A kapu szerepét tölti majd be az újjáépülő Honvéd Főparancsnokság a budai Várban

A cikk angolnyelvű változata: Rebuilt Headquarters of Hungarian Defense Forces will act as gate to the Palace of Buda Castle

Írta: Bukovszki Péter

2020. december 22. 9:00

Hatalmas kupolájával százhúsz éve még a Dísz tér éke volt, hetven éve azonban visszabontott torzóként keresi funkcióját a budai Vár egyik legviharosabb sorsú épülete, a Honvéd Főparancsnokság egykori székhelye. De már nem sokáig: a 2012 és 2014 között részben felújított építmény ugyanis a jövőre kezdődő rekonstrukció során megszűnik torzónak lenni, visszakapja eredeti formáját és a jövőben a Várba látogatókat szolgálja majd.

A budavári Dísz tér déli részén 1895-1897 között felépült Honvéd Főparancsnokság neoreneszánsz épületét a Budai Vigadó és a budavári evangélikus templom építésze, Kallina Mór tervezte. Nem okozott senkinek meglepetést, hogy a megbízást ő kapta: a hatalmas kupolával, az azt övező trófeumokkal, valamint a háború és béke allegorikus szobraival díszített háromemeletes palota ugyanis egy épülettömböt alkotott a mögötte álló (Szent György térre néző) 1881-re elkészült, szintén Kallina tervezte Honvédelmi Minisztériummal.

A helyszínválasztás nem volt véletlen: a közelben ugyanis Buda török alóli felszabadítása óta hadászattal kapcsolatos épületek álltak. A Fehérvári rondella, a Főőrséget szolgáló Teleki-palota és a Dísz tér déli részén álló barokk, szintén főőrségi épület, valamint a Budavári Királyi Palota mai Szent György tér felőli épületének A-szárnya helyén terpeszkedő Zeughaus mind katonai rendeltetésűek voltak.

Az eredeti épület elkészültekor a Vasárnapi Ujság 1896. március 22-i számában

A Kallina-féle Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Főparancsnokság épületegyüttesének helye azonban a XIX. század végéig alapvetően a budai polgárvároshoz tartozott. A Honvéd Főparancsnokság épületének telkén az 1880-as években lebontott barokk főőrségi épület mellett a Vár XIX. század közepén emelt evangélikus temploma és iskolája állt (a Színház utca felé néző bejárattal). Ettől délre a budai vízmű mellett egyszerű polgárházak sorakoztak, ezt megelőzően pedig a Szent Zsigmond prépostsági templom, Mátyás király első feleségének, Podjebrád Katalinnak nyughelye, amely az 1686-os ostromkor megsérült, végleg azonban csak Mária Terézia idején bontották le (ennek később feltárt alapjait láthatjuk ma).

Az épület déli szomszédja, az egykori Honvédelmi Minisztérium a Szent György tér felől nézve 1904 körül. Mellette jobbra a Várszínház, ma a felújított Karmelita épületegyüttes, a miniszterelnöknek és legközelebbi hivatali apparátusának munkahelye (Fotó: Fortepan/Képszám: 115769)​

A Honvéd Főparancsnokság tulajdonképpen a honvédséget szolgáló jókora épülettömb befejezésének, északi része lezárásának tekinthető: ennek megfelelően a ház illeszkedett a Honvédelmi Minisztérium párkánymagasságához, követte az első két szint kváderezését és az azok fölött húzódó övpárkányt is. 

Ezen az 1935-ös képen jól látszik, hogyan illeszkedett egymáshoz a Honvédelmi Főparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium épülete egykor (Fotó: Fortepan/Képszám: 129302)

A Honvéd Főparancsnokság épülete Divald Károly fotóján. A kép a ráírt felirat ellenére az 1890-es években készült (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A hatalmas honvédelmi épülettömb azonban ötven évet sem élt meg épségben. A II. világháborúban ugyanis találatot kapott, és bár sérülései nem voltak végzetesek, az 1947-től berendezkedő kommunista hatalom koncepciójába már nem fért bele, így a helyreállítás helyett az első emeletig visszabontották az épületet.

A megrongálódott épület 1948-ban (Fotó: Magyar Rendőr/Fortepan/Képszám: 16439)

Az épület 1963-ban, bontás közben. Háttérben Budavári Palota épülő kupolája látszik (Fotó: Fortepan/Képszám: 5221)​

A Honvéd Főparancsokság és a Honvédelmi Minisztérium romjai a Fehérvári kapu felől nézve 1958 körül (Forrás: Fortepan/Képszám: 51553)

A ház a 2012-es felújításkor új ablakokat és tetőt is kapott, falait megtisztították, a sérüléseket kijavították (Fotó: Várkapitányság Nzrt.)

Az egykor impozáns Honvéd Főparancsnokság torzóján ezután, ma már bátran mondhatjuk, meglehetősen barbár átalakításokba kezdtek. Belső válaszfalait a főfalak kivételével kiszedték, csakúgy, mint a földszinti födémeket, a vakolatot a díszlépcsőház és az előcsarnok kivételével leverték, elpusztítva ezzel a stukkókat, a belső díszítőelemeket is. Az eredeti padlózat is csak néhány helyen maradt meg (ilyen például az előcsarnok keramitburkolata), csakúgy, mint a díszlépcső.

Az egykori előtér a díszlépcsőházzal a Vasárnapi Ujság 1896. március 22-i számában

Az előtér napjainkban (Fotó: Várkapitányság Nzrt.)

A Honvéd Főparancsnokság torzóját végül 2004-ben műemlékké nyilvánították, aztán záporoztak az ötletek a budai Vár egyik leghányatottabb sorsú épületének hasznosítására: lehetett volna koncertterem, Szent Korona-múzeum, kávéház. Végül egyik sem lett.

Az épület különlegesen szép eleme a rácsos kovácsoltvas kapu (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Kárász Karolina)

A változásra egészen 2012-ig kellett várni, amikor a mai Várkapitányság egyik elődszervezete végül felújította az épületet. A munkával a Mátyás-templom felújítását vezető tervezőként végigkísérő Deák Zoltán építészt bízták meg, aki a tervezés időszakában vezető építész volt, és ma is szakmai tudásával, tapasztalatával segíti a Várkapitányság munkáját.

A ház szép arányú belső udvara (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Kárász Karolina)

Ezzel tulajdonképpen el is dőlt a torzó sorsa, amely immár végleg megmenekült a lebontástól. Mivel a 2008-ban, illetve 2012-ben végzett statikai vizsgálatok kimutatták, hogy a főparancsokság megmaradt része jó állapotban van, a falak stabilak és terhelhetőek, megszületett a döntés, hogy az épületet újjáépítik a Nemzeti Hauszmann Program keretében.

Az épületet a Szent György tér felé kibővítik (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Kárász Karolina)

Mint a Várkapitányságtól megtudtuk, a beruházás során az épület hasznos területe a jelenlegi, mintegy 2500 négyzetméterről körülbelül 9000 négyzetméterre nő majd. Jelenleg a munka tervezési szakasza zajlik, az azonban már tudható, hogy a Honvéd Főparancsnokság északi, nyugati és keleti homlokzata az eredetinek megfelelő külsővel épül majd fel. Mivel a Honvédelmi Minisztériumot nem építik vissza, a torzó déli lezárása kihívást jelentett a tervezők számára. Végül az a megoldás született, hogy a főparancsnokság jelenlegi épületét kiegészítik egy új toldalékkal, amely stílusát és funkcióját tekintve is átvezet majd a múltból a jelenbe.

A tervek szerint így fog kinézni a helyreállított épület a jövőben (Fotó: Várkapitányság Nzrt.)

A kapu szerepét betöltő Honvéd Főparancsnokság épületének látványterve a nyugati oldalról (Forrás: Várkapitányság Nzrt.)

Az épület a jövőben – központi elhelyezkedésének köszönhetően – látogatóközpontként, a kulturális és turisztikai kapu szerepét tölti majd be a Várban, mely a Budavári Palota felé igyekvők számára kínál majd különféle kiállításokat, rendezvényeket és szolgáltatásokat. Az étkezési és vásárlási funkciók mellett információs központként is működik majd, ezenkívül a Vár történetével kapcsolatos állandó és időszaki kiállíásoknak is helyet biztosít a jövőben. A kupolaszinten kilátóterasz létesül, ahonnan soha nem látott, új perspektívából szemlélhetjük majd meg a budai Vár és a város látképét.

A Dísz tér 17-es számú épületének sorsa tehát úgy tűnik, hetvenévnyi hiábavaló ötletelés után eldőlt: az egykori Honvéd Főparancsnokság turisztikai és kulturális központként születik újjá. A kivitelezési munkálatok jövőre kezdődnek el.

Nyitókép: A Honvéd Főparancsnokság eredeti épülete 1896-1901 között, illetve a jövőbeli állapot látványterve (Archív fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény, Látványterv: Várkapitányság Nzrt.)

Összesen 14 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Nem értem, hogy miért kell variálni Kallina Mór jól megtervezett két épületén. A történelmi környezetet csakis úgy lehet hitelesen helyreállítani, hogyha minden elemét visszaállítjuk és "a főparancsnokság jelenlegi épületét nem egészítik egy új toldalékkal, amely stílusát és funkcióját tekintve is átvezet majd a múltból a jelenbe". Azaz egy kotyvalék lesz. Kizárt, hogy ezt úgy tegyék meg, hogy ezt egy építészeti szépérzékkel rendelkező turista ne szúrja ki.
A Főparancsnokság épülete magasságával valóban kiemelkedik a környezetéből, így ezt az épület teljes (az első fidesz kormányzat alatt visszabontott) részének visszaépítésével lehet csak megmagyarázhatóvá tenni. Sőt ezt is tovább kell építeni az egykori Honvédelmi Minisztérium csodálatos épületével, ahol simán el lehetne helyezni, akár az új Nemzeti Galériát is. Engem az sem érdekel, hogy valamikor ott állt a Szent Zsigmond prépostsági templom. A Szent György tér csakis úgy állítható helyre esztétikusan és történelmileg helyesen, ha visszaépül a Honvéd főparancsnokság hátsó része és a teljes Honvédelmi Minisztériumi épülete is.


Abszolut egyet ertek!
A Honved Foparancsnoksag epuletenek regen vart rekonstrukciojat leszamitva a terv egy totalis agyrem.
Egyszeruen nem is ertem, hogy egy szepen kibontakozo rekonstrukcios programot hogy lehet tonkretenni ekkora hulyeseggel, mint ez a lecsapott homlokzatnak alcazott kotyvalek tuzfal. A latvany nem csak hogy hiteltelen es nem illik a tortenelmi kornyezetbe, de egyenesen bizarr. Foleg ha azt vesszuk alapul, hogy ez az izlestelen ocsmanysag fog majd farkasszemet nezni a kiralyi palota fobejarataval. Ilyen hitvany, amator megoldasokat sehol nem lenne szabad alkalmazni nemhogy a varban...
Azt sem ertem, hogy a honvedelmi miniszteriumot miert nem lehet ujja epiteni? Vagy fontosabb, hogy a jovoben is egy elpusztult kozepkori templom alapfalainak maradvanyain bukdacsolhassunk?
Komolyan mondom, megall az eszem!


Egyszerűen tiltakozom! És felháborítónak tartom, hogy a Honvéd Főparancsokság hátsó épülete modern tűzfalat kap, ami abszolút nem illik bele a látképbe. Ez a épület szétbarmolása lesz. Ha már nem szeretnék vissza építeni a Honvédelmi Minisztériumot, akkor legalább, ehelyett a modern toldalék helyett inkább építenék vissza a Honvédelmi Minisztérium hátsó homlokzatát a Honvéd Főparancsnokságnak. Szerintem megoldható lenne.


Mivel a Karmelita Kolostor fontos állami épület lett (Miniszterelnökség), ezért logikus, hogy a visszaépülő Honvéd Főparancsnokság ne takarja el a Miniszterelnökség bejáratát. Ezért nem kell a hátsó épületszárnyat visszaépíteni.

Válaszok:
persona | 2020. december 23. 09:23

A Szent György tér, tér jellegét majd a szintén visszaépülő József Főhercegi Palota és a hozzá tartozó kertes rész fogja biztosítani.

Válaszok:
persona | 2020. december 23. 09:35

Ebben semmi logika nincs. A bejarat igy is el lesz takarva, ahogy a kepen is lathato, raadasul egy silany minosegu uj epulet altal.
Tovabba, semmi nem irja elo, hogy egy miniszterelnokseg elott hatalmas ternek kell lennie. Erre hivatkozva nem lehet atrajzolni a var terkepet, mar csak azert sem mert a miniszterelnokseg a varban ujdonsult vendeg. Tortenelmileg az allamfo szekelt a varban a kormanyfo hivatala mindig azon kivul, a pesti oldalon foglalt helyet.
Mellesleg, ha a brit miniszterelnoknek megfelel, hogy egy szuk utcacskaban van a rezidenciaja (raadasul dunai panorama nelkul), akkor talan a magyarnak is...

Válaszok:
Reki | 2020. december 23. 12:56

Nem fogja, de a "ter jelleg" onmagaban edes keves. Ennel itt sokkal tobbrol van szo. Hol marad a tortenelmi huseg, az epiteszeti hitelesseg, a muemleki kornyezet iranti tisztelet, az esztetikum es a praktikum? A fent felvazolt koncepcio egyiket sem veszi figyelembe es egy teljesen dilettans felfogast kepvisel ami meg egy kulfoldi turista szamara is egyertelmuen nyilvanvalo lesz. Ezt a tervet nem lenne szabad megvalositani.


A miniszterelnökség a háború elött a várban, a Sándor palotában volt.

Válaszok:
persona | 2020. december 23. 14:27

A Kiegyezestol, amikor is a magyar allam nem volt fuggetlen ill. onallo es ebbol adodoan sok furcsasag valt bevette. A hatalmi agak szetvalasztasat azonban egy demokraciaban igazabol a fizikai tavolsaggal is reprezentalni illenek...
Ettol fuggetlenul is a var nem valhat az epiteszeti otleteles helyszineve.
Ha barmi ujat probalnak megvalositani a regi helyett azt jol megfontoltan, sokkal nagyobb alazattal es odafigyelessel, nem pedig elefant a porcelanboltban modjara kell megvalositani. A fenti elkepzeles szemmel lathatoan az utobbi kategoriaba tartozik.


Az a "modern" legószerű toldás számomra értelmezhetetlen, egyszerűen nem világos, mi akar lenni, feltéve, ha tényleg ilyen látványt terveznek neki. A nemzetihauszmannprogram.hu-n viszont ezt írják: "A jelenlegi tervek szerint az épület mostani alapterületén, eredeti magasságában születik újjá, turisztikai és kulturális funkciókkal, kiállító- és rendezvényterekkel bővül. A Dísz tér irányába néző homlokzat visszakapja eredeti formáját, a Szent György tér felé eső rész pedig a tér reprezentatív épületeinek megjelenésével fog harmonizálni." Remélem, az a "múltból a jelenbe" toldalék csak egy ópiumos építészeti lázálom marad.


Mindig nagy lelkesedéssel figyelem a vár régi fényében való visszaállítását. Örülök minden épületnek, amelyet rekonstruálnak. A szocializmus idején a várat a kor "igényessége" szerint újították fel. Azt reméltem, hogy most, hogy lehetőség van a valódi felújításra, a "modernizálás", "átvezetés a múltból a jelenbe" divatos címszavak végre kikerülnek a fogalomtárból, ha ekkora kincs felújításáról esik szó. A tervezett dominó szerű megoldás, de minden egyéb modern megoldás is méltatlan az épület jellegéhez. Komolyan nem értem, hogy manapság miért nem lehet valamit az eredeti állapotába felújítani? Miért kell mindig ún. modern megoldásokkal toldozni-foltozni gyönyörű örökségeinket? Miért nem nézhet ki az a fal úgy, mint a nem megépülő épület homlokzata volt?


A Budai Vár silány helyreállítása a szocializmusban épp akkora bűn volt, mint a régi Erzsébet híd helyére ezt az ronda újat megtervezni. A régi híd majdnem minden elemét ki tudták szedni a Dunából.
Most ezt az épületet akarják hátulról elbarmolni.


Egyetértek azokkal akik nem díjazzák a rekonstrukciós tervet. Miért nem lehet korhű a kiegászítés ha már az egész épületet nem építik ujjá. Ahogy a Kossuth téri metró épületét csodálatosan helyre állítoták, akkor nem akartak "modernek" lenni!!!


Minden tiszteletem a cik szerzőjének, de szeretném kiigazítani a következő soraiban lévő tévedését: A hatalmas honvédelmi épülettömb azonban ötven évet sem élt meg épségben. A II. világháborúban ugyanis, miután pincéjében a Koronaőrség tűzharcba keveredett egy betörni készülő SS-alakulattal, találatot kapott, és bár sérülései nem voltak végzetesek, az 1947-től berendezkedő kommunista hatalom koncepciójába már nem fért bele, így a helyreállítás helyett az első emeletig visszabontották az épületet.
Tekintettel arra, hogy volt szerencsém a volt koronaőrök egy részét ismernem, és magam is írtam a koronaőrségről könyvet valamint több mint 20 évet foglalkoztam a témával, bizton állíthatom, kogy a pincében nem vívtak tűzharcot az SS-el. A pince stimmel, csak az a Koronaőrség Váralja u-i laktanyájának szenespincéje volt, ahová Szálasi eskütétele előtt az országos koronaőrök és a koronaőrség tagjai elrejtették a Szent Koronát. A tűzharc is stimmel csak az megint a koronaősrág laktnyájánál történt, ahol a 22. önkéntes SS. lovashadosztály egy századának katonái három királytigris páncélossal a vár felé nyomultak. A gyalogosok végiglőtték a koronaőrség épületének ablakait. Válaszul Bunda József koronaőr főtörzsőrmester lekapott egy puskát a fegyverállványról és lelőtt egy német katonát, történetesen ez a katona egy soroksári svábönkéntes Kovács József volt. Alá esett az egyik előnyomuló harckocsi lánctalpának. Ezt bizonyítja az a fotó is , mely később a Palota udvarán sátorlapba burkolt , igen csak lapios halott német katonát ábrázol.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó