Az intézményes állami gyermekvédelem az 1901-es, Széll Kálmán miniszterelnök nevével fémjelzett gyermekvédelmi törvényekkel született meg Magyarországon. A törvény – nemzetközi összehasonlításban is igen korán – többek között arról rendelkezett, hogy a hatóság által elhagyottaknak nyilvánított hét éven aluli gyermekek védelme és ellátása az állam feladata.

Gyermeknapi gyűjtés a pesti ferences templom előtt 1907-ben (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1907. április 14.)

Valami elindult ekkor, hiszen pár év múlva, 1906-ban megalakult a gyermekek jólétének előmozdításra hivatott szervezet, az Országos Gyermekvédő Liga is, gróf Edelsheim-Gyulai Lipót vezetésével, aki nemcsak az arisztokrácia, hanem az egész magyar társadalom közismert és népszerű alakja volt.

 Az Országos Gyermekvédő Liga elnöke, gróf Edelsheim-Gyulai Lipót és a Liga igazgatója, dr. Karsai Sándor az 1909-es gyermeknapon (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1909. április 11.)

A Liga társadalmi beágyazottsága hamar megmutatkozott, mikor 1906. május 26-ára gyermeknapot, másnapra, 27-ére gyermekünnepet szerveztek. Az Ujság május 22-i száma így írt az esemény előkészületeiről: 

„Sok meddő fáradozás után, nagy üggyel-bajjal felköltötte a kereskedő világ érdeklődését, amely biztosította támogatását. Ezideig kétezer cég kötelezte magát a gyermeknap tartására. A Liga felkéri a közönséget, hogy bevásárlásait, amennyire lehetséges, ezen a napon eszközölje, mert az említett kereskedő-cégek, melyeknek kirakatában a Liga ékes, élénk piros plakátja díszeleg, napi bevételük egy részét a Ligának adományozzák.”

Zenészeket szállító omnibusz hív fel a gyermeknapi adakozásra 1908-ban az ekkor már bontás alatt lévő Brudern-ház előtt az akkori Kígyó téren, a mai Ferenciek terén. Az épület helyén ma a Párisi udvar áll (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1908. április 12.)

Továbbolvasva Az Ujság cikkét, láthatjuk, hogy a szervezők semmit nem bíztak a véletlenre:

„A jövő héten a Liga reklámkocsijai járják be a fővárost. A reklámkocsi plakátjai felkérik a közönséget, hogy csak a Liga kötelékébe tartozó kereskedő cégeknél vásároljanak. ... [a Liga] Felszólította a főváros előkelő köreit, a női testületeket, klubokat, egyesületeket, hogy az illető cégeket bevásárlásaikkal támogatssák, hisz ez a legegyszerűbb s legkönnyebb módja a jótékonyság gyakorlásának. Itt említjük meg, hogy a jótékonysági bélyeg használatát a belügyminiszter kizárólagosan a Gyermekvédő Ligának engedélyezte.”

A város forgalmas pontjain elhelyezett gyűjpontokon nemegyszer a legmagasabb társadalmi réteghez tartozó hölgyek várták az adományokat. 

Németújvári gróf Batthyány Lajos korábbi fiumei kormányzó felesége, gróf Andrássy Ilona gyűjtőhelye a Kossuth Lajos utcában az 1909-es gyereknapon (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1909. április 11.)

A gyűjtési akcióhoz a kereskedők mellett a művészvilágot is sikerült megnyerni, akik a gyermekkünepre színházi előadásokat szerveztek a kabaréktól egészen az operaházi díszelőadásig.

Az „énekesek kocsija” az 1909-es gyereknapon a Klotild-paloták előtt. Kép a Vasárnapi Ujság 1909. április 11-számából

Lássuk az 1906-os gyereknapot másnap követő gyermekünnep kulturális programját, amelyet szintén ismertet Az Ujság idézett cikke:

 „A gyermekünnepen díszelőadás lesz az Operaházban, a Nemzeti Színházban, a Király-, Nép- és Magyar-Színházban, természetesen a Liga javára. Előadás előtt a színházak jeles művészei Heltai Jenő és Váradi Antal prológusát szavalják.”

A színművészek között egy máig emlegetett név: Fedák Sári is fellépett egy kabaréelőadással.

Fonográf az utcán a Kossuth Lajos utca elején, az 1909-es gyereknapon (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1909. április 11.)

A városligeti vurstliban Az Ujság 1906. május 22-i száma szerint is programok garmadája várta a felnőtteket és gyermekeket:

„Érdekes műsor lesz a gyermeknapon a Beketow-cirkuszban, az állatkert délután nagy népünnepet rendez, sok tréfás mulatsággal, érdekes látnivalóval.  Este Ős-Budavárában lesz monstre-díszünnep. Délután gyermek-ünnep, gyermekkocsi-korzóval, melynek győztesei aranyérem-jutalomban részesülnek. Az est legbájosabb jelenete a gyermek szépségverseny lesz, melynek zsűrijében előkelő művészek és művésznők foglalnak helyet.”

A gyereknap szokása a későbbi években is megmaradt, változó dátummal, de mindig a tavaszi hónapokban, április vagy május során tartották. Az adományokra mindig szükség volt, hiszen a „boldog békeidők” után hamarosan jött a világháború, majd a forradalmak, Trianon és az 1920-as évek gazdasági válságának évei.

Gyereknapi gyűjtés az 1920-as évek végén (Fotó: Képes Pesti Hirlap, 1929. május 4.)

Az Országos Gyermekvédő Liga nagyon sok nélkülöző gyereken segített azokban az években, amikor az emberek nagy része nélkülözött. A város és az ország vezetői is kiálltak az ügy mellett, így ott volt például az adománygyűjtő asztaloknál Sipőcz Jenő főpolgármester és Bethlen István miniszterelök felesége, sőt Horthy Miklósné, a kormányzó hitvese is.

Az ország vezetőinek feleségei is részt vettek a gyereknapi gyűjtésben: balra Horthy Miklósné, jobbra Bethlen Istvánné (Fotó: Pesti Hírlap, 1927. május 7.)

A politikai vezetők és családjaik természetesen nemcsak erkölcsi, de anyagi támogatásukat is adták az ügyhöz: 1925-ben például arról számoltak be a lapok, hogy Horthy Miklósné egy százmilliós csekket helyezett a gyűjtőurnába. Ez a magas összeg persze természetesen már az inflációt is jelzi, ugyanez a híradás azt is közli, hogy a kétnapos gyűjtés eredménye mintegy másfélmilliárd korona volt... Ez után hamarosan épp azért vezették be az új fizetőeszközt, a pengőt, mert az addig forgalomban lévő korona a fokozódó infláció során értékét vesztette.

Az 1933-as gyereknapon készült képen középen Sipőcz Jenő főpolgármester felesége (Fotó: Színházi Élet 1933. 21. szám)

Évről évre megmozdult a város ezekre a kétnapos gyűjtésekre, 1938-ban arról szóltak a híradások, hogy immár 127 helyen állított fel gyűjtőhelyet az Országos Gyermekvédő Liga Budapest-szerte.

Bajor Gizi, Cs. Aczéi Ilona és P. Márkus  Emilia színésznők a Nemzeti Színház előtt gyűjtenek az 1935-ös gyereknapon (Fotó: Színházi Élet 1935. 20. szám)

A politikai vezetők, közjogi méltóságok feleségeinek szinte kötelező szerepvállalása mellett a szervezők a színésznők, színészek népszerűségét is felhasználták a nemes cél érdekében, és ők is ott ültek az egy-egy színház épülete előtt elhelyezett asztaloknál.

Az utolsó hagyományos gyereknapot 1943-ban tartották. Az Ujság 1943. május 7-i száma így harangozta be az eseményt:

„Idestova négy évtizede már annak, hogy a Gyermekvédő Liga minden tavasszal kiteszi urnáit, melyek mellett a társadalom minden rétege találkozik részint mint gyűjtő, részint mint adakozó. Idén május 7-én és 8-án, pénteken és szombaton vannak a hagyományos gyermeknapok. A főváros utcáin mintegy 130 urnánál jelennek meg a Liga megszokott leólmozott perselyei. A magyar társadalom legelőkelőbb hölgytagjai vállalták az egyes urnák mellett a védnökséget és a gyűjtést.”

A gyűjtés a híradások szerint zuhogó májusi esőben kezdődött meg... Így búcsúzott Budapest a régi, háború előtti világ gyereknapjaitól. A háború utáni pár évben még felelevenítették, de 1950-től végleg feledésbe merült ez a régi szép hagyomány, mely valaha évtizedeken át évről évre lázban tartotta a várost.

Gyereknapi katonazene a Ferenciek terén 1927-ben (Pesti Hírlap, 1927. május 7.)

Nyitókép: Kislány dobja be adományát az 1908-ban megrendezett gyermeknapon (Vasárnapi Ujság,1908. április 12.)