Azt, hogy Budapesten egy házra repülőgép zuhant, nem lehetett eltitkolni. A nagyközönség vélhetően a baleset részletes beszámolójára kíváncsian vette kézbe a napilapokat 1961. augusztus 8-án, kedden reggel. Hétfőn nem jelentek meg a lapok, így az előző vasárnap Budapesten történt repülőszerencsétlenségről csak e számban lehetett olvasni. 

A később lezuhant repülőgép 1960-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 143611)

Gondolhatnánk, hogy egy magyar, sőt fővárosi repülőszerencsétlenség uralta a híreket, de valójában nem így történt. A balesetről a szocialista Magyarország legfontosabb lapja, a Népszabadság mindössze a 11. oldalon számolt be:

„Lezuhant a MALÉV sétarepülőgépe. Megrendítő szerencsétlenség történt: augusztus 6-án, vasárnap 17 órakor, Budapesten, a XIV. ke­rületben lezuhant a MALÉV séta­repülőgépe. A gép húsz utasa és négy főnyi személyzete életét vesztette. A szerencsétlenség okának megálla­pítására a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium által kikül­dött bizottság a vizsgálatot meg­kezdte.”

Kis, tényszerű hír a 11. oldalon a Népszabadság 1961. augusztus 8-i számában 

A fő hír egyébként aznap a szovjet Tyitov őrnagy űrutazása volt, erről oldalakon keresztül számoltak be a lapok. A többi újság is csak a rövid MTI-hírt közölte a zuglói házra zuhant repülőgépről, semmi többet. Nem volt helyszíni riport, fényképek, beszámolók a sérültekről, a mentésről – ami két napig tartott, mert csak a baleset másnapján tudták a kettétört repülőgép sérült orrát leemelni a házról.  

Mi is történt azon a 60 évvel ezelőtti vasárnap délutánon, 1961. augusztus 6-án? A Malév repülőgépe sétarepülésre indult, akkoriban menetrend szerint repültek Budapest felett sétarepülőgépek, egyfajta városnéző túrák voltak ezek, csak nem autóbusszal, hanem repülőgéppel. Természetesen nem a mai nagy gépekre kell gondolni, hanem 20 személyes repülőgépekkel, alapvetően LI–2-es repülőgépekkel lehetett a város felett néhány száz méterrel repülni. Aznap, augusztus 6-án, vasárnap immár ötödik alkalommal szállt fel a Malév HA-TSA típusjelű repülőgépe.

A gép roncsai az udvaron (Fotó: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma)

Az adott gép története is érdekes, az ugyanis egy 1943-ban gyártott amerikai C–47-es repülőgép volt, amelyet 1951-ben szovjet repülőgépek kényszerítettek földre Magyarországon. A repülőgép ugyanis Németországból a belgrádi amerikai nagykövetségnek szállított, de útközben az erős szél miatt átsodróttak a magyar légtérbe. A magyar légierő elsőként megpróbálta lelőni a határsértő gépet, majd szovjet vadászgépek földre kényszerítették azt. A személyzetet igen tetemes pénzbüntetés fejében engedték csak el, és a gépet mint a határsértés eszközét a magyar hatóságok lefoglalták.

Ezt a gépet végül 1956-ban kapta meg a Malév, és polgári, utasszállító repülőgépként használta azt. Az amerikai C–47 katonai repülőgép a Douglas DC–3 katonai változata volt. Nem jelentett nagy gondot a Malév flottájába való besorolás, hiszen a Malév akkoriban a DC–3-as Szovjetunóban gyártott változatát (a gép licenszét még a háború előtt vásárolták meg), az LI–2 repülőgépeket használta.

Utasok szállnak be 1957-ben a később balesetet szenvedett repülőgépbe (Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr) 

A repülőgép tehát 1961. augusztus 6-án, 15 óra 44-kor szállt fel Ferihegyről, fedélzetén a személyzeten túl 20 fizető és három vendég utassal. E három személy nem szerepelt a hivatalos utaslistán, ők a személyzet ismerősei voltak, két nő és a szerelő szomszédjának a fia.

A gép így túlzsúfolt volt, nem is jutott mindenkinek ülőhely! A pilóták az egyik hölgyismerőst ráadásul beengedték a pilótafülkébe, sőt a vendég fiú a rádiótávírász helyén ült, a másik hölgy is – aki egybként Malév-alkalmazott volt – benézett a fülkébe. A négyfős pilótafülkében, ahol általában a kapitány, a másodpilóta, a szerelő és a rádiótávírász volt, így meglehetős zsúfoltság uralkodott, és ahogy a vizsgálat kiderítette, az utastérben a „fizetős"  utasok – a szabályokkal ellentétben – sem voltak bekötve.

A kapitány, Hoffman Róbert tapasztalt katonai repülő, veterán vadászpilóta volt, az első tisztet, Hegyi Józsefet azonban a katonaságtól eltanácsolták, ennek ellenére a Malév-nál repülhetett.

A 12 perces Városligeti repülés útvonala szigorúan kötött volt, de ez alkalommal a pilóták eltértek ettől, és a budapesti légtérben különféle „kunsztokat” hajtottak végre, többször zuhanórepülésbe vitték a gépet, feltehetőleg azért, hogy a fedélzeten lévő két hölgyvendéget elkápráztassák. A járókelőknek is feltűnt a Zugló felett furcsán viselkedő repülőgép, amelynek bravúroskodása végül tragédiába torkollott, a gép 16 óra 56 perckor becsapódott az akkori nevén Lumumba, ma Róna utca 224. számú emeletes házba.

A zuglói ház sérülése (Fotó: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma)

A gép a becsapódás előtt a hátára fordult, és a bekötetlen utasok kiestek az ülésükből. A repülőgépen mind a 27 ember  – 17 felnőtt és hat gyerek –  szörnyethalt, bár egyes visszaemlékezések szerint egyvalaki a mentés megkezdésekor a pilótafülkében még élt, de mire kiemelték, elhunyt. A Lumumba utcai ház kertjében további hárman haltak meg, a legidősebb áldozat 20 éves volt, aki egy 17 és egy 13 éves fiatallal együtt a kerékpárját szerelte az udvaron, így a szerencsétlenségnek 30 halálos áldozata volt. A ház romjai közül egy súlyosabban sérült felnőttet és egy könyebben sérült három hónapos csecsemőt mentettek ki.

A tragédiáról a korabeli újságok – ahogy láttuk – rendkívül szűkszavúan írtak, augusztus 12-én, illetve 13-án kicsit hosszabb cikkben – de nem az első oldalon – közölték a vizsgálat eredményét, amely szerint a személyzet többszörös szabályszegése volt a katasztrófa oka.

A vizsgálatról kiadott közlemény, amelyet az Esti Hírlap 1961 augusztus 13-i számából idézünk, így zárult:

„A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a vizsgálat eredményéről jelentést tett a Minisztertanácsnak. A kormány és az egész társadalom mély együttérzéssel osztozik az áldozatok hozzátartozóinak gyászában. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hasonló eset megelőzésére szigorú rendszabályokat hozott.”

Az egyik ilyen rendszabály az volt, hogy megszüntették a Budapest feletti sétarepüléseket.

Nyitókép: A lezuhant gép (Fotó: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma)