Kelenföld születése – Egy mocsár helyén kezdődött 55 éve az egyik legnagyobb budapesti lakótelep építése

Írta: Domonkos Csaba

2021. március 19. 11:30

A XI. kerület Gellérthegytől délre eső, eredetileg lápos-mocsaras részén, az egykor Bíbic-telepnek nevezett Kelenföldön ma már Budapest egyik legnagyobb lakótelepe áll, amelynek első, 180 lakásos házát 55 éve, 1966 márciusában kezdték el építeni. Az elmúlt évtizedekben a kelenföldi házak nagy része átesett a panelkorszerűsítésen, a Bikás parkban és az utak mentén magasra nőttek a fák, és a XI. kerület ma elképzelhetetlen lenne e nélkül a városrész nélkül.

Kelenföld, a Gellérthegytől délre elterülő lapos terület sokáig jórészt beépítetlen volt. A két háború között kezdett beépülni a terület, annak ellenére, hogy ez a rész mocsaras, vizes volt, ezért az itteni lakóövezetet „Bibic-telepnek” hívták a vizimadarak után. A Budai Napló így jellemezte a területet 1934. január 1-ei számában:

„Bibic-telepnek csúfolják és méltán Budapestnek ezt a máról-holnapra kinőtt egyik városrészét, amely a Kelenföld alsó részén néhány év alatt oly rohamosan fejlődött számottevő városrésszé, mint e város egyik külső része sem. Ma már 3—4000 lakosa van e telepnek, nagyobbára tisztviselők, kereskedők, iparosok, ipari munkások, akik nemcsak szorgosan összegyűjtött pénzecskéiket öltlék bele a vizenyős s egyedül a bíbicek és más gázló madarak által járható talajon levő telkecskéikbe, — de építési kölcsönökkel is terhelték gazdaságilag gyenge vállaikat.”

A lap megjegyezte, hogy az építkezést itt a telkek feltöltésével kellett kezdeni, hogy „kint legyenek a vízből”. Alig több, mint 25 évvel később e terület beépítéséről adott hírt a Népszabadság, amely 1960. augusztus 4-én ezt írta:

„Új lakótelep építését kezdik meg az ötéves tervben Kelenföldön, a volt Bibic-telep helyén. Az építkezés nagyobb arányú lesz, mint a most épülő lágymányosi lakónegyedé.”

Az új lakótelepet házgyári-paneles technológiával tervezték felépíteni, úgy, hogy a 10 emeletes házak mellett 15 emeletes öntöttbeton technológiájú épületeket is emelnek.

A lakótelep építése 1969-ben. Balra a Tétényi út 29-es számú ház, a háttérben a Fraknó utca 3. (Fotó: Fortepan/Képszám: 194925)

A paneltechnológiával emelt házakat az Óbudai Házgyár paneljeivel képzelték el, a tervezett 7500 lakásból 5200 elemei érkeztek volna a Szentendrei útról. A kinézett terület egykor szeméttelep volt (ami azért akkor mást, jórészt komposztálható szemetet jelentett), de a mocsaras múlt megtréfálta az építkezőket. A magas talajvíz hátráltatta az építkezést, és bár 1966 januárjában elkezdték a panelek szállítását, a rossz talajviszonyok miatt az alapozás nem volt kész, ezért az építkezés csúszott.

Maga a házgyár is új volt - a maga nemében első az országban -, az első itt készített elemekből épített, 60 lakásos ház 1966 februárjában készült el Budafokon.

Kelenföldön a tervezett lakások alapterületét átlagosan 53 négyzetméterre tervezték, az első lakásokat hivatalosan februárban kezdték összeszerelni, de valójában a munka március elején indult egy 180 lakásos épülettel.

 Az Etele út (akkor Szakasits Árpád) út 1969-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 100906) 

Időközben a lakásszámot megnövelték, 1967-ben már 8425 lakás építéséről szóltak a tervek. Az épülő panelházakról a Budapest folyóirat 1967. áprilisi számában Kőszegi Margit és Berti Béla az alábbiakat írta:

„A lakótelep belső részén kiképezett zöldterületet a házgyári termékek tízszintes sávházai veszik körül, az öntött kavicsbetonból épülő 15 emeletes pontházak pedig felkiáltójelként emelkednek ki, az épületek elhelyezkedésének ritmikáját biztosítva. Az időközben módosított tervek szerint a lakások átlagos szobaszáma a kettő feletti (2,1), átlagos alapterülete pedig 49,3 négyzetméter, a tanácsi rendelkezésű és szövetkezeti lakások együttes 53 négyzetméteres — kétszobás lakásra vonatkozó — normatívájával szemben, bár 46 négyzetméteres lakások tervezése is megengedhető.”

A lakásokról megjegyezték, hogy ellátják azokat beépített szekrénnyel és konyhabútorral, valamint hogy a lakásokat elsősorban fiatal házasok és többgyerekes családok kapják majd. Ne feledjük, a szocializmusban jórészt a hatalom döntött arról, ki kaphatott lakást az államilag épített otthonokban.

Az eredeti, szűkebb értelemben vett Kelenföldi Lakótelep építése 1983-ig tartott, eddig összesen 9387 lakást adtak át, ám a XI. kerületnek ezen a részén további lakótelepek is épültek, amelyek gyakorlatilag egybefolynak a kelenföldivel, így a Fehérvári úti lakótelep, az Andor utca-Kondorosi út körzetében, vagy a mai Allende parki lakótelep.

A lakótelep központjában épült szolgáltatóház 1975-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 151843) 

Kelenföld központja mindenképp a Bikás park, amelyet állítólag azért hagytak üresen, mert az itteni talajviszonyok nem tették lehetővé a beépítését. A Bikás park mellett 1974-1979 között kétszintes szolgáltatóház épült, élelmiszerüzlettel és más szolgáltató üzletekkel, mozival és itt kapott helyet az Budapesti űvelődési Központ is, amelynek épületében a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár fiókkönyvtárat üzemeltet.

Az elmúlt évtizedekben a kelenföldi házak nagy része átesett a panelkorszerűsítésen, a Bikás parkban és az utak mentén magasra nőttek a fák, és a XI. kerület ma elképzelhetetlen lenne e nélkül a városrész nélkül.

Nyitókép: Az Etele és a Tétényi út sarka 1976-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 187709) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó