A Városligeti fasor 9–13. szám alatti ingatlanegyüttes tizenhárom éve üresen áll, most megoldódni látszik a sorsa. A Magyar Közlöny június 3-i számában közzétett kormányrendelet szerint a kormány kiemelten közérdekű beruházássá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Városligeti fasor 9–13. szám alatt megvalósuló Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kialakítását.

2017-ben született döntés arról, hogy az egykori BM-kórház épületeibe költözhet a Magyar Művészeti Akadémia által fenntartott Magyar Építészeti Múzeum, amely a kormány határozata értelmében Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtá bővült.

A 2017. évi novemberi kormányhatározat szerint a Magyar Építészeti Múzeum építészeti-építészettörténeti gyűjteményének, valamint a műemlékvédelmi tudományos gyűjteményeknek a megóvása, védelme, megfelelő ingatlanban történő elhelyezése, gyarapítása, közzététele, nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálat működtetése, állandó és időszaki kiállításokon történő bemutatása és társadalmi hasznosulása nemzeti érdek.

A Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán álló egykori Fasor Szanatórium Quittner Zsigmond tervei alapján épült, az intézmény 1927-ben (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Városligeti fasor 9–13. szám alatti ingatlanegyüttese 2018-ban a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába került, és a terv szerint felújítva alkalmassá akarták tenni az építészeti-építészettörténeti gyűjtemény és a műemléki tudományos gyűjtemények védelmére, szakszerű restaurálására, digitalizálására, feldolgozására, magyarországi és nemzetközi kiállításokra történő előkészítésére; kiállítások bemutatására; a gyűjtemény elhelyezéséhez hosszú távon szükséges raktározási infrastruktúra kialakítására, valamint nyilvános kutatószolgálat működtetésére.

Kiemelt feladat a Magyar Építészeti Múzeum mint építészeti-építészettörténeti gyűjtemény építész- és belsőépítész-életművekkel történő bővítése, megóvása, gondozása és egyben tartása. A Magyar Építészeti Múzeum építészeti-építészettörténeti gyűjteménye, valamint a műemlékvédelmi tudományos gyűjtemények (tervtár, fényképtár, könyvtár, archív irattár és kézirattár) történetileg kialakult integritását elkülönítetten megőrizték, ugyanakkor egyetlen intézményben, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központban működtetik, amelynek fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.

A kórház 2007-es bezárása óta üresen áll az épület, átalakítás azóta nem történt.

A Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán álló egykori Fasor Szanatóriumot 1887-ben építették, Quittner Zsigmond tervei alapján. A pavilonos elrendezésű épületegyüttest később bővítették.

A Fővárosi Fasor Szanatórium 1925-ben (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

1949-ben lett belőle Korvin Ottó Kórház, innentől lett belőle a rendvédelmi szervek egészségügyi ellátását biztosító intézmény. 1951-re belgyógyászattal, sebészettel és nőgyógyászattal rendelkező, 200 ágyas kórházzá fejlesztették. Később összevonták a kórház mellett fekvő Honvéd Rendelőintézettel, majd 1984-től a BM Központi Kórház és Intézményei Szakorvosi Rendelőintézete nevet viselte.

A rendszerváltás után 2007-ig közkórházként működött, majd bezárt. Ekkor a hatalmas telken 12 épület volt, amelyek együttes összterülete meghaladta a 25 ezer négyzetmétert.

 Városligeti (Gorkij) fasor 913., BM Korvin Ottó Kórház 1970-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 74329)

Nyitókép: A Fasor Szanatórium 1903-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 27702)