Ybl Miklós csaknem kétszáz tervet készített gróf Károlyi Lajos palotájához

Írta: Dubniczky Zsolt

2021. március 23. 9:00

A Pollack Mihály téri Károlyi-palotát tervező Ybl Miklós közel kétszáz tervet készített az épülethez, amelyek azt bizonyítják, hogy a palota több elgondoláson ment keresztül, míg elnyerte a ma is látható, végleges formáját. A korai terveken a főhomlokzat a palota kertje felé nézett, később viszont már egy 180 fokos fordulatot véve a mai Pollack Mihály téri oldalra került, ahol a szépen kialakított kocsifelhajtó egyedivé varázsolja ezt az épületet.

Ybl Miklós építészeti hagyatékában közel kétszáz körül mozog azoknak a terveknek a száma, amelyek a mai Pollack Mihály téren álló gróf Károlyi Lajos-féle palotához készültek 1863 és 1865 között. A tervek alap-, homlokzat és helyszínrajzokat, részletterveket tartalmaznak, amelyek arról árulkodnak, hogy Ybl – a rá jellemző módon – igen alaposan kidolgozta az épület minden szegmensét. Másrészt a palotáról készült homlokzatrajzok bizonyítékai annak, hogy az épület több elgondolásban is megfogalmazódott, s azok időközben nemcsak, hogy módosultak, de gyökeresen meg is változtak.

A Károlyi-palota 1889-ben Hermann Oskar Rückwardt felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Károlyi-palotával kapcsolatos Ybl-tervek négyféle változatban állnak elénk, amelyek között hasonlóságok és különbségek egyaránt megfigyelhetőek. Hasonlóságként említhető, hogy a mai Pollack Mihály téren elhelyezkedő kocsifelhajtó (porticus) több terven is szerepel, illetve, hogy az épület alaprajzi beosztása mindig egy, a Pollack Mihály tér (akkori Ötpacsirta utca) felől húzódó, nyugat-kelet irányú főtengely köré szerveződik.

Emellett, a telek adottságából adódóan, a palota kelet felé, a mai Szentkirályi utca irányába enyhén szélesedő, trapéz alakú formát vesz fel. Szembetűnő hasonlóság, hogy az épület középső részén elhelyezkedő átrium (téli kert) jórészt mindegyik tervváltozaton megtalálható és az épület belső helyiségeinek központi szervező elemévé válik. Ez a földszintet és emeletet átfogó központi helyiség ma is az épület kitüntetett terének számít. Fő érdekessége a tetején elhelyezkedő ablak, felülvilágító, ami az Ybl másik Pollack Mihály téri épületén, a Festetics-palotán is alkalmazott megoldás nagyságrendekkel komolyabb újragondolása és kiaknázása.

A Károlyi-palota átriuma (téli kert) és az épület nyugat-kelet irányú főtengelye az 1880-as évek körül Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A tervváltozatok különbségei főleg a tájolásban, a homlokzatok megmozgatásában, illetve a tetőszerkezet formálódásában figyelhetőek meg.

Érdekes, és talán sokat is elárul, hogy a legkorábbinak vélt változatban a palota főhomlokzata nem a mai Pollack Mihály térre nézett, hanem éppen ellenkezőleg, a palota Múzeum utcáról nyíló kertje felé tekintett. Ide a kert felőli oldalra tervezték az épület főbejáratát, ami egyértelműen a Múzeum utca felől pozicionálta a palota megközelítését. Ezen a terven az épület hátsó homlokzata helyezkedett el a mai Pollack Mihály téren, aminek a díszesebb kiképzése azonban emelte az épület palota jellegét.

A palota Múzeum utcai kertkapuja az 1880-as évek körül Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Művészi értékét a középső rész falpillérekkel történő stílusos tagolása és kiemelése, a koronázópárkányon futó balusztrád és a homlokzat szélein elhelyezett ikerablakok kialakítása fokozta. Beszédes, hogy ezen a Pollack Mihály téri oldalon egyáltalán nem volt bejárat, vagyis az épület kifelé zárt tömböt alkotott. A Festetics-palotának a környezetétől való határozottabb elkülönülését az épületet övező láncok szolgálták, itt ugyanezt ennek a homlokzatnak a „zártsága” jelentette

A palota kert felőli homlokzata 1875 körül Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A palota kert felőli homlokzata napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt)

A többi, valószínűleg ezt követő tervváltozatban viszont már egy kifelé nyitottabb épületet láthatunk, ami az épületnek az első tervváltozat 180 fokos megfordulásából adódik. Ennek nyomán a főbejárat már nem a kertre, hanem a mai Pollack Mihály térre nézett, amit az ott elhelyezett kocsifelhajtó még hangsúlyosabbá tett. Ennek a következő fázist jelentő tervváltozatnak az érdekessége, hogy a ma is látható manzárdtető itt még nem jelenik meg, a palota lapostetejét felül korlát, illetve a családi címer díszíti.

Ezen, illetve egy későbbi másik terven a Pollack Mihály térre néző főhomlokzat a mainál sokkal mozgalmasabb volt. Ez abból adódott, hogy a homlokzat két széle – mintegy bástyát képezve – a kocsifelhajtó síkjáig ugrott elő, és vele egy vonalban támaszkodott a Pollack Mihály téri telekhatárra. A ma is látható változatnál azonban ez a mozgalmassággal társuló, az épületnek némi erőd jelleget kölcsönző arculat már megszűnik, és a Pollack Mihály térre néző főhomlokzat jórészt egysíkúvá szelídül. Díszítettsége viszont a korábbi tervekhez képes élénkebbé válik.

A Károlyi-palota Pollack Mihály térre néző címerdíszes homlokzata és a baluszteres attika, amelyről már az 1930-as években is hiányoztak a puttók (Fotó: Dubniczky Zsolt)

Annak ellenére, hogy az épület állapota napjainkban folyamatosan romlik, még így is a Nemzeti Múzeum mögötti tér egyik ékkövének számít, épületdíszei pedig – helyenként már torzó, máló formájukban is – a palota egykori fényére emlékeztetnek.

A ma látható Pollack Mihály téri homlokzaton hellenisztikus elemek párosulnak olasz és francia reneszánsz formákkal, amelyek Ybl keze alatt teljes összhangot alkotnak. Ezt szolgálják az ornamentummal ékes pilaszterek és oszlopok, a palota tetején végigfutó baluszteres attika és puttódíszítés, valamint a női alakok által közrefogott tizenegy ágú koronás családi címer, ami olyan hangsúlyosan jelenik meg az épület tetején, hogy önkéntelenül is a szemünkbe ötlik.

A díszítettséget növeli, hogy az ablakok erőteljesebb kiképzést kaptak. A homlokzat szélein elhelyezkedő ikerablakok közepét formás kariatidák díszítik, az egyenes szemöldökpárkányokat pedig apró oroszlánfejek tagolják ütemesen.

A palota címerdísze (Fotó: Dubniczky Zsolt)

A palota Pollack Mihály téri homlokzata (Fotó: Dubniczky Zsolt)

A koronázópárkányt tartó díszes konzolok (Fotó: Dubniczky Zsolt)

Az ikerablakokat díszítő kariatidák (Fotó: Dubniczky Zsolt)

A szemöldökpárkányokat tagoló mai oroszlánfejek (Fotó: Dubniczky Zsolt)

Az épület két oldalán elhelyezkedő manzárdtető egyedivé varázsolja ezt a főúri palotát, ugyanakkor pedig a vidéki franciás kastélyok pompakifejtést kedvelő barokkos világát idézi. A korábbi tervváltozatokhoz képest valószínűleg nem véletlen ennek a létrejötte, hiszen Ybl éppen a palota építésekor, 1864 novemberében járt nyugat-európai tanulmányúton, melynek alkalmával Franciaországban is megfordult. De megjelenhet benne az építtetői szándék is, Károlyi Lajos gróf díszesebb építkezésre való törekvése, amit ő az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcot követő tízéves franciaországi tartózkodása alatt ismerhetett meg, s ezt a saját palotáján is alkalmazni és viszontlátni szerette volna.

