Vasvári Pál e nemzedék vezéralakja volt, és jelentős részben neki köszönhető, hogy a forradalom vérontás nélkül győzhetett.

Barabás Miklós rajza után készült litográfia, Vasvári Pál (1826-1849) honvéd portréja (Forrás: Piarista Múzeum, Budapest)

Vasvári Pál a nemzeti érdekek védelmét pártkérdésen felüli ügynek tekintette, ami most, a világjárvány idején újra érvényes gondolat – tette hozzá. A képviselő szerint ma azok tekinthetik magukat Vasvári Pál szellemi örököseinek, akik nem felejtik a múltat, és felismerik azokat, akik mindig csak elvesznek a magyarságtól, de sosem adnak semmit.     

A Múzeumkertben felavatott szobrot Tóth Sándor Munkácsy Mihály-díjas szegedi szobrászművész készítette, aki 1933-ban született és 2019-ben elhunyt.

Vasvári Pál 1826-ban született Fejér Pál néven Tiszabűdön (ma Tiszavasvári), ahol édesapja görögkatolikus pap volt. Nem sokkal később a család Nyírvasváriba költözött, innen ered a később felvett Vasvári Pál név. A nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult, ezekben az években gróf Károlyi József gyerekeinek házitanítója volt.

A főváros első Vasvári Pál-szobra avatása napján a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében 2021. március 13-án. Alkotója Tóth Sándor szobrászművész (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A Károlyi család támogatásával a pesti egyetemre iratkozott be, bölcsészetet, majd jogot tanult, főleg a történelem érdekelte, Horvát István történész volt rá legnagyobb hatással. Cikkei jelentek meg a Társalkodóban, az Életképekben, a Pesti Divatlapban, ígéretes írói pálya előtt állt, belefogott a 40 kötetesre tervezett Történeti névtár szerkesztésébe is, amellyel az volt a célja, hogy Magyarország nevezetes férfiainak és hölgyeinek életét és tetteit bemutassa.

Már az 1848-as forradalom kitörése előtt több évvel az egyetemi ifjúság ismert alakja volt, több szervezetben is aktív szerepet vállalt. Ekkor megjelent írásaiból kitűnik, hogy páratlan küldetéstudata volt, cikkeiben a történelmi események fejlődési folyamatait vizsgálta, foglalkoztatta a vezéreszmék gondolata, a nagy férfiak tettei, a keresztény vallás, az arisztokrácia szerepe. 1848-ban a márciusi ifjúságról és a jobbágyfelszabadításról is írt, de szónoklatot tartott például a sajtó szabadságáról is. 

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében ezentúl Vasvári Pál szobrát is felkereshetjük (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Tagja volt annak a fiatalokból álló társaságnak, amelynek a Pilvax kávéházban volt a törzshelye. A márciusi ifjak egyik vezéralakja lett, fontos szerepe volt az Irinyi József által összeállított 12 pont véglegesítésében, és március 15-én az egyetemi ifjúság előtt és a Városházán is beszédet tartott.

A Batthyány-kormány megalakulását követően Kossuth Lajos pénzügyminiszter titkára lett. Már 1848-ban fegyvert fogott a magyar szabadságért. A kormánnyal ő is Debrecenbe menekült, majd 1849-ben a Nagyvárad környékén általa toborzott szabadcsapatok vezetője lett. Őt és önkénteseit 1849 júliusában az erdélyi Gyalui-havasokban táborozó román felkelők ellen küldték, akik csapdát állítottak nekik, s mintegy 400 másik honvéddal együtt Vasvárit is Avram Iancu katonái ölték meg. Halálának pontos időpontját nem ismerjük, bizonyos forrásokban 1849. július 6., másutt július 13. szerepel. Földi maradványai nem kerültek elő.

 Forrás: MTI, pestbuda.hu

Nyitókép: Szobrot avattak Vasvári Pálnak a Múzeumkertben (Fotó: MTI/Mohai Balázs)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó