Sas-hegy: egy hely, amelyet városi legendák öveznek

2021. augusztus 10. 9:30

A budapesti Sas-hegyre kirándulók igencsak kiváltságos helyzetben vannak, ugyanis a terület évtizedekig el volt zárva a nyilvánosság elől. Ma már – előzetes bejelentkezés után – látogatható a BAH-csomópont fölé magasodó hegy. Ha szakszerű vezetéssel bejárjuk, akkor bátran állítható, hogy kiemelkedő élményben lesz részünk: egyedi panoráma és igazi növényritkaságok várnak minket.

A Sas-hegy tipikusan olyan hely, amelyet szinte bizonyosan már minden budapesti lakos látott legalább egy pillantás erejéig, mégsem kerül előtérbe Budapest egyéb látnivalói mellett. A BAH-csomópont fölé magasodó hegyünkön antennákat láthatunk, a hegyoldalban lévő Arany János Gimnázium sárgás, impozáns épülettömbje már messziről látszódik, sokaknak talán ez ad tájékozódási pontot.

A hegy a legenda szerint azokról a sasokról kapta a nevét, amelyek Buda 1686-os visszavívásakor, a győzelem napján innen szálltak fel, és a budai Vár felé repültek. A II. világháború utáni évtizedekben is legenda övezte az akkor a nyilvánosság elől elzárt Sas-hegyet. Úgy tartották, hogy a hegyen titkos katonai bázis volt. A valóságban néhány légvédelmi ütegen és fúrt üregrendszerben elhelyezett lőszertömegen kívül nem volt itt komoly fegyverzet.

Jelenleg a hegycsúcs, és a rajta lévő tanösvény, valamint a látogatóközpont előzetes bejelