Budapest Főváros Levéltára korábban már összegyűjtötte és nyilvánosan elérhetővé tette azt az interaktív térképet, amely a trianoni békediktátum által elcsatolt településekről, várakról és erődítményekről, tájegységekről és népcsoportokról elnevezett közterületeket tartalmazza. A http://adatvizualizacio.bparchiv.hu/hatarontuli/ címen elérhető adatbázisban összesen 936 ilyen budapesti utca és tér neve szerepel.

Budapest határon túli magyar helynevekről elnevezett közterületei Budapest Főváros Levéltára interakvít térképén (Forrás:  http://adatvizualizacio.bparchiv.hu/hatarontuli/)

Az adatbázisban „barangolva” megnézhetjük az utcanévadások időbeli eloszlását, vagy azt, hogy a leggyakrabban mely elcsatolt országrészek szerepelnek a közterületek elvezésében. Ez utóbbiban egyébként nem meglepő módon Erdély, illetve a vele szintén Romániához került Partium, illetve a Bánság keleti része „vezet” 347 elnevezéssel. Mögöttük nem sokkal marad el a mai Szlovákia területén lévő Felvidék, ahonnan 342 esetben választottak közterületi nevet Budapesten. Mellettük a többi elszakított országrész is számos utcanévben köszön vissza fővárosszerte. De nemcsak országrészek, hanem a vármegyék alapján is csoportosították az elnevezéseket, ez alapján a legtöbb elnevezés a felvidéki Szepes vármegyéhez kötődik.

Erdélyi vonatkozású utcanév Pasaréten, Budapest II. kerületében (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

Az, hogy Magyarország fővárosában magyar városokról, településekről neveztek el közterületeket, teljesen természetes dolog volt. Az 1920 előtt adott utcanevek között főleg az ország nagyobb kulturális és gazdasági központjait, történelmileg fontos településeket és folyók, hegységek neveit találjuk. Emellett pedig történelmi eseményekre is utaltak egyes elnevezések, például a terézvárosi Aradi utca 1874-ben, az aradi vértanúk kivégzésének 25. évfordulóján kapta a nevét.

A terézvárosi Aradi utca 1874-ben, az aradi vértanúk kivégzésének 25. évfordulóján kapta a nevét (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Trianon természetesen vízválasztót jelentett ezen a téren is. Jellemző a korabeli közhangulatra az az 1920. december 25-én, karácsony napján a Budapesti Hírlapban megjelent olvasói levél, amely így fogalmazott:

„Hogy elszakított városaink nevei mementóként álljanak mindig előttünk, az érdemes Közmunkatanács nevezze el újra Budapest utcáit, örökítse meg elvesztett hazánk szent emlékét az elrablott városok neveivel.”

Sőt, a levélíró továbbment az utcák átnevezésénél, és a következőket javasolta:

„Nevezzék el a Lipót-, Teréz-, Erzsébet-, József- és Ferenc- körutakat Pozsony (és nem pozsonyi), Kassa-, Nagyvárad-, Arad-, Temesvár-körutaknak. Legyen a Váci-, Károly- és a Vámház- körút Kolozsvár-, Gyulafehérvár és Brassó körutak, a Rudolf- és Ferenc József-rakodópart Dévény- és Orsova partok legyenek.”

Az olvasói levelet később más napilapok is szemlézték, de a benne megfogalmazottak ebben a formában nem kaptak támogatást a döntéshozók részéről. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa végül azt a jóval realistább ötletet tette magáévá, hogy elsősorban az újonnan létesített közterületek kapjanak az elszakított területekről vett elnevezést.

Egy fontos főútvonalat viszont határon túli településről neveztek el: a VIII. kerületi Köztemető út nevét 1923-ban változtatták Fiumei útra, utalva Magyarország egykori tengeri kikötőjére. Ennek talán Horthy Miklós kormányzó személyéhez is köze lehetett, akinek haditengerészként különösen kedves lehetett az Adria-parti város.

A VIII. kerületi Fiumei út 1923-ban kapta meg egykori tengeri kikötővárosunk nevét (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A közterületek elnevezése a határon túli magyar helynevekről az évtized közepe táján vált igazán jellemzővé. A Nemzeti Ujság 1925. szeptember 6-ai számában olvassuk:

„A fővárosi Közmunkák Tanácsánál újabban az a szokás honosodott meg, hogy az újonnan megnyitó utcákat az elszakított részeken levő városokról nevezik el. Ezen szokás alapján a Közmunka Tanács a Mártonhegyi-utból kinyúló névtelen utcát az elszakított részen levő Dobsina városról Dobsinai-utcának keresztelte el.” 

Főleg Budapest külső városrészeiben jellemző volt az is, hogy nem egyetlen utcát neveztek el, hanem az adott területen több közterület is határon túli területekről kapta a nevét. Ilyen a XIV. kerületben a Kassai tér, és a közelében a Kassai utca, valamint a Lőcsei út. Emellett két őrvidéki, burgenlandi településről, Felsőőrről és Nezsiderről is eleveztek a környéken utcát.

A XIV. kerületi Kassai tér az 1960-as évek végén (Fotó: Fortepan/Képszám: 137885)

De ne gondoljuk, hogy gyorsan ment a közterületek elnevezésének folyamata. A Magyarság című lap 1930. január 19-i száma arról ír, hogy:

„Sok bonyodalomnak és kellemetlenségnek volt a kútforrása, hogy a perifériákon, sőt a sűrűbben lakott városrészekben is tömegével vannak olyan utcák, amelyeknek nincs elnevezésük.”

A Torockó tér 1933-ban kapta nevét. A képen a református templom látható napjainkban (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

A lap kiemeli, hogy ez a tájékozódást is gyakran nehezíti, ezért „a Közmunkatanács most generális intézkedéssel segített ezeken az állapotokon, amennyiben legutóbbi ülésén mintegy száz névtelen utcának adott elnevezést.”

E között a száz új utcanév között volt például a zuglói Zoborhegy tér és a kelenföldi Szováta utca, de ekkor kapta nevét a II. kerületben a pasaréti Ditró utca, a Gyergyó utca és a Hargita utca, valamint a szintén erdélyi vonatkozású Gábor Áron utca is. Utóbbiak közelében pár évvel később, 1933-ban nevezték el a Torockó utcát és a Torockó teret, valamint a belőle nyíló Lupény utcat. Végül 1938-ban a közeli Katalin utcát Nagyajtai utcára nevezték át. Egyébként ezen a környéken volt erdélyi utcanév ezt megelőzően is: a Küküllő utca már 1900 óta viseli nevét.

A XII. kerületi Királyhágó utcát 1935-ben nevezték el az Erdély kapuját jelentő hágóról (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budán a Királyhágó tér és a Királyhágó utca 1935-ben kapta a nevét, a közelükben pedig kicsivel később, 1938-ban a Nagyenyed utca. Az 1930-as évekből származik a XIII. kerületi Újlipótvárosban a Pozsonyi út elnevezése is.

A Pozsonyi út, Újlipótváros elegáns főútvonala az 1930-as években kapta meg egykori koronázóvárosunk, Pozsony nevét (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest akkori közigazgatási határán kívüli területeken is számos közterület őrzi az elcsatolt területek nevét, érdekesség, hogy a legtöbb ilyen Dél-Pesten van, például a ma a XVIII. kerülethez tartozó Szemeretelepen és Ganztelepen, a XX. kerülethez tartozó Gubacsipusztán vagy a XXI. kerületi Csepelen.

A harmincas-negyvenes évek fordulójának revíziós sikereit is megörökítették utcanévadásokkal: többek között ekkor kapta nevét az Üllői út mentén a Nagyvárad tér, valamint a XI. kerületi Temesvár utca. Érdekesség, hogy míg Nagyvárad ekkor visszakerült Magyarországhoz, Temesvár nem.

A Szent István Kórház az 1890-es évek második felében Klösz György felvételén. A kórház előtti tér 1940 óta viseli Nagyvárad nevét (Forrás: Fortepan/Képszám: 82465)

A Budapest Főváros Levéltára által összeállított adatbázis meglepő információja, hogy 1945-ben – még ha ez az év törést is jelentett – nem zárultak le teljesen a határon túli magyar településekről adott közterületi elnevezések. „A Rákosi-korszak legsötétebb éveiben is találkozhatunk határon túli utcanévadással” – olvasható az oldalon, és a Kádár-korszakról is lényegében ugyanezt mutatják a bemutatott utcanevek, például az 1966-ban elnevezett Tátra tér a XX. kerületben.

A Vaskapu utca a főváros IX. kerületében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Voltak azonban olyan utcanevek is, amelyeket a kommunista rendszer átnevezett. Ilyen volt a már említett Fiumei út, amely 1957 és 1990 között Mező Imre út volt, valamint az újlipótvárosi Tátra utca, amelyet Sallai Imre utcára neveztek át. Csak 1992-ben kapta vissza régi, szép elnevezését, amelyet a történelmi Magyarország legmagasabb hegységéről kapott.

Az elmúlt évtizedekhez hasonlóan egyébként számos szép példát láthatunk a közelmúltból is, így például a IV. kerületi Káposztásmegyeren több utca kapott szép, határon túli magyar nevet az ezredforduló után: ilyenek az Almakerék utca, a Székelyszenttamás utca és a Tenkefürdő utca, melyek 2005-ben kapták elevezésüket.

Ma két kifejezetten hosszú, fontos főútvonalat is találunk azok között a közterületek között, amelyek Budapesten határon túli magyar nevet viselnek, ezek Budán a Szerémi út, Pesten pedig a Fogarasi út.

A  Körmöci utca a Vérmezőről a budai Várhoz vezet (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Végül egy, az elnevezések területi eloszlásával kapcsolatos érdekesség is szembeötlő: Budapest belső kerületekben alig található olyan név, amely az elcsatolt területekre utal. Ennek oka főleg abban keresendő, hogy ezekben a városrészekben az utcanévadás jóval korábban megtörtént, és más névadási szokásokat követett. Persze erre is van ellenpélda. Ilyen az I. kerületben, a Várhegy lejtőjén található Körmöci utca és a VIII. kerületben, a Józsefvárosban lévő Vajdahunyad utca.

A magyar nemzet egysége, történelmi városaink lélekben hozzánk tartozása Budapest utcaneveiben is megjelenik, és ez így természetes. Amíg ezt érezzük, addig biztosan nem vesztek el számunkra.

Nyitókép: A VIII. kerületi Köztemető utat 1923-ban nevezték át Fiumei útnak, utalva Magyarország egykori tengeri kikötőjére (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)