A HÉV-ek járműparkja – hasonlóan a mostani helyzethez – az 1960-as évekre végletesen elavulttá vált. Sokféle, régi szerelvény közlekedett, és egyre nagyobb szükség lett volna új, modern vonatokra. 

A csepeli HÉV vonalán 1951-ben még ilyen régi szerelvények jártak (Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr) 

Ezért a HÉV-ek üzemeltetője, amely akkor nem a BKV, hanem a Budapesti Helyiérdekű Vasút nevű cég volt, új kocsik beszerzését határozta el 1962-ben. A kocsiszekrényeket itthon gyártották, amelyhez eredetileg Ganz-motorokat kívántak használni, de ezek nem váltak be, ezért helyettük inkább az NDK-ból vásároltak motorokat és más szükséges elektromos berendezéseket.  

A két elkészült prototípust a ma már megszűnt Budaörs–Törökbálint HÉV-vonalon próbálták ki 1963-ban. Az új járművekről 1965 januárjában azt ígérték a sajtóban megjelenő cikkek, hogy az év végéig az összes szerelvényt kicserélik az új M–IX (ma általában a MIX megjelölést használják) típusú szerelvényekre, amelyektől azt várták, hogy csökken a menetidő, és így a HÉV-ek igazi gyorsvasutakká válhatnak. 

A csepeli HÉV-en 1965. november végén jelentek meg rendszeres forgalomban az új szerelvények. A Népszabadság című lap 1965. november 21-én így számolt be az új vonatokról: 

„Új HÉV-szerelvények a csepeli gyorsvasúton 
Az év végéig kicserélik a régi vonatokat a legmodernebb NDK és magyar közös gyártmányú M–IX-es típusú szerelvényekre a csepeli gyorsvasúton, ahol naponta 30 ezer embert szállítanak a munkáskerület és a főváros között. A hat kocsiból álló, 108 méter hosszú, 1200 utas befogadására alkalmas szerelvények a legmodernebb elvek alapján épültek. A pályafelújítás befejezése után, 1967-ben lehetővé válik a menetidő lerövidítése 14-ről 10 percre.”

A szakirodalomban sok helyen az olvasható, hogy a MIX-kocsik 1963 januárja óta járnak a csepeli szakaszon, de a korabeli újságok 1965-ben mégis új járművekként üdvözölték az akkor kétségtelenül modern szerelvényeket a csepeli HÉV vonalin. A járműadatok alapján két szerelvény került állományba 1963-során, a többi 25 szerelvény 1965–1966-ban. 

A kocsik egyik legnagyobb újdonsága a sok ajtó volt, hiszen egy-egy kocsin 8 széles ajtó tette lehetővé a gyors utascserét. A korabeli híradások szerint a vonat száz méteren belül 50-60 kilométeres sebességre is képes volt felgyorsulni, míg a maximális sebessége elérte a 90 kilométer/órát. A valóságban a szerelvények legnagyobb engedélyezett sebessége 80 kilométer/óra lett. 

A csepeli HÉV korszerű vonatai jelentősen javították az utazási komfortot az 1960-as években (Fotó: Fortepan/Képszám: 178428) 

Annak ellenére, hogy valójában házi készítésűek voltak, hiszen a BHÉV házi műhelyében készültek, nem voltak rossz konstrukciók. A sorozatgyártás természetesen nem a BHÉV saját műhelyében, hanem a MÁV Dunakeszi Járműjavítójában folyt.  

A vonatok nagy része 30 éven keresztül közlekedett a csepeli HÉV vonalán, és legtöbbjüket 1994–1997 között vonták ki a forgalomból. Ezalatt a 30 év alatt átestek természetesen korszerűsítésen, az 1980-as évek elején a forgóvázaikat az 1970-es években beszerzett NDK gyártmányú szerelvények forgóvázaihoz hasonlóra cserélték, valamint azokhoz hasonló szögletes lámpát és új egységes zöld festést kaptak. Ettől kezdve a típusjelzésük MIXa-ra változott. 

Orvosolták azt a problémát is, ami eleinte gondot okozott, azaz a csavarrugós felfüggesztés miatt a kocsi annyira ringott, hogy a bukóablakok néha maguktól kinyíltak, fejbe vágva az utasokat. Emiatt korlátozták az ablakok maximális nyithatóságát, ami viszont azt eredményezte, hogy a kocsikban elég meleg lett. Az ablakokat a felújítások során elhúzható változatra cserélték. 

Utasok az új csepeli szerelvényeken (Fotó: Fortepan/Képszám: 178435)

Az 1990-es években selejtezett MIX-szerelvényekből egy, a legelső a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumba került, a flotta hét forgalomban lévő tagja maradt Csepelen, és természetesen felújítva azóta is közlekedik. 

Egy ideig a szentendrei vonalon is közlekedtek. A képen egy régi szerelvénnyel együtt látható (Fotó: Fortepan/Képszám: 178864)

Ezek közül egyet, a 831-616-832 és 825-613-826 pályaszámú motorvonatokból összeállított, úgynevezett „nagyegységet” az eredeti világos krém- és zöld színre fényezték vissza 2012-ben a Budapesti Helyiérdekű Vasút megindulásának 125. évfordulójára.

Egy hat kocsiból álló „nagyegység” két motorvonatból áll. Egy motorvonat is háromrészes, két motorral rendelkező kocsiból és a kettő között egy motor nélküli kocsiból tevődik össze.

Az egyik, a 833-as pályaszámú már felújított szerelvény a BKV honlapjáról. A motorvonatok közül 7 a mai napig közlekedik (Fotó: BKV.hu) 

Az „újabb", az 1970-es években vásárolt keletnémet szerelvények sem számítanak már korszerűnek (Fotó: Both Balázs/PestBuda.hu)

A MIX-szerelvények mindegyikének az életkora bőven túl van a fél évszázadon, ami azért egy motorvonat tekintetében is sok, tehát bőven megértek a cserére. 

Nyitókép: Tömegek utaztak az új vonattal (Fotó: Fortepan/Képszám: 178434)