Egy szinte eltitkolt repülőbaleset Budapesten – 60 éve történt a zuglói tragédia

A cikk angol nyelvű változata: An almost concealed plane crash in Budapest - the tragedy in Zugló took place 60 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2021. augusztus 6. 15:30

Döbbenetes szerencsétlenség történt 60 éve Budapesten, egy repülő rázuhant egy zuglói házra. A 30 áldozatot követelő tragédia okai és a baleset hivatalos kezelése több mint érdekes, az akkori hatalom ugyanis igyekezett eltussolni az esetet. Ma már azonban ismerjük a szomorú történetet, amely hosszú időre véget vetett a főváros fölötti sétarepüléseknek.

Azt, hogy Budapesten egy házra repülőgép zuhant, nem lehetett eltitkolni. A nagyközönség vélhetően a baleset részletes beszámolójára kíváncsian vette kézbe a napilapokat 1961. augusztus 8-án, kedden reggel. Hétfőn nem jelentek meg a lapok, így az előző vasárnap Budapesten történt repülőszerencsétlenségről csak e számban lehetett olvasni. 

A később lezuhant repülőgép 1960-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 143611)

Gondolhatnánk, hogy egy magyar, sőt fővárosi repülőszerencsétlenség uralta a híreket, de valójában nem így történt. A balesetről a szocialista Magyarország legfontosabb lapja, a Népszabadság mindössze a 11. oldalon számolt be:

„Lezuhant a MALÉV sétarepülőgépe. Megrendítő szerencsétlenség történt: augusztus 6-án, vasárnap 17 órakor, Budapesten, a XIV. ke­rületben lezuhant a MALÉV séta­repülőgépe. A gép húsz utasa és négy főnyi személyzete életét vesztette. A szerencsétlenség okának megálla­pítására a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium által kikül­dött bizottság a vizsgálatot meg­kezdte.”

Kis, tényszerű hír a 11. oldalon a Népszabadság 1961. augusztus 8-i számában 

A fő hír egyébként aznap a szovjet Tyitov őrnagy űrutazása volt, erről oldalakon keresztül számoltak be a lapok. A többi újság is csak a rövid MTI-hírt közölte a zuglói házra zuhant repülőgépről, semmi többet. Nem volt helyszíni riport, fényképek, beszámolók a sérültekről, a mentésről – ami két napig tartott, mert csak a baleset másnapján tudták a kettétört repülőgép sérült orrát leemelni a házról.  

Mi is történt azon a 60 évvel ezelőtti vasárnap délutánon, 1961. augusztus 6-án? A Malév repülőgépe sétarepülésre indult, akkoriban menetrend szerint repültek Budapest felett sétarepülőgépek, egyfajta városnéző túrák voltak ezek, csak nem autóbusszal, hanem repülőgéppel. Természetesen nem a mai nagy gépekre kell gondolni, hanem 20 személyes repülőgépekkel, alapvetően LI2-es repülőgépekkel lehetett a város felett néhány száz méterrel repülni. Aznap, augusztus 6-án, vasárnap immár ötödik alkalommal szállt fel a Malév HA-TSA típusjelű repülőgépe.

A gép roncsai az udvaron (Fotó: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma)

Az adott gép története is érdekes, az ugyanis egy 1943-ban gyártott amerikai C47-es repülőgép volt, amelyet 1951-ben szovjet repülőgépek kényszerítettek földre Magyarországon. A repülőgép ugyanis Németországból a belgrádi amerikai nagykövetségnek szállított, de útközben az erős szél miatt átsodróttak a magyar légtérbe. A magyar légierő elsőként megpróbálta lelőni a határsértő gépet, majd szovjet vadászgépek földre kényszerítették azt. A személyzetet igen tetemes pénzbüntetés fejében engedték csak el, és a gépet mint a határsértés eszközét a magyar hatóságok lefoglalták.

Ezt a gépet végül 1956-ban kapta meg a Malév, és polgári, utasszállító repülőgépként használta azt. Az amerikai C47 katonai repülőgép a Douglas DC3 katonai változata volt. Nem jelentett nagy gondot a Malév flottájába való besorolás, hiszen a Malév akkoriban a DC3-as Szovjetunóban gyártott változatát (a gép licenszét még a háború előtt vásárolták meg), az LI2 repülőgépeket használta.

Utasok szállnak be 1957-ben a később balesetet szenvedett repülőgépbe (Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr) 

A repülőgép tehát 1961. augusztus 6-án, 15 óra 44-kor szállt fel Ferihegyről, fedélzetén a személyzeten túl 20 fizető és három vendég utassal. E három személy nem szerepelt a hivatalos utaslistán, ők a személyzet ismerősei voltak, két nő és a szerelő szomszédjának a fia.

A gép így túlzsúfolt volt, nem is jutott mindenkinek ülőhely! A pilóták az egyik hölgyismerőst ráadásul beengedték a pilótafülkébe, sőt a vendég fiú a rádiótávírász helyén ült, a másik hölgy is – aki egybként Malév-alkalmazott volt – benézett a fülkébe. A négyfős pilótafülkében, ahol általában a kapitány, a másodpilóta, a szerelő és a rádiótávírász volt, így meglehetős zsúfoltság uralkodott, és ahogy a vizsgálat kiderítette, az utastérben a „fizetős"  utasok – a szabályokkal ellentétben – sem voltak bekötve.

A kapitány, Hoffman Róbert tapasztalt katonai repülő, veterán vadászpilóta volt, az első tisztet, Hegyi Józsefet azonban a katonaságtól eltanácsolták, ennek ellenére a Malév-nál repülhetett.

A 12 perces Városligeti repülés útvonala szigorúan kötött volt, de ez alkalommal a pilóták eltértek ettől, és a budapesti légtérben különféle „kunsztokat” hajtottak végre, többször zuhanórepülésbe vitték a gépet, feltehetőleg azért, hogy a fedélzeten lévő két hölgyvendéget elkápráztassák. A járókelőknek is feltűnt a Zugló felett furcsán viselkedő repülőgép, amelynek bravúroskodása végül tragédiába torkollott, a gép 16 óra 56 perckor becsapódott az akkori nevén Lumumba, ma Róna utca 224. számú emeletes házba.

A zuglói ház sérülése (Fotó: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma)

A gép a becsapódás előtt a hátára fordult, és a bekötetlen utasok kiestek az ülésükből. A repülőgépen mind a 27 ember  17 felnőtt és hat gyerek   szörnyethalt, bár egyes visszaemlékezések szerint egyvalaki a mentés megkezdésekor a pilótafülkében még élt, de mire kiemelték, elhunyt. A Lumumba utcai ház kertjében további hárman haltak meg, a legidősebb áldozat 20 éves volt, aki egy 17 és egy 13 éves fiatallal együtt a kerékpárját szerelte az udvaron, így a szerencsétlenségnek 30 halálos áldozata volt. A ház romjai közül egy súlyosabban sérült felnőttet és egy könyebben sérült három hónapos csecsemőt mentettek ki.

A tragédiáról a korabeli újságok – ahogy láttuk – rendkívül szűkszavúan írtak, augusztus 12-én, illetve 13-án kicsit hosszabb cikkben – de nem az első oldalon – közölték a vizsgálat eredményét, amely szerint a személyzet többszörös szabályszegése volt a katasztrófa oka.

A vizsgálatról kiadott közlemény, amelyet az Esti Hírlap 1961 augusztus 13-i számából idézünk, így zárult:

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a vizsgálat eredményéről jelentést tett a Minisztertanácsnak. A kormány és az egész társadalom mély együttérzéssel osztozik az áldozatok hozzátartozóinak gyászában. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hasonló eset megelőzésére szigorú rendszabályokat hozott.”

Az egyik ilyen rendszabály az volt, hogy megszüntették a Budapest feletti sétarepüléseket.

Nyitókép: A lezuhant gép (Fotó: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Alig több mint 1 évvel korábban az akkori Általános Iskolám szervezésében vettem részt egy ilyen sétarepülésen. Máig megborzongok, ha csak hallok, vagy olvasok erről a szörnyűségről!


Szerény jómagam az édesapámmal együtt repültünk ilyen városnéző úton. Sajnos keveset lehetett látni az ablakok kicsik voltak. Arra emlékszem még, hogy fémlétrán kellett beszállni illetve kimászni belőle.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó