A budapesti villamosflotta az ezredfordulóra erősen frissítésre szorult, hiszen az utolsó új villamosok 1984-ben érkeztek meg, akkor futott be az utolsó csehszlovák Tatra villamos (ilyeneken ma is utazhatunk számos helyen, például az 1-es, 41-es vagy a 14-es vonalán). Igaz, 2001-ben jöttek újabb szerelvények Németországból, Hannover városából, de azok használt járművek voltak (ezekkel például a 24-es vagy az 50-es vonalon is találkozhatunk).

Mindeközben a Nagykörúton égetően nagy szükség volt már új villamosokra, hiszen ez a vonal Európa egyik legnagyobb forgalmú villamosvonala, amelyen mindig rengetegen utaztak.

Nagykörúti villamos 1954-ben. A villamos sokat változott, ezzel együtt az utazási kényelem is (Fotó: Fortepan/Képszám: 7685)

A BKV és a főváros már 2001-ben pályázatot írt ki új villamosokra, ez azonban eredménytelenül zárult, ezért egy évvel később újabbat írtak ki. Ezen három cég, a Siemens, az Alstom és a Bombardier vett részt. A nyertes a Siemens alacsony padlós, szegecselt alumíniumszerkezetű villamosa, a Combino lett.

Az alacsony padlós villamos viszonylag új szerkezet volt ekkor, korábban úgy tudtak csak részben alacsony padlós villamosokat készíteni, hogy a forgóvázak közötti részt süllyesztették le, ez azonban azzal járt, hogy a villamoson belül voltak lépcsők. Ez a fajta villamos 1984-ben született meg Olaszországban, két, akkor közel 60 éves jármű átalakításával. A világ első, teljes hosszában alacsony padlós villamosa 1990-ben készült el Németországban, ezt követően pedig egyre több helyen terjedt el ez az új szerkezetű villamos. 

A budapesti pályázati döntésnél lényeges szempont volt, hogy olyan gyártó nyerje, amelynek más városokban hasonló járművei már futnak. Ám az 1996 óta gyártott nyertes típussal más városokban 2003-ban megszaporodtak a problémák. A sok újítást tartalmazó szerelvények alumíniumvázain repedések jelentek meg, amelyek balesetveszélyt jelentettek, ezért a Siemens a már megrendelt villamosainál visszatért a hagyományos acélszerkezetre.

A budapesti utcakép ma már elképzelhetetlen a mosolygó Combinók nélkül (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Budapest esetében ez azt jelentette, hogy a villamosok 2004 helyett csak 2006-ban érkeztek meg, viszont valamivel olcsóbbak lettek, az eredetileg 931 millió forintos villamosok csak 850 millióba kerültek. Akkor ez Európában nagyon alacsony árnak számított.

A Ganz csuklósok évtizedekig meghatározták a Nagykörút képét (Fotó: Fortepan/Képszám: 76418) 

Az első két Combino 2006. március 14-én érkezett meg Budapestre, erről a Magyar Hírlap így számolt be 2006. március 16-án:

„A Nagykörútra szánt ötvennégy méteres járművet még harminckilenc követi. A világ jelenlegi leghosszabb villamosa most még nem áll forgalomba, június végéig ugyanis hatezer kilométeres próbaúton tesztelik az első hat járművet. Az utolsó szerelvény várhatóan 2007 májusában áll majd forgalomba.”

Az új villamos tehát 54 méter hosszú lett, akkor ez volt a világ leghosszabb villamosa, szélessége 2,4 méter, összesen oldalanként 8 ajtóval rendelkezett, és egyszerre 350 utas utazhatott rajta. A villamos üresen 66 tonna, és akár 70 kilométeres óránkénti sebességre is képes.

Ahhoz, hogy a Combinók forgalomba álljanak, előbb a nagykörúti villamosvonalon kellett kisebb-nagyobb átalakításokat végezni, amelyek után elindultak a villamosok, de az eufóriát már 2006-ban kisebb botrány követte, ugyanis előjöttek a típus gyerekbetegségei. Egyrészt a BKV nem kért légkondícionáló berendezést a villamosba, ezenkívül több villamos áramszedője is eltört, vagy elszakította felsővezetéket.

Azonban 2007 tavaszára az összes problémát orvosolták, és utólagosan, az utazóközönség és a média nyomására 2008-ra légkondicionálókat is szereltek a villamosokba (amelyeket eredetileg is légkondicionálóval tervezett meg a Siemens, csak magyar kérésre szedték ki a Budapestre tervezett járművekből), így a Combinók már 15 éve elválaszthatatlanok a budapesti városképtől és a Nagykörúttól.

Kezdetben több probléma akadt a Combinókkal, mára azonban a fővárosi tömegközlekedés stabil szereplőivé váltak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Nagykörútról kiszoruló csuklós Ganz villamosokat felújították, és jó részük még ma is közlekedik Budapesten, túl az 50. évükön, például a 2-es villamos vonalán.

A villamosok lassabban öregszenek a buszoknál vagy az autóknál, így feltételezhetjük, hogy a Combinók (amelyek nemrég egy jótékonysági akció keretében mosolygó szájat is kaptak) még évtizedekig velünk lesznek. Budapest mellett számos más város is üzemeltet Combinót, találkozhatunk Poznanban, Melbourne-ben, Hirosimában, Veronában vagy Bázelben is velük.

Azonban a világ leghosszabb villamosa címét időközben elvesztették. Bár az 54 méteres járműveknél sokáig nem készült hosszabb, de a fejlődés nem állt meg, 10 évvel a Combinók szolgálatba állítása után az új rekorder 2 méterrel előzte meg őket. Ez a villamos pedig nem más, mint a Hungária körútra, az 1-es vonalára vásárolt CAF-villamos, amely 56 méter hosszú.

Nyitókép: A Combino a Boráros téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)