Már három amerikai elnöknek van szobra Budapesten

A cikk angolnyelvű változata: Three US Presidents remembered in Budapest

Írta: Tittel Kinga

2020. november 3. 9:00

Amerika elnököt választ. Míg a világ szeme a tengerentúli eseményeket figyeli, nézzünk körül a fővárosban, és vegyük sorra Budapest amerikai vonatkozású emlékeit.

Az 1880-as évek második felétől hazánkból is tömegesen vándoroltak ki az emberek egy jobb élet reményében az Amerikai Egyesült Államokba. A Clevelandben letelepedett magyarok 1902-ben  Kossuth-szobrot emeltek, majd mozgalmat indítottak azért, hogy Budapesten ők állíthassanak elsőként szobrot George Washingtonnak, az Egyesült Államok első elnökének, a függetlenségi háború győztes hadvezésének.

A Városligetben álló, Bezerédi Gyula által készített szobor 1906-os felavatásánál jelen volt Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc is, aki ekkor a Wekerle-kormány kereskedelmi minisztere volt. Külön érdekesség a szobor történetében, hogy az elkészítésének és felállításának költsége közadakozásból gyűlt össze.

George Washington szobra 1906-tól áll a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az amerikai elnökök közül Theodore Roosevelt volt az első, aki hazánkba látogatott. 1910-ben (elnöksége után) egy európai körút keretében érkezett Magyarországra, három napot töltött nálunk. A későbbiek során több elnök is érkezett fővárosunkba, összesen kilenc alkalommal: idősebb és ifjabb George Bush, valamint Bill Clinton hivatali ideje alatt, Richard Nixon és Jimmy Carter pedig leköszönésük után (előbbi 1963-ban, utóbbi 1996-ban). Bill Clinton volt az az elnök, aki a legtöbbször látogatott országunkba – három alkalommal –, a két Bush elnök pedig két-két alkalommal tisztelte meg hazánkat.

Reagan elnöknek (a Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió elnökével folytatott tárgyalásain keresztül) elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a volt szocialista országok kivívhatták függetlenségüket a Szovjetuniótól 1989-ben – ezért kapott szobrot 2006-ban a Városligetben (Veres Gábor alkotása), majd öt évvel később, 2011-ben, születésének 100. évfordulója alkalmából a Szabadság téren (Máté István műve).

Ronald Reagan szobrát 2006-ban avatták fel a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Reagan egész alakos szobrát a Szabadság-téren 2011-ben állították fel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Alig egy héttel ezelőtt, október 26-án ismét szobrot emeltek Budapesten egy amerikai elnöknek a Szabadság téren. Harminc évvel a vasfüggöny leomlása, a német egység és Európa újraegyesülése után az idősebb George Bush kapott szobrot; ő volt az első hivatalban lévő elnök, aki 1989 júliusában – egy héttel Kádár János halála után – Magyarországra jött és beszédet mondott a Kossuth téren. Esőben mondta el beszédét úgy, hogy elázott papírjait széttépte és szabadon beszélt a tömeg előtt.

Idősebb George Bush nemrég felavatott szobra a Szabadság téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mint az alkotáson láthatjuk, az elnök a jobb kezében valamilyen papírt tart, lehet éppen az egykor széttépett lapokat. Bush szobra Ronald Reagan szobra közelében, az amerikai nagykövetség épülete előtt áll, szimbolizálva kettejük harcát a „gonosz birodalmak” felszámolásáért. A Szabadság tér így most már két amerikai elnök szobrának is otthont ad.

A bronzból készült szobor Máté István szobrászművész alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ugyanezen a téren találunk egy másik amerikai vonatkozású szobrot is, amely egy 1919-es eseményt örökít meg. Az első világháború után az amerikai katonai misszió parancsnoka Magyarországon Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok volt. A tábornok 1919. október 5-én írta be magát a magyar történelembe, amikor is a bizottság aznapi elnökeként, csupán lovaglópálcájával felszerelkezve megakadályozta, hogy a Budapestet megszálló román katonák a Nemzeti Múzeumból kiállítási tárgyakat raboljanak.

Bandholtz a román katonákat lovaglópálcájával zavarta ki az épületből, a múzeum ajtóit pedig a szövetségesek nevében lepecsételtette. A Ligeti Miklós által készített, 1936-ban felavatott szobron a politikai érzékenység jegyében a kínos incidensre emlékeztető lovaglópálca a tábornok háta mögé került.

Bandholtz tábornok 1936-ban készült szobrát 1949-ben eltávolították a Szabadság térről, de 1989-ben, George Bush amerikai elnök budapesti látogatásakor visszahelyezték (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az elnökök és Bandholtz tábornok szobrai mellett több olyan amerikai vonatkozású emléket találunk a fővárosban, amelyek a művészet könnyedebb területét képviselik.

Még mindig a Szabadság téren járva a 17. szám előtti korlát tövében, a Magyar Televízió volt székháza előtti korlát tövében egy miniszobrot találunk: Brekit, a Muppet Show főszereplőjét (Mihail Kolodko, 2017). Az épület televíziós korszakának vége, a Muppet Show-t sem sugározzák már a tévében, ezért a mű címe: End of the Show. A munkanélküli Breki pedig kiugrik a tévéből, visszamegy a természetbe, úgy ül már ott a téren, mint egy igazi béka. Néz az amerikai nagykövetség irányába, hiszen a sorozat amerikai-angol volt, oda szeretne visszatérni ismét. (A Muppet Show az 1980-as években rendkívül népszerű volt Magyarországon.)

Breki, a béka Muppet Show-ból a Szabadság tér 17. előtti korlát tövében (Fotó: Tittel Kinga/pestbuda.hu)

A Margit híd budai hídfőjétől kissé északra van egy kis tér, amelynek a tábláját gyakran ellopják, így időről-időre pótolni kell. A tér 2011-ben kapta az Elvis Presley park nevet (előtte nem volt neve). A „király” 1957 januárjában egy televíziós műsorban lépett fel, s a Peace in the valley (Béke a völgyben) című dalának éneklése előtt a műsorvezető Elvis kérésére hivatkozva arra hívta fel a nézőket, hogy adakozzanak az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt nehéz helyzetbe került magyaroknak, és küldjenek nekik segélycsomagokat. (Azóta többen kétségbe vonták, hogy Elvis valóban kért volna ilyen konferálást.) A felszólítás után nagyon sok, főleg élelmiszereket tartalmazó csomag érkezett Magyarországra. Elvis Presley pedig  2011-ben Budapest posztumusz díszpolgára lett.

Az Elvis Presley park táblája a Margit híd budai hídfőjétől északra (Fotó: Tittel Kinga/pestbuda.hu)

A Szent István körúton elindulva a Nyugati pályaudvar felé a jobb oldalon a „régiségek utcájának” elején egy zsánerszobrot találunk: Columbót, az 1970-80-as évek amerikai bűnügyi sorozatának főszereplőjét látjuk kedvenc kutyájával. A városi legenda szerint a híres nyomozó megformálója, Peter Falk leszármazottja az utca XIX. században élt névadójának, Falk Miksa író-politikusnak. Bár a rokonság elmélete megdőlt, a 2014-ben készült szobor (Fekete Géza alkotása) azóta is színfolt a város életében és gondoskodik a legenda fennmaradásáról.

Columbo zsánerszobra a Falk Miksa utca elején (Fotó: Tittel Kinga/pestbuda.hu)

A szobrok mellett az amerikai történelem utca- és közterület-nevekben is megjelenik a fővárosban. Az I. kerületben Benjamin Franklin amerikai író-feltaláló nevét viseli a Franklin lépcső és utca, Thomas Alva Edison feltaláló születésének 150. évfordulója alkalmából utcát neveztek el róla a XIV. kerületben, s ugyanebben a kerületben találjuk az elnök szobrát is érintő Washington sétányt.

Hogy ki lesz az USA következő elnöke és az illetőnek lesz-e valaha szobra Budapesten, az egyelőre a jövő titka, de a felsorolt helyeket és szobrokat felkeresve kellemes őszi sétát tehetünk a városban.

Nyitókép: Ronald Reagan szobra a Szabadság téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó