Szombaton átadták a Kertész Imre Intézet új székházát a VI. kerületi Benczút utca 46-os szám alatt.  Az intézménynek otthont adó, elhanyagolt állapotú, szecessziós villát az intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány bruttó 762 millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd bruttó 2 milliárd forintból újította fel. Az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.

A szecessziós Eisele-villa 1910-ben épült Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervei alapján (Fotó: Kertész Imre Intézet/Gyarmati István)

A Kertész Imre Intézet az íróval folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében 2017 januárjában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát őrizze, feltárja és publikálja, valamint az alkotó szellemi örökségét ápolja.

Ügyeltek a részletekre is: Amit csak lehet, eredeti foemájában újítottak fel (Fotó: Kertész Imre Intézet/Gyarmati István)

A most átadott Benczúr utcai, egykori Eisele-villa alagsorában helyezték el a műtárgyak tárolására alkalmas raktárhelyiséget, a tetőtérben pedig egy 80-100 férőhelyes konferenciatermet alakítottak ki, ezen felül további kisebb rendezvény- és szemináriumi termek, kutatóhelyek, tárgyalók, irodák, valamint az ösztöndíjasok számára apartmanok is helyet kaptak az intézet új otthonában.

Orbán Viktor: 2010 óta 4 ezer milliárd forintnyi fejlesztés történt Budapesten

Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is.  A kormányfő kiemelte, hogy 2010 óta több mint 4 ezer milliárd forint fejlesztés, beruházás történt Budapesten. Nyilvánvalónak nevezve a különbséget az egy évtizeddel ezelőtti főváros és a mostani között.

A kertben Kertész Imre mellszobra is helyet kapott (Fotó: Kertész Imre Intézet/Gyarmati István)

Magyarország az elmúlt években és jelenleg is erején felül vállal kulturális kiadásokat, mert kultúrnemzet vagyunk – hangsúlyozta, példaként megemlítve a Liget Budapest projektet, a filmipar támogatását és a Magyar Állami Operaház felújítását.

A felújításkor igyekeztek minden eredeti részletet megőrizni, amit csak lehet

Schmidt Mária, az intézményt működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója felidézte: három évvel ezelőtt merült fel az a gondolat, hogy Kertész Imre hagyatékának máshol nem őrzött részét saját intézményben dolgozzák fel és hozzanak létre egy olyan intézetet, amely az író emlékét, hagyatékát és örökségét méltó módon ápolja. Orbán Viktor miniszterelnök az első pillanattól támogatta ezt az elképzelést - emelte ki.

A télikert (Fotó: Kertész Imre Intézet/Gyarmati István)

Schmidt Mária emlékeztetett arra, hogy az intézetnek otthont adó Benczúr utcai szecessziós villát a 20. század elejének mesterei olyan színvonalon alkották meg, hogy a mai napig is a látogató csodálatát váltja ki. A felújításkor ezért igyekeztek mindent, amit lehet, megőrizni, értékmentést végrehajtani, a beruházás többi részét pedig hasonló színvonalon elvégezni - tette hozzá. A 20. század eleje olyan korszak volt, amelyre úgy tekintünk vissza, mint amikor a kultúra virágzott, Budapest pezsgett, Magyarország felfelé ívelő pályán volt – emelte ki, hozzátéve: „meg vagyok győződve arról, hogy a következő nemzedékek a mostani időszakra is így fogak visszaemlékezni”.

Schmidt Mária elmondása szerint a Kertész Imre Intézet a kutatók mellett a szélesebb közönséget is várja irodalmi és társművészeti programokkal, de kutatói és fordítói ösztöndíjprogramokat is rendszeresen hirdet.

Nyitókép: Kertész Imre Intézet/Gyarmati István