Hölbling János (Hans Hölbling) 1660-ban született, és Bajorországból érkezett Budára az 1686-os ostromot követően. A budai kőműves- és kőfaragó céhnek 1696-ban lett tagja, egy évvel később a budai polgárjogot is megkapta. A töröktől visszafoglalt Budát ebben az időben kezdték újjáépíteni, így bőven volt munkája az építőmesternek. Dolgozott az akkor meleg fürdőnek nevezett Rudas felújításán, boltokat, mészárszékeket épített a Várban és a Vízivárosban, sőt, útkövezést is végzett a Bécsi és a Fehérvári kapunál. 

A város új tanácsa 1688-ban két telket kapott a királyi kamarától városháza céljára a mai Szentháromság utca mentén. Az akkor itt álló romos épületeket a XVII. század végén Venerio Ceresola császári építőmester irányításával javították ki, az építkezésbe már Hölbling is bekapcsolódott. A legszükségesebb munkálatok elvégzése után 1702–1710 között folytatódott az építkezés, ekkor alakították ki az épület ma is látható alakját és a díszes sarokerkélyt. A kőművesmunkákat Hölbling János végezte, aki akkorra már a budai kőműves- és kőfaragó céh céhmestere lett. 

A Szentháromság tér a budai Városházával az 1890-es években Weinwurm Antal felvételén (Forrás: BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár)

A budai városházán 1714-ben egy kápolnát is kialakított Hölbling, itt őrizték a Pozsonyból Budára visszahozott Szent Kereszt-ereklyét és Alamizsnás Szent János lábereklyéjét. Ekkor készült a kápolna feletti kis harangtorony is. Az egykori Városháza épületét 2014–2018 között teljeskörűen felújították, erről korábban már részletesen beszámoltunk. 

Az egykori budai Városháza épülete napjainkban, 2014–2018 között felújították (Fotó: Blázsovics Lívia/pestbuda.hu)

Budának ebben az időben nem pusztán az újjáépítéssel kellett foglalkoznia, hanem a pestisjárvánnyal is. A Budai Tanács 1694-ben határozta el egy Szentháromság-emlék felállítását, amelynek az alapkövét 1700-ban tették le, de a szobor – Venerio Ceresola építész és Ferretti Bernát kőfaragó alkotása – csak 1706-ra készült el. A késlekedés okairól egy korábbi cikkünkben írtunk.  A mellékalakok számára Hölbling négy kisebb talapzatot épített. 

Néhány évvel később újabb pestisjárvány pusztított Budán, ezért 1710-ben a magisztrátus elrendelte, hogy az égiek engeszteléséül készüljön egy nagyobb, impozánsabb szobor. A már meglévő oszlopot Újlak külvárosba helyezték át, ma a II. kerületi Zsigmond téren áll. Az új Szentháromság-szobor kialakítására Ungleich Fülöp szobrász, a domborművek és címerek faragására Hörger Antal kapott megbízást. A munkálatokat pedig Hölbling János felügyelete. Ezt mintázta meg Hörger az egyik domborművön: az építőmester szögmérővel irányíja az építkezést. A barokk szobrot 1713. június 11-én avatták fel, az elmúlt 300 évben többször is felújították. 

A Szentháromság-oszlop a Budai Várban, mögötte az egykori Pénzügyminisztérium épületének felújítása zajlik (Fotó: Blázsovics Lívia/pestbuda.hu)

Dombormű a Szentháromság-oszlopon, Hörger Antal munkája. Az oszlop bal oldalán a szögmérővel álló alak Hölbling János budai építőmestert jeleníti meg (Fotó: Blázsovics Lívia/pestbuda.hu)

Közben folyt a helyreállítási munka is Budán. A haditanács 1714-ben Hölblinget bízta meg a romos budai királyi palota állapotának felmérésével, az újjáépítési tervek elkészítésével. Ezeket elfogadták, így 1715-ben ennek alapján kezdődött meg a helyreállítás, de 1716-ban Fortunato da Prati bécsi kamarai mérnök új tervet készített. A Hölbling által megkezdett, kisebb volumenű építkezés nyomai nem maradtak fent. 

Hölbling Pesten is dolgozott, többek között az ő nevéhez köthető az egykori Glöckelsberg-palota. Részt vett a pesti Invalidus-ház (ma V. kerület Városház utca 9–11., a Fővárosi Önkormányzat Városháza) építésében is, ezt az intézményt a törökök elleni harcokban megrokkantak ellátására létesítették. Hölbling rajzokat készített, amelyben javaslatot tett a telektömb kiválasztására. Később derült ki, hogy az által választott telek túl drága, ezért a már említett Fortunato da Prati telekválasztását fogadták el. Az új helyszínre Hölbling új terveket rajzolt, de a haditanács végül itt is Prati tervének a megvalósítása mellett döntött. Ennek ellenére Hölbling és Prati 1716. augusztus 2-án együtt tette le az Invalidus-ház alapkövét, majd Hölbling vezette az alapozási munkákat.

A szorgalmas, de már idősödő budai építőmester a következő években még számos budai és vidéki építkezésen vett részt, majd 76 éves korában 1736. június 6-án, 285 évvel ezelőtt hunyt el. Emlékét pedig őrzi többek között a Szentháromság-oszlop domborműve és Zaymus Gyula katolikus pap, író regénye is. A János mester címmel írt korrajz 1939-ben jelent, meg és Buda felszabadulását követő időket mutatja be. A mű címszereplője a budai Városháza egykori építője. 

Zaymus Gyula katolikus pap, író János mester című regénye 1939-ben jelent meg a Szent István Társulat kiadásában, 2012-ben a  Családakadémia-Óbudavár Egyesület jelentette meg újra a regényt

Nyitókép: Az egykori budai Városháza épülete, a sarokerkélyt Hölbling János építette (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)