A Svábhegy korábban nem tartozott a frekventált helyek közé a fővárosban. Kertek, kis kúriák ritkásan elhelyezkedő egyvelege volt, ahol az 1800-as években meglehetősen mostoha körülmények között élt e vidék kevéske lakója. A városra nyíló kilátás viszont már akkor is felülmúlhatatlan volt.

Jókai Mór a svábhegyi kertjében. A villaépület sajnos már nincs meg, a II. világháború után lebontották (fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény).

Jókai Mór 1853-ban 28 évesen az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című regényeinek jövedelméből vásárolta meg a Sváb-hegy oldalában fekvő felhagyott, két hold területű kőbányát. Ház volt a telken, de rengeteg munkával gyümölcsöst, szőlőültetvényt létesített, a maradék területet pedig parkosította hársakkal, juharokkal, szilfákkal, valamint bogyós bokrokkal: berkenyével, galagonyával. Ezek az akkor még kemény telek hideg szelei ellen védték a kertet, de több fa is megmaradt mind a mai napig.

Jókai nagy szüreti eseményeket tartott itt, amely valóságos szellemi műhellyé alakult a meghívott írótársaknak köszönhetően. Kertjét teraszosan alakította ki, gondosan ügyelt a megfelelő növénytársításokra, sőt termőföldet is hozatott, ezzel segítve a jó borok készítését. A kert teraszos jellege a mai napig látható, bár kissé szokatlan ma már a nagyvárosi környezetben.

A teraszos jelleg ezzel a gyönyörű kilátással egészen különleges (fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A Jókai-kertet a fogaskerekűvel érdemes megközelíteni. Túl azon, hogy a jármű ad egyfajta ráhangolódást a múltra, útközben láthatjuk magunk alatt a várost is. A svábhegyi megállónál kell leszállni. Ha autóval érkezünk, akkor ugyanitt érdemes hagyni a kocsit, van több parkoló is. Egy jó nevű cukrászda fogad minket a Szépkilátás utcánál, amely azonban már túlságosan beépült ahhoz, hogy rászolgáljon a nevére. De a panorámára még visszatérünk. 

Ha végigsétáluk a Szépkilátás utcán, amely egy lépcsőben végződik a Tücsök utcánál, máris hangulatos kis sikátorokon haladhattunk végig. Ezután, a Diana utcáról a Költő utcába befordulva máris helyben vagyunk: innen alig 150 méter a kert bejárata. Táblák sokasága fogad minket, felhíva a figyelmünket arra, mennyi intézmény található a kertben. Itt van a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-emlékszobája, a Magyar Madártani Egyesület (MME) székhelye, és az MME-hez köthető Keve András Szakkönyvtár is.

A Jókai-emlékszoba a korábbi présházban kapott helyet (fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Jókai kúriája már sajnos nem áll, a II. világháborúban ugyanis megrongálódott, veszélyessé vált, és lebontották, de a présház megvan, itt található az író emlékszobája is. A kúria helyén az igazgatóság hatvanas években épült irodaháza található – sajnos a korszakban nem vették figyelembe, hogy ide bizony egy autentikus épület dukálna inkább. Kép egyébként maradt fenn Jókai kúriájáról, amit a parkban be is mutatnak. A kert lényegében egy tanösvény is egyben, feleleveníti Jókai életének legjobb pillanatait, valamint egy szabadtéri kőzetbemutatót is létesítettek a területen.

 A kertben sok információs tábla ismertet meg bennünket Jókai Mór életével (fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A teraszos szőlőültetvény a kert déli részén található, időközönként bortúrákat is szerveznek az itt előforduló szőlőfajtákból kóstolókkal, ezek nagy népszerűségnek örvendenek. A kihelyezett megannyi tájékoztató tábla rengeteg információval látja el a látogatókat: egy igazán színvonalasan kialakított és tisztán tartott parkról beszélhetünk. Ehhez az is hozzátartozik, hogy nem közparkról van szó, éjszakára bezárják, és kamerás rendszer is vigyázza a biztonságot.

Jókai kedvenc helyéről még nem esett szó: ez az oroszlános pad, ahonnan az ő korában páratlan panoráma nyílt. Ám sajnos ez már a múlté, de a kert végében, a Madártani Egyesület boltjánál építettetek a vendégeknek egy fapallós kiülőt. Az oroszlános kőpad közelében található Róna József Anakreón-szobra, amelyhez az arcot Jókairól formázta.

A kőpad eredeti pompájában látható, csak a környezete változott (fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A kerten kívül egy sétával a környéket is érdemes jobban szemügyre venni. A Költő utca és a Diana utca sarkán található a szemet gyönyörködtető szecessziós épület, amelyben a Jókai Mór Német Nemzetiségi Általános Iskola működik, amelyet már maga Jókai is támogattott anyagilag. A téren, előtte a Jókai agóra és a szoborkompozíció is megér egy pillantást.

A Jókai Mór Általános Iskola épülete (fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Innen 10 perc sétányira van viszont a környék legszebb panorámát adó helye, a Thomán István utca végénél lévő körforgalomnál. Ide a 112-es busz is feljár, itt a végállomása, ha valaki csak erre lenne kíváncsi. Nem annyira közismert kilátópont, de a helyiek gyakran kijárnak ide, és szerencsére több padra is letelepedhetünk. A Gellérthegy és a budai Vár épületei „hátulról” mutatkoznak innen. Jó időben a Mátra is látszik, de a Gödöllői-dombság és Kőbánya-Újhegy, Óhegy városrészei is kirajzolódnak, valamint a húsz kilométerre lévő Strázsa-hegy is.

Kilátás a Thomán István utca végéből (fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A környék tehát mindenképpen megér egy látogatást, a műkedvelőknek feltétlenül érdemes a Jókai-emlékszobát is felkeresniük, és megkóstolniuk a finom borokat. A teraszos kert, a kőzetbemutató, a madárismertető táblák, Jókai növényei és oroszlános padja mind-mind olyan látnivalók, amelyek biztosan megmozgatnak bennünk valamit, a közeli cukrászda és a jó éttermek pedig azt sem hagyják, hogy gasztronómiai élmény nélkül maradjunk. 

Nyitókép: A Jókai-kert egy részlete (fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)