A boldogító igen – 125 éve kötöttek először polgári házasságot Budapesten

2020. október 16. 13:00

Az állami anyakönyvezésről és a polgári házasságról szóló törvények már 1894-ben megszülettek, de csak egy évvel később, 1895. október 1-jén léptek hatályba. A ma már természetes ceremóniára újdonsága miatt akkora volt az érdeklődés, hogy a házasodni kívánó párok rohamát alig bírta a századfordulón Budapesten működő három anyakönyvi hivatal. De hol és hogyan zajlott le az első polgári házasságkötés?

A házasságkötés a szerelem megpecsételése már évezredek óta. A korábbi történeti korokban sokszor, főleg az előkelőbb rétegek érdekházasságokat kötöttek a birtok és a vagyon egyben tartása vagy éppen növelése érdekében. Az újkortól kezdve viszont már tényleg a szerelmi házasságkötések domináltak.

Magyarországon a házassági jog előzményei az államalapítás koráig vezethetők vissza. A keresztény országokban, így hazánkban is az 1563-ban zárult tridenti zsinat után, a XVII. század elejétől vált kötelezővé az egyházi anyakönyvezés, vagyis a születések, keresztelések, házasságkötések és halálozások feljegyzése, illetve ekkortól lett kötelező az egyházi házasságkötés. Azonban az egyház és az állam a következő évszázadokban folyamatosan harcot vívott az utóbbi feletti jog gyakorlásáért. A XIX. század végére kiélesedő egyházpolitikai viták központjában a házasságkötés, ezen belül is a vegyes vallású házasságkötések és az ezekből születő gyermekek vallása állt.

Hazánkban a vitás kérdéseket hosszú évek után végül a Wekerle Sándor első kormánya alatt (1892. november 17. – 1895. január 14.) elfogadott 1894. évi XXXI. törvénycikk a házassági jogról és az 1894. évi XXXIII. törvénycikk az állami anyakönyvekről rendezte, amelyek alapján az anyakönyvvezetés és a házasságkötés az állam hatáskörébe került. A házassági törvény rendelkezett az eljegyzésről, a házassági akadályokról, a házasságkötésről, a házasság érvénytelenségéről és megszűnéséről, külön fejezet foglalkozott az ágytól és asztaltól való elválásról, valamint a külföldön kötött és a külföldiek házasságáról.

Maga a törvény 125 éve, 1895. október 1-jén lépett hatályba, és három alapelve – amelyet Gróf Apponyi Albert fogalmazott meg –, hogy minden állampolgárra felekezeti különbség nélkül kiterjed, házassági ügyekben az állam bíráskodik, és kötelező a polgári házasságkötés. Maga a törvény nem csorbította az egyházi alapelveket, ugyanakkor az állam szerepe a házasságkötésben egységes alapot teremtett.

Ifjú pár esküvői fotója 1900 körül (Fotó: Fortepan/Képszám: 62099)

Az első polgári házasságkötést a hatályba lépés napján, 1895. október 1-jén tartották Budapesten, a Gyár utcai (ma Liszt Ferenc tér) 2. alatti anyakönyvi hivatalban. A jeles alkalomról minden jelentősebb sajtóorgánum beszámolt, köztük a Vasárnapi Ujság, a Pesti Napló, a Budapesti Hírlap és a Pesti Hírlap is, amely a liberalizmus diadalaként utalt az eseményre. A hatalmas érdeklődő tömeget és az utca forgalmát lovas- és gyalogrendőrök igyekeztek kordában tartani.

A Gyár utcai (ma Liszt Ferenc tér 2.) egyemeletes épület Klösz György felvételén 1890 körül. Az emeleten rendezték be a II. számú anyakönyvi hivatalt, ahol 1895. október 1-jén az első polgári házasságkötést tartották (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.080)

Az egyemeletes, sárga színű ház földszinti, utcára néző helyiségében rendezték be mindenféle pompa nélkül az anyakönyvi hivatalt. A díszes íróasztal felett a király és a királyné portréja lógott, az asztal előtt pedig két karosszék volt a házasuló pár számára. A vőlegény, Kriszhaber Károly Joakhim gyárigazgató és menyasszonya, Mezei Anna, Mezei Mór országgyűlési képviselő leánya a fél 11-kor kezdődő szertartáson mondta ki a boldogít igent a II. számú anyakönyvi hivatalban. A házasságkötést díszes attilában, mellén nemzeti színű vállszalaggal Mátray József anyakönyvvezető vezette díszbeszéd nélkül, így az alig tíz percig tartott.

