Budapesten egy általánosan elfogadott elv szerint egy déli híd építése után egy északi következik, és úgy néz ki, most is marad ez a gyakorlat. Jelenleg ugyanis már javában zajlik a Galvani út vonalában épülő déli híd előkészítése, a napokban pedig az északi Aquincumi híd tanulmánytervére írt ki pályázatot a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Persze még sok időnek kell eltelnie, amíg közlekedhetünk az Újpesti vasúti híd mellé megálmodott szerkezeten, hiszen jelenleg csupán az előkészítés zajlik.

Ez a híd sem előzmények nélküli, hiszen már nagyon régóta szerepel a budapesti elképzelésekben. Elsőként nézzük meg, hol lenne az új híd, és milyen tervet kell készíteni. A közbeszerzési dokumentációban az alábbi olvasható:

„ [...] az új híd a 10-es számú főút és az M3-as autópálya bevezető szakasza között (4,6 km belterületi új út) létesülő kapcsolattal együtt hoz létre olyan hálózatot, amely a meglévő hálózati elemeken nem okoz feszültségeket. A tervezési terület a Bécsi úttól a 2-es számú vasútvonal, majd Körvasút mentén a Marcheggi híddal párhuzamosan az M3-as autópálya bevezető szakaszáig tart. Az útvonal a távlati Körvasút menti körút északi szektora. A tervezési területbe beleértendő az új körútba csatlakozó utak azon szakaszai és csomópontjai is, melyekhez elengedhetetlen beavatkozni a közlekedési hálózat működőképessége érdekében.”

Magyarán nagyjából az óbudai Pók utca és az újpesti Árpád tér között vezetne a híd, az Újpesti vasúti hídtól északra, át a Népsziget felső részén. De nemcsak egy hídban gondolkodik a BKK, hanem egy új budapesti körút első elemét képzeli el, éppen ezért a tervezőknek egészen a Bécsi úttól kell indítanuki a tanulmánytervet, és ki kell dolgozniuk, hogy hogyan jut el az új út (amelynek ugye része lesz az új híd) az M3-as bevezető szakaszáig.

A leírásból a hídról annyi tudható, hogy a dunai átkelő teljes hossza 700 méter lesz, ami magyar viszonylatban nem rövid, de nem ez lesz a leghosszabb budapesti híd. Persze hazai rekorder még lehet, ha a tervezők nagy nyílású hidat terveznek. (A legnagyobb nyílással, 308 méterrel ma Magyarországon a Pentele híd rendelkezik). Ám itt még nem tartunk, ez a közbeszerzés még csak a tanulmánytervre vonatkozik.

Az 1986-os hídprogramban felvázolt átkelő oldal- és felülnézete, együtt a vasúti híddal (Forrás: A fővárosi közúti dunai átkelő kapacitások fejlesztése, Hídprogram, 1986. július)

Természetesen, ahogy már írtuk, az Aquincumi hídról nem most van szó első alkalommal, sőt korábban már születtek tervek is egy itteni átkelőre.

A híd szerepelt az 1986-os hídprogramban is, amely dokumentumban az Árpád híd kiszélesítése után az új dunai átkelők kialakításának lehetőségeit vizsgálták meg átfogó jelleggel. Ebben ezt írták a hídról:

„A 2x2 forgalmi sávos keresztmetszettel előirányzott híd […] bal-parti kettős külső körirányú útvonal (Újpest Árpád út, illetve a még ki nem épített körvasút melletti út) északi továbbvezetése, mely a Pók u.–Vonat u.–Aranyvölgy u. vonalában folytatódik a Bécsi út külső szakaszáig, a 10-es főútig.”

Ez nagyjából ugyanaz az elképzelés, mint ami most is szerepel a tervekben. Akkor, az 1980-as években egy egyszerű, hét, egyenként 93 méteres nyílású hidat terveztek építeni, ami a leggazdaságosabb megoldás lett volna.

Az 1990-es évek végének elképzelése a külső körútról és annak részeként az Aquincumi hídról (Forrás: Népszabadság, 2000. november 4.) 

Az 1990-es évek második felében, amikor a Lágymányosi híd és a Deák Ferenc híd is elkészült (amellyel valójában megtört az egy új híd délen, egy híd északon sorrend), napirendre került egy északi híd építése, és ez is „versenyben volt”, amikor a Megyeri híd és e között kellett választani.

A fővárosi forgalmi okok akkor az Aquincumi híd elsőbbsége mellett szóltak, illetve az is, hogy az újpesti átkelőt 13-16 milliárd forintra becsülték, míg a jóval északabbra, a városhatárnál lévő  M0 hídját (a mai Megyeri hidat) 30 milliárdra. Az Aquincumi hídra 1999-ben több tervváltozat is készült, erről a Népszava című újságban így számoltak be 1999. november 11-én:

„A szakemberek a több variációból kettőt tartanak megvalósíthatónak. Az A változat szerint a jelenlegi vasúti híd a helyén maradna, ám a pilléreket megerősítenék, és egy teljesen átépített felépítmény kerülne rá, a közúti híd pedig néhány méterrel északabbra futna. A B változat szerint új vasúti híd épülne 17 méterrel délebbre a jelenlegi hídtól, a régi pillérek pedig az új közúti hidat hordoznák.”

A Főmterv egy nagyon érdekes vázlattervet is készített, ez egy felsőpályás rácshíd, és egy figyelemre méltó, Y alakú pilonnal rendelkező kábelhíd terve volt.

A Főmterv látványterve a hídról (Forrás: Népszabadság, 2000. február 29.)

Azonban az akkori újpesti városvezetés nem volt oda a tervért, ugyanis attól féltek, amennyiben az újpesti híd készül el, akkor az egész észak-budapesti forgalom (ami ma a Megyeri hídon zúdul át) a kerület belső útjait terhelné le, ezért a képviselő-testület határozatban utasította el a megépítését.

A híd oldalnézeti képe (Forrás: Népszabadság, 2000. február 29.)

Az 1999-ben zajló vita eredményeképp előbbre került a Megyeri híd megépítése, amely valóban hatalmas forgalmat vezet el úgy, hogy az nem érinti a belvárost. Viszont már akkor látszott, hogy igenis szükség van egy újabb átkelőre az Árpád és a Megyeri híd között.

A mostani helyzet annyiban különbözik az akkoritól, hogy a vasúti híd azóta átépült, azaz az új közúti Duna-híd attól függetlenül épülhet fel, és a tanulmánytervet egy, a vasúti hídtól északra vezetett átkelőre kérik.

Egy biztos, a tervezett híd nem városi autópályahíd lesz, hanem egy új városi körút egyik első eleme. De hogy az Aquincumi hídtól a Galvani úti hídig vezető új körúton mikor utazhatunk, az a jövő zenéje.

Nyitókép: A Főmterv 1999-ben tervezett hídjának látképe (Forrás: Népszabadság. 2000. november 4.)