A terület a Hosszúréti-patak völgyétől délre terül el, lankás domboldalakon, egészen a Tétényi-fennsíkig. Budaörsre is átnyúlik kissé, valamint délről a XXII. kerület határolja. Fekvése igen kedvező, hiszen Dél-Buda legdélebbi dombsorának része, amely kilóg a sík, korábban mocsaras, gyakran vízzel borított területekből. Ezért környéke a honfoglalás óta lakott, bár a középkori Buda is meglehetősen közel feküdt, így már akkor is frekventált helynek számított.

A tatárok pusztítását túlélte a Kamaraerdő mellett fekvő középkori Kána falu. Jelenleg ez a legnagyobb feltárt Árpád-kori falu. Gazdag leletállományának egy része a Budapesti Történeti Múzeumban látható. Kána a mai Kőérberek helyén létezett. A kamara név a kincstári kamarai erdőbirtokból ered, amely hivatalossá a XVIII. században vált.

A belvárosból a 41-es villamossal érhető el a környék. Érdemes villamossal megközelíteni a helyet, mert ez az egyetlen villamosjárat Budapesten, amely egyrészt eléri a városhatárt, másrészt a végállomásig menve Kőérberek gyönyörű tavai mellett halad el, valamint Kamaraerdő északi részén is áthalad a Dunába ömlő Hosszúréti-patak mentén. Tényleg olyan érzése támadhat az embernek, mintha kisvasutazna, bár ezt az élményt a kétezres évek elején még itt közlekedő UV-villamosok jobban átadták.

A kilátás az emelkedés során pazar a Gellért-hegyre és környékére (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Kelenvölgyből a zöld sáv turistajelzés egyenesen felvisz Kamaraerdő keleti végéhez, ahonnan alig 2 perces kitérő a bencés kolostor romjai a dombtetőn. A 202 méteres magaslaton álló romok még így, benőtt növényzettel is megindítják a fantáziát, milyen lehetett a kilátás a hívőknek kilépve a templomból.

A romok, háttérben nyomokban kilátás is felfedezhető (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Innen a romoktól kezdődik a tulajdonképpeni 180 hektáros erdő. Az alkotó fafajok főleg csertölgy, hárs, virágos kőris és mezei juhar, a Tétényi-fennsík felé fenyőkkel is találkozhatunk, és természetesen a tölgyek is jelentős állományalkotók. Az aljnövényzet ezért viszonylag dús, húsos som, barkócaberkenye, galagonya mindenfelé látható. Ezek a növények vonzzák a mókusokat is, amelyekkel szintén könnyedén találkozhatunk csendesebb sétánk során.

Ha a zöld sáv jelzésen kirándulunk tovább, akkor hamarosan felérünk a korábbi radarállomás lepusztult épületeihez. Sajnos ez nem túl szívderítő látvány, de bízunk benne, hamarosan rekultiválják a környéket. Innen pár perc csak Kamaraerdő legmagasabb pontja, a Vadász-hegy (224 méter). Tanösvényekből több is van, kisgyerekekkel érdekes lehet ezeket felkeresni, mert meglehetősen színvonalas ábrák és ügyességi feladatok vannak az állomásokon. Nem véletlenül ide szervezik a kerületi óvodák és általános iskolák ügyességi versenyeit. 

Leérve Kamaraerdő szívébe, az úgynevezett Nagyrétre, ez nyilvánvalóvá válik. Sokféle ügyességi játék, tájékoztató tábla, környezetismereti bemutató van itt több tűzrakó hellyel, igényesen kialakított asztalokkal, esőházzal. Ez igazi ritkaság Budapesten.

A kamaraerdei Nagyrét (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Innen észak felé kanyarodba a kék M jelzésen kiérünk Kamaraerdő déli végére, amely a budafoki víztoronynál van. Nyílt napokon érdemes felkeresni a modern víztornyot, lenyűgöző a látvány fentről, és a medence mérete is impozáns. Kivilágítása kék fényekkel történik, amely igen messziről is jól látszik. Sajnos az utóbbi években már nem kapcsolják fel a díszkivilágítását, pedig véleményünk szerint lenne rá igény.

A víztorony (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A víztoronytól pár perc séta a híres Mementó Park, amely a rendszerváltás előtti köztéri műalkotásokat állítja ki. Ilyen például a híres Osztapenko-szobor vagy a ledöntött Sztálin csizmájának egy darabja. Magát az emelvényt külön rekonstruálták, valamint egy retró kiállítást és bemutatótermet is építettek a parkhoz, amellyel így már meglehetősen színvonalas bemutatótérnek számít európai viszonylatban is.

A Mementó Park fogadóépülete (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Ha a víztoronytól nyugat felé a zöld T jelzésen sétálunk tovább, akkor elhaladunk egy korabeli városhatárt jelző oszlop mellett is, Nagy-Budapest előtt ugyanis Budafok nem tartozott a fővároshoz. Itt van most is a kerülethatár.

A városhatárt jelző oszlop (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Kamaraerdő peremén és a Tétényi-fennsík határán vezet utunk. A Tétényi-fennsík annyi érdekességet tartogat, hogy erről majd egy külön cikkben számolunk be. Az ösvény visszavezet minket a Nagyrétre, ahonnan a kék M jelzésen most a másik irányba, északnyugat felé, enyhén lefelé tartva kiérünk a Kamaraerdei Ifjúsági Parkhoz. Itt sokféle rendezvényt, minifesztivált szoktak tartani, érdemes kilátogatni, van egy jellegzetes hangulata a retró épületeknek az erdő közepén.

Innen pár perc séta Magyarország, sőt talán az egész Kárpát-medence legmodernebb curlingpályája. Ki is lehet próbálni ezt az errefelé szokatlan, ámde vidám sportot. Nincs messze innen a repülőtér irányába egy paintballpálya és lőtér sem, és ne feledkezzünk meg a Budaörsi reptérről, amely szintén évente több alkalommal tart bemutatós napokat, koncerteket, illetve itt lehet sétarepülni is. Magyarország legjobb helikopterszimulátora is itt van, itt képezik ki a pilótákat.

Szintén az élményeknél maradva Madárhegynél gokartpálya, a Keserűvíz-forrásoknál pedig műanyag sípálya található. A kőérberki sportcentrum és uszoda is gyalogosan elérhető. A régészet iránt érdeklődők számára egyébként nem csak Kána, hanem az itt elterülő völgyben épült római kori Vicus Teuto is lehet érdekes, a talált tárgyak a budaörsi régészeti múzeumban vannak kiállítva.

A Hosszúréti-patak mentén időszakosan ásatásokat is szoktak végezni a sok fel nem tárt terület miatt. Ugyanitt, a patak mentén rengeteg szabadtéri, ingyenes sportpálya és egy lovarda is fekszik. Ez a beszámoló csak egy kis ízelítő volt Kamaraerdőről és szűk környezetéről, de bátran kijelenthetjük, hogy mindenkinek tartogathat izgalmakat a környék.

Nyitókép: A kamaraerdei Nagyrét (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)