Az épület manzárdtetője (Fotó: Dubniczky Zsolt)

A manzárdtető ablakának címerdísze, egykor a Károlyi-család címerével (Fotó: Dubniczky Zsolt)

A Pollack Mihály téri homlokzat síkjából előugró kocsifelhajtó külön jellegzetesség ezen az épületen, ami Ybl más, nagyszabású középítkezéseinél ugyancsak megfigyelhető, mint az épület eleganciáját fokozó funkcionális építészeti elem. Az Andrássy úti Operaház talán egy jó példa erre. A zseniális elgondolást jelzi, hogy itt a mágnásnegyeden belül másokat is megihletett, hiszen hasonló megoldással találkozhatunk a Wenckheim, illetve a Károlyi-Csekonics palota esetében is.

A Pollack Mihály térre néző épületek egy vonalban álló homlokzatai és a Károlyi-palota homlokzatból előugró kocsifelhajtója az 1930-as években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Károlyi-palota Pollack Mihály téri kocsifelhajtója (Fotó: Dubniczky Zsolt)

A Károlyi-palota Pollack Mihály téren álló kocsifelhajtója az Esterházy-palota felől (Fotó: Dubniczky Zsolt)

Ugyanakkor ma teljesen természetesnek vesszük, hogy a háromívű, puttókkal díszített, felül baluszteres, alul vörösmárvány lépcsős talapzaton és pilléreken álló kocsifelhajtó a Pollack Mihály térből foglal el helyet, pedig ez az eredeti elgondolás szerint nem így szerepelt. Ezt a porticust Ybl a telekhatárra helyezte el, a palota homlokzatát pedig beljebb a telekre. Talán ma még csodálkozunk is ezen, pedig az épületnek ez egy teljesen természetes pozicionálása volt, hiszen a Pollack Mihály tér – mint ahogy ma is – köztérnek számított.

Ez az elrendezés viszont azt eredményezte, hogy az épület falsíkja hátrébb került a mellette álló két épület, a Lovarda és a távolabbi Festetics-palota Pollack Mihály téri homlokzatának vonalától, ami az akkori építési szakhatóság véleménye szerint korántsem volt egy esztétikus megoldás. Csökkentette volna a Károlyi-palota szépségét, s rontotta volna a tér egyenes vonalvezetését, elegáns városképét és látványát is. 

A kocsifelhajtó puttódíszei (Fotó: Dubniczky Zsolt)

A Károlyi-palota fontos épületnek számított itt a téren, és az épület, valamint a környezete egy olyan városképi értéket képviselt, amit kár lett volna egy előnytelen, de az ingatlanhatárok szempontjából szabályos elhelyezéssel elrontani. Ezért a városi hatóság úgy határozott, hogy inkább az épület homlokzata kerüljön a telekhatárra, a két ölnyi, azaz közel négy méter szélességben tervezett kocsifelhajtó pedig a téren nyerjen elhelyezést, hiszen a tér kellő szélességénél fogva a közlekedést nem hátráltatja.

Viszont a tanács, amely minden ilyen közterület-foglalás esetében szigorú szabályokat és előírásokat szokott hozni, most sem tett kivételt és meghagyta, hogy Károlyi Lajos foglalja írásba a maga és örökösei nevében, hogy ez a terület Pest város örökös és kizárólagos tulajdona, s csupán használatul engedtetett át neki. A gróf ezt 1863. március 29-én készséggel meg is tette.

A kocsifelhajtó családi címermotívuma (Fotó: Dubniczky Zsolt)

A kocsifelhajtó pillérének lábazatdísze (Fotó: Dubniczky Zsolt)

Nyitókép: A Károlyi-palota Pollack Mihály térre néző címerdíszes homlokzata (Fotó: Dubniczky Zsolt)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó