A boldogító igen – 125 éve kötöttek először polgári házasságot Budapesten

2020. október 16. 13:00

Az állami anyakönyvezésről és a polgári házasságról szóló törvények már 1894-ben megszülettek, de csak egy évvel később, 1895. október 1-jén léptek hatályba. A ma már természetes ceremóniára újdonsága miatt akkora volt az érdeklődés, hogy a házasodni kívánó párok rohamát alig bírta a századfordulón Budapesten működő három anyakönyvi hivatal. De hol és hogyan zajlott le az első polgári házasságkötés?

A házasságkötés a szerelem megpecsételése már évezredek óta. A korábbi történeti korokban sokszor, főleg az előkelőbb rétegek érdekházasságokat kötöttek a birtok és a vagyon egyben tartása vagy éppen növelése érdekében. Az újkortól kezdve viszont már tényleg a szerelmi házasságkötések domináltak.

Magyarországon a házassági jog előzményei az államalapítás koráig vezethetők vissza. A keresztény országokban, így hazánkban is az 1563-ban zárult tridenti zsinat után, a XVII. század elejétől vált kötelezővé az egyházi anyakönyvezés, vagyis a születések, keresztelések, házasságkötések és halálozások feljegyzése, illetve ekkortól lett kötelező az egyházi házasságkötés. Azonban az egyház és az állam a következő évszázadokban folyamatosan harcot vívott az utóbbi feletti jog gyakorlásáért. A XIX. század végére kiélesedő egyházpolitikai viták központjában a házasságkötés, ezen belül is a vegyes vallású házasságkötések és az ezekből születő gyermekek vallása állt.

Hazánkban a vitás kérdéseket hosszú évek után végül a Wekerle Sándor első kormánya alatt (1892. november 17. – 1895. január 14.) elfogadott 1894. évi XXXI. törvénycikk a házassági jogról és az 1894. évi XXXIII. törvénycikk az állami anyakönyvekről rendezte, amelyek alapján az anyakönyvvezetés és a házasságkötés az állam hatáskörébe került. A házassági törvény rendelkezett az eljegyzésről, a házassági akadályokról, a házasságkötésről, a házasság érvénytelenségéről és megszűnéséről, külön fejezet foglalkozott az ágytól és asztaltól való elválásról, valamint a külföldön kötött és a külföldiek házasságáról.

Maga a törvény 125 éve, 1895. október 1-jén lépett hatályba, és három alapelve – amelyet Gróf Apponyi Albert fogalmazott meg –, hogy minden állampolgárra felekezeti különbség nélkül kiterjed, házassági ügyekben az állam bíráskodik, és kötelező a polgári házasságkötés. Maga a törvény nem csorbította az egyházi alapelveket, ugyanakkor az állam szerepe a házasságkötésben egységes alapot teremtett.

Ifjú pár esküvői fotója 1900 körül (Fotó: Fortepan/Képszám: 62099)

Az első polgári házasságkötést a hatályba lépés napján, 1895. október 1-jén tartották Budapesten, a Gyár utcai (ma Liszt Ferenc tér) 2. alatti anyakönyvi hivatalban. A jeles alkalomról minden jelentősebb sajtóorgánum beszámolt, köztük a Vasárnapi Ujság, a Pesti Napló, a Budapesti Hírlap és a Pesti Hírlap is, amely a liberalizmus diadalaként utalt az eseményre. A hatalmas érdeklődő tömeget és az utca forgalmát lovas- és gyalogrendőrök igyekeztek kordában tartani.

A Gyár utcai (ma Liszt Ferenc tér 2.) egyemeletes épület Klösz György felvételén 1890 körül. Az emeleten rendezték be a II. számú anyakönyvi hivatalt, ahol 1895. október 1-jén az első polgári házasságkötést tartották (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.080)

Az egyemeletes, sárga színű ház földszinti, utcára néző helyiségében rendezték be mindenféle pompa nélkül az anyakönyvi hivatalt. A díszes íróasztal felett a király és a királyné portréja lógott, az asztal előtt pedig két karosszék volt a házasuló pár számára. A vőlegény, Kriszhaber Károly Joakhim gyárigazgató és menyasszonya, Mezei Anna, Mezei Mór országgyűlési képviselő leánya a fél 11-kor kezdődő szertartáson mondta ki a boldogít igent a II. számú anyakönyvi hivatalban. A házasságkötést díszes attilában, mellén nemzeti színű vállszalaggal Mátray József anyakönyvvezető vezette díszbeszéd nélkül, így az alig tíz percig tartott.

A tanúk, Décsey Zsigmond kúriai tanácselnök és Hüttl Tivadar porcelángyáros mellett a násznép tagjai között olyan jeles személyek is megjelentek a Pesti Hírlap 1895. október 2-i számának tudósítás szerint, mint „Nagy Sándor és Gajáry Ödön orsz. képviselők, Kőrössy József, a főv. statisztikai hivatal igazgatója, Mérő János kir. tanácsos, dr Rózsavölgyi Manó, Auspitz Gyula, Beck Dénes, dr. Baintner Imre főv. bizotts. tagok, továbbá Bischitz Dávidné, Sturm Albert, Kiss József, a bírói kar tagjai közül többen, az irói és hirlapirói gárda igen nagy számmal, a fővárosi ügyvédi kar több kiváló - tagja és igen nagy számú közönség. Hölgyek is szép számmal jelentek meg.”

Az anyakönyv aláírása után az ifjú pár a násznéppel a Dohány utcai zsinagógába hajtott, ahol dr. Kohn főrabbi héber áldást mondott, amelyet a Pesti Napló 1895. október 1-jei száma idézett: „Ez az áldás, amelyet Mózes hagyott reánk és ezért az áldásért jöttek önök ide. Kétféle törvényünk van, mindakettő legyen szent önöknek is, nekünk is; az egyiket isten adta, a másikat szeretett magyar hazánk alkotta a mi javunkra.” Az ifjú jegyesek az egyházi esketést követően fogadták a jókívánságokat, majd kora délután nászútra indultak.

A polgári házasságkötést az élelmesebb vállalkozók is kihasználták, erre példa a fenti hirdetés is a Pesti Napló 1895. október 3-i számából

A polgári házasságkötés és anyakönyvezés bevezetésekor Budapesten csupán három hivatalban lehetett az állam által e célra kirendelt polgári tisztviselő előtt az anyakönyvi ügyeket, így a születéseket, esketéseket és halálozásokat bejelenteni és intézni. Az I. anyakönyvi kerület alá tartozott a IV., VIII., IX. és X. kerület, helyiségei pedig a Kálvin tér és a Soroksári (ma Ráday Gedeon) utca sarkán álló Két Oroszlán ház (egykor fogadó) első emeletén voltak berendezve. Kühnel Gyula, az anyakönyvvezető az első polgári házasságkötést 1895. október 10-én vezette itt le.

A Kálvin tér 9. szám alatti Két Oroszlán ház emeletén működött az I. számú anyakönyvi hivatal, ahol az első polgári házasságkötést 1895. október 10-én tartották (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A II. anyakönyvi kerület alá az V., VI. és VII. kerületek tartoztak, helyiségei a mai Liszt Ferenc tér 2. szám alatt voltak. A III. kerület pedig a budai területet fedte le, az I., II. és III. kerületek tartoztak alá, helyisége pedig a Donáti utca 46. szám alatti házban volt. Itt Herman Béla anyakönyvvezető előtt 1895. október 8-án tartották az első polgári házasságkötést.

A Liszt Ferenc tér 2. szám alatt ma már hiába keressük azt a házat, amelyben az első polgári házasságkötésnek helyet adó II. számú anyakönyvi hivatal működött. Az épületet a század elején elbontották, helyén 1904 és 1906 között épült fel a ma is látható ötemeletes, szecessziós stílusú sarokbérház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Vidor Emil tervezte épület homlokzata a Liszt Ferec téren. Itt állt egykor az első budapesti polgári házasságkötésnek helyet adó egyemeletes épület (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A III. számú anyakönyvi hivatal Budán, a Donáti utca 46. szám alatti épületben kezdte meg működését, itt 1895. október 8-án tartották az első polgári házasságkötést (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az újdonság okozta kíváncsiság miatt is az anyakönyvi hivataloknak kezdetben nagy rohammal kellett megküzdeniük, főleg a Gyár utcainak, így idővel bővítették körüket és kapacitásukat.

Jókai Mór második házassága is a Gyár utcai hivatalban köttetett, amelyről a lapok szintén részletesen beszámoltak. A már 74 éves író családja és a közvélemény felháborodása mellett 1899. szeptember 16-án vette feleségül Grósz (Nagy) Bella színésznőt szűk körben a Terézvárosban.

Az 1894. évi XXXIII. törvény értelmében az anyakönyvvezetőket és helyetteseiket a belügyminiszter nevezte ki. A tanácsrendszer bevezetésekor, 1950-től a polgári házasságkötés intézménye átkerült helyi tanácsok hatáskörébe. A rendszerváltást követően, 1990 óta az anyakönyvi ügyintézés a polgármesteri hivatalok feladata, az anyakönyvi eljárásról és a házasságkötésről pedig a 2010. évi I. törvény rendelkezik.

Polgári házasságkötés 1938-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 177004)

Polgári házasságkötés 1953-ban a Teréz körút (akkor Lenin körút) 13. szám alatti Központi Házasságkötő Teremben (Fotó: Fortepan/Képszám:123437)

A Teréz körút 13. szám alatti épület napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Polgári házasságkötés 1966-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 59867)

Napjainkban az anyakönyvi hivatalok az önkormányzatok épületeiben működnek, és a polgári szertartásnak helyet biztosító házasságkötő termek többsége is a polgármesteri hivatalokban található. A képen a Terézvárosi Polgármesteri Hivatal látható az Eötvös utca 3. alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Ifjú pár a násznéppel 1913-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 21560)

anyakönyvi hivatal, Budapest, F. Nagy Veronika, házasság, Jókai Mór, Kálvin tér, Liszt Ferenc tér, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, polgári házasság, Wekerle Sándor

¹² ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben

2024. március 15. 11:00

Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium

2024. március 11. 12:30

A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

A ferencvárosi Markusovszky téren épülhet fel a Károli Gáspár Református Egyetem új kampusza

2023. december 19. 17:00

A Károli Gáspár Református Egyetem kampuszfejlesztésére nyílt építészeti tervpályázatot írtak ki. A IX. kerületi Markusovszky téren felépülő új kampusz a jogász-, valamint a pszichológusképzésnek ad majd helyet. E fejlesztés célja is az, hogy a jelenleg a főváros több kerületében széttagoltan működő felsőoktatási intézmény helyett egy református egyetemváros születhessen meg a Kálvin tér és a Ráday utca környékén.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson

2024. április 23. 18:00

Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.

Egressy Béni volt a Fiumei úti temető első híres halottja

2024. április 23. 16:00

Egressy Béni zeneszerzőre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek születésének 210. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

¹⁶ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁵⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹³⁷ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁵⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