A tanúk, Décsey Zsigmond kúriai tanácselnök és Hüttl Tivadar porcelángyáros mellett a násznép tagjai között olyan jeles személyek is megjelentek a Pesti Hírlap 1895. október 2-i számának tudósítás szerint, mint „Nagy Sándor és Gajáry Ödön orsz. képviselők, Kőrössy József, a főv. statisztikai hivatal igazgatója, Mérő János kir. tanácsos, dr Rózsavölgyi Manó, Auspitz Gyula, Beck Dénes, dr. Baintner Imre főv. bizotts. tagok, továbbá Bischitz Dávidné, Sturm Albert, Kiss József, a bírói kar tagjai közül többen, az irói és hirlapirói gárda igen nagy számmal, a fővárosi ügyvédi kar több kiváló - tagja és igen nagy számú közönség. Hölgyek is szép számmal jelentek meg.”

Az anyakönyv aláírása után az ifjú pár a násznéppel a Dohány utcai zsinagógába hajtott, ahol dr. Kohn főrabbi héber áldást mondott, amelyet a Pesti Napló 1895. október 1-jei száma idézett: „Ez az áldás, amelyet Mózes hagyott reánk és ezért az áldásért jöttek önök ide. Kétféle törvényünk van, mindakettő legyen szent önöknek is, nekünk is; az egyiket isten adta, a másikat szeretett magyar hazánk alkotta a mi javunkra.” Az ifjú jegyesek az egyházi esketést követően fogadták a jókívánságokat, majd kora délután nászútra indultak.

A polgári házasságkötést az élelmesebb vállalkozók is kihasználták, erre példa a fenti hirdetés is a Pesti Napló 1895. október 3-i számából

A polgári házasságkötés és anyakönyvezés bevezetésekor Budapesten csupán három hivatalban lehetett az állam által e célra kirendelt polgári tisztviselő előtt az anyakönyvi ügyeket, így a születéseket, esketéseket és halálozásokat bejelenteni és intézni. Az I. anyakönyvi kerület alá tartozott a IV., VIII., IX. és X. kerület, helyiségei pedig a Kálvin tér és a Soroksári (ma Ráday Gedeon) utca sarkán álló Két Oroszlán ház (egykor fogadó) első emeletén voltak berendezve. Kühnel Gyula, az anyakönyvvezető az első polgári házasságkötést 1895. október 10-én vezette itt le.

A Kálvin tér 9. szám alatti Két Oroszlán ház emeletén működött az I. számú anyakönyvi hivatal, ahol az első polgári házasságkötést 1895. október 10-én tartották (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A II. anyakönyvi kerület alá az V., VI. és VII. kerületek tartoztak, helyiségei a mai Liszt Ferenc tér 2. szám alatt voltak. A III. kerület pedig a budai területet fedte le, az I., II. és III. kerületek tartoztak alá, helyisége pedig a Donáti utca 46. szám alatti házban volt. Itt Herman Béla anyakönyvvezető előtt 1895. október 8-án tartották az első polgári házasságkötést.

A Liszt Ferenc tér 2. szám alatt ma már hiába keressük azt a házat, amelyben az első polgári házasságkötésnek helyet adó II. számú anyakönyvi hivatal működött. Az épületet a század elején elbontották, helyén 1904 és 1906 között épült fel a ma is látható ötemeletes, szecessziós stílusú sarokbérház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Vidor Emil tervezte épület homlokzata a Liszt Ferec téren. Itt állt egykor az első budapesti polgári házasságkötésnek helyet adó egyemeletes épület (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A III. számú anyakönyvi hivatal Budán, a Donáti utca 46. szám alatti épületben kezdte meg működését, itt 1895. október 8-án tartották az első polgári házasságkötést (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az újdonság okozta kíváncsiság miatt is az anyakönyvi hivataloknak kezdetben nagy rohammal kellett megküzdeniük, főleg a Gyár utcainak, így idővel bővítették körüket és kapacitásukat.

Jókai Mór második házassága is a Gyár utcai hivatalban köttetett, amelyről a lapok szintén részletesen beszámoltak. A már 74 éves író családja és a közvélemény felháborodása mellett 1899. szeptember 16-án vette feleségül Grósz (Nagy) Bella színésznőt szűk körben a Terézvárosban.

Az 1894. évi XXXIII. törvény értelmében az anyakönyvvezetőket és helyetteseiket a belügyminiszter nevezte ki. A tanácsrendszer bevezetésekor, 1950-től a polgári házasságkötés intézménye átkerült helyi tanácsok hatáskörébe. A rendszerváltást követően, 1990 óta az anyakönyvi ügyintézés a polgármesteri hivatalok feladata, az anyakönyvi eljárásról és a házasságkötésről pedig a 2010. évi I. törvény rendelkezik.

Polgári házasságkötés 1938-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 177004)

Polgári házasságkötés 1953-ban a Teréz körút (akkor Lenin körút) 13. szám alatti Központi Házasságkötő Teremben (Fotó: Fortepan/Képszám:123437)

A Teréz körút 13. szám alatti épület napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Polgári házasságkötés 1966-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 59867)

Napjainkban az anyakönyvi hivatalok az önkormányzatok épületeiben működnek, és a polgári szertartásnak helyet biztosító házasságkötő termek többsége is a polgármesteri hivatalokban található. A képen a Terézvárosi Polgármesteri Hivatal látható az Eötvös utca 3. alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Ifjú pár a násznéppel 1913-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 21560)

anyakönyvi hivatal, Budapest, F. Nagy Veronika, házasság, Jókai Mór, Kálvin tér, Liszt Ferenc tér, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, polgári házasság, Wekerle Sándor

¹² ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

Ahol remekművek születtek – Festő- és szobrászműtermek Budapesten

2024. szeptember 24. 14:00

Manapság már természetesnek vesszük, hogy a leghíresebb festményeink és szobraink mind szigorúan őrzött múzeumokban láthatók, pedig alkotóik egészen más körülmények között hozták létre azokat. A XIX. század végétől a műtermeket általában hangulatos villákban rendezték be, de a kevésbé tehetős művészek számára telepeket is létesítettek a főváros különböző pontjain.

Felújítják a terézvárosi Liszt Ferenc teret

2024. július 23. 12:30

Megújul a Liszt Ferenc tér Andrássy út felőli része. Az Ady-szobor körüli térrész átjárható és zöldebb lesz, utcabútorokat és ivókutat is elhelyeznek.

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben

2024. március 15. 11:00

Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Karácsonyra várva

2024. december 2. 15:00

Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

Megnyílt a sportolni vágyók előtt a Nemzeti Atlétikai Központ

2024. december 2. 11:00

A 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Központot átalakították szabadidős sportparkká. A lelátók felett épült Panoráma Sportparkban futókör és kültéri sporteszközök találhatóak, innen szép kilátás nyílik a városra és a Dunára. A Stadionparkban játszóteret, a Duna-parton egy homokos plázst is kialakítottak.

Átadták a Szent Imre téri új közparkot Csepelen

2024. november 29. 18:00

Csepelen átadták a Szent Imre téri új közparkot és az új parkolót. A területen gyalogossétányokat építettek, nagy zöldfelületeket alakítottak ki fákkal, díszcserjékkel és évelő növényekkel. A park Csepel múlt századi életképeit idézi fel, itt látható a Lánchíd egykori kandelábere is. A parkban egy Csepel kerékpár, egy tricikli és egy motor is helyet kapott.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

⁶ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

²⁰ ³ ¹

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

⁷ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹² ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰³ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁵ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰³ ¹³ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁷ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁷ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁸ ⁰ ⁰