Szent Imre kultusza – Városrész, templom és köztéri szobor is őrzi a herceg emlékét a XVIII. kerületben

A cikk angolnyelvű változata: The cult of Saint Emeric of Hungary – The 18th District stands in memory of the Prince

Írta: Pápai Tamás

2021. április 14. 10:30

Első királyunk, Szent István fiát ünnepelte az ország 90 évvel ezelőtt. Az apjával együtt 1083-ban szentté avatott Imre herceg halálának 900. évfordulójára, 1930-1931-ben nagyszabású emlékévet rendeztek és róla nevezték el Pestszentimre községet is, amely 1950-től Budapest XVIII. kerületének részévé vált. A kerületben templom is viseli a herceg nevét, valamint a kerület első köztéri szobra is Szent Imre alakját mintázza.

Az 1930-1931-re meghirdetett Szent Imre-emlékév az egész országot megmozgatta, és ebből nem maradtak ki azok a Pest környéki települések sem, amelyek ma már Budapest részei. Olyannyira fontos eseménynek számított a két évet átölelő ünnepségsorozat,  hogy a ma a XVIII. kerülethez tartozó Pestszentimre is ekkor vette fel első királyunk, Szent István fiának nevét nevét, azelőtt ugyanis a települést Soroksárpéterinek hívták.

Budapest XVIII. kerületét 1950-ben hozták létre két önálló település, Pestszentimre nagyközség és Pestszentlőrinc megyei város összevonásából. A két fiatal település életében az ifjúság védőszentje, Szent Imre kitüntetett szerepet kapott.

A mai Pestszentimrét a XX. század fordulóján hozták létre Soroksár határában, mezőgazdasági területeket felparcellázva. A kedvező telekárak és a jó közlekedés vonzották azokat, akik Budapesten csupán szerény lakás- vagy szobabérlethez juthattak, itt viszont saját házat építhettek maguknak, így gyorsan benépesült a kezdetben Soroksárpéterinek nevezett telep.

Pestszentimrei (soroksárpéteri) képeslap 1931-ből a református templommal (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

1928-ban már 7500-an laktak itt, ami alapot adott arra, hogy kérvényezhessék az önálló községgé alakulást. Az ezt kimondó határozatot a Belügyminisztérium 1930. január 8-án hirdette ki, így Pest megyében új település született, melyet ideiglenesen Soroksárpéterinek neveztek. Azonban a község lakosságának nem tetszett ez az elnevezés. Egyrészt, mert továbbra is arra emlékeztette őket, hogy Soroksárból váltak ki, másrészt azért, mert a megyében már volt egy Péteri nevű település, ami félreértésekre adhatott okot. Éppen ezért elhatározták, hogy új nevet választanak.

Kapóra jött, hogy a település éppen a Szent Imre-év idején vált függetlenné, így dr. Schaub Mihály helyi katolikus plébános javaslatára kérvényezték a Pestszentimre nevet. Schaub Mihály a névválasztást – a jubileumi éven túl – azzal indokolta, hogy a herceg tisztasága jelképes lehet az újonnan született községre nézve is. Az elképzelésre a Belügyminisztérium 1931 nyarán bólintott rá, elfogadva a Pestszentimre névalakot.

A Szent Imre-templom 2013-ban (Fotó: Pápai Tamás László)

Schaub Mihály további érve volt még, hogy a településen épülő római katolikus templom védőszentje szintén Szent Imre lesz. A háromhajós, neogótikus templomot 1926-ban kezdték építeni Bánszky Mihály tervei szerint. 1928-ban már szerkezetkészen állt és az újonnan készült tető alatt megtarthatták az első szentmisét. Azonban a további építkezés lassan haladt. Hiába próbált meg Schaub adományokat gyűjteni, Pestszentimre szegény közössége alkalmanként csak csekély mértékben tudott a templomépítéshez hozzájárulni.

Így további 10 évig elhúzódott az építkezés, a templomot csak 1939. április 10-én, húsvét hétfőn szentelhette fel Hanauer Á. István megyéspüspök. A teljesen még be sem fejezett épületet azonban 1944 végén, Budapest ostromakor egy magyar utászalakulat felrobbantotta, hogy a tornyát az oroszok ne tudják megfigyelőállásként hasznosítani.

A Szent Imre-templom belseje 2013-ban (Fotó: Pápai Tamás László)

Schaub Mihály utolsó évei így az újjáépítés szervezésével teltek, amely sokszor kilátástalan küzdelemnek bizonyult és aláásta az egészségét. Utódai az épületet 1955 és 1959 között, a tornyot 1961–1962-ben állították helyre és közel harminc év után, 1968-ban ismét felszentelték a templomot. Mai formáját 1990-ben nyerte el, amikor a toronysisakot is a helyére illesztették. A névadó szobra megtalálható a főoltáron, ez Hiesz Géza alkotása, és a templomkertben is, amelyet 2001-ben állítottak fel, és Frech Ottó faragta fából.

De a XVIII. kerület másik részén, a pestszentlőrinci templomkertben is áll egy Szent Imre-szobor. Ez azonban nem fából, hanem bronzból készült. Pestszentlőrinc első köztéri szobrát Visnyovszky Lajos szobrászművész készítette. Visnyovszky ugyan Pestszentlőrincen a templom közelében, a Batthyány Lajos utcában lakott, ő készítette a Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom főoltárát, valamint a település főterén álló világháborús szoborkompozíciót is, azonban mégsem tekinthetjük pusztán helyi mesterembernek.

Kora elismert alkotója volt, már gyerekként tanulta a mesterséget, majd a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után több műfajban is kipróbálta magát, köztéri szobrai mellett elsősorban az éremművészetben alkotott kiemelkedőt. Egyházi témájú műveit 1926-ben pápai kitüntetéssel jutalmazták, a Szent Imre-év egyházművészeti kiállításán Maria Immaculata című szobra pedig nagydíjat kapott. Szent Imre szobrát a pestszentlőrinci egyháztanács rendelte meg tőle.

„Még tavaly a Szent Imre jubileumi évvel kapcsolatban, az Egyháztanács elhatározta, hogy a templomparkban Szent Imre herceg szobrát felállítja. A szobor elkészítésével Visnyovszky Lajos helybeli szobrászt bízta meg. A terv az volt, hogy még a jubileumi évben leplezzük le a szobrot, de a kitűzött időre nem készült el, mivel az eredeti terven változtattunk. A szobor alakját a ruskicai márványkő helyett bronzból öntettük. Október havában felállította a művész, s mivel a nagy nyomorúság miatt mellőzni akartuk az ünnepélyeket, úgy határoztunk, hogy a szobor leleplezése és az orgona avatása egy napon történjék. Ez meg is történt október 18-án”

– emlékezett vissza Wimmerth Béla plébános a pestszentlőrinci plébánia 1931-es Historia Domusának lapjain.

A Szent Imre-szobor avatása (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

Az avatási ünnepség 1931. október 18-án, vasárnap reggel 9 órakor kezdődött dr. Hász István tábori püspök szentmiséjével, aki ezt követően felszentelte a templom újonnan készült orgonáját. Majd a hívek a templomkertbe sereglettek, ahol a község és a megye vezetősége jelenlétében Hász István leleplezte és megáldotta Szent Imre szobrát. Ünnepi beszédében Huszár Károly egykori miniszterelnök, ekkor a Szent Imre-év rendezőbizottságának elnöke kifejtette, hogy ez a szoborleleplezés méltó befejezését jelentette a jubileumi évnek.

A patinás Szent Imre-szobor régi helyén, 2012-ben (Fotó: Pápai Tamás László)

Mint utóbb kiderült, a szobrot nem a legszerencsésebben módon helyezték el. Habár köztéren, a bekerített templomkertben volt, mégis a templom mellett megbújva, épületekkel körbevéve állt, majd később már a növények is eltakarták, így kevesen ismerték. Azonban 2019-ben elérkezett az idő, hogy a patinás bronzszobrot megtisztítsák, felújítsák.

 

A felújított Szent Imre-szobor új helyén, 2021-ben (Fotó: Pápai Tamás László)

Ekkor vetődött fel, hogy ne a régi helyén állítsák fel újra, hanem a templomkert egy jobban látható pontjára helyezzék át a szobrot. Így került a kert Batthyány Lajos utca–Petőfi utca felőli sarkára, közvetlenül a kerítés mellé, díszkivilágítással. A felavatására 2019. október 7-én került sor, ekkor Snell György esztergom–budapesti segédpüspök áldotta meg Szent Imre pestszentlőrinci szobrát.

Nyitókép: A pestszentlőrinci Szent Imre-szobor a régi helyén, 2012-ben (Fotó: Pápai Tamás László)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Felmerült a Lágymányosi Híd építésekor, hogy Szent Imréről nevezzék el a hidat, a közelben, a körtéren lévő szobor kapcsán. Aztán végül Rákóczi Híd lett. Semmi kifogás Rákóczi ellen, de az előző elnevezés jobb lett volna. Annál is inkább mert Rákócziról sokkal több közterület van már elnevezve.

Válaszok:
Sándor | 2021. április 23. 17:18

Lágymányosi híd név lett volna jó. Nem baj, ha egy tájegységről van elnevezve valami.Északon miért tudták meghagyni a Megyeri híd nevet? Nekem ma is Ferihegyi repülőtér a Liszt Ferencre átkeresztelt repülőtér.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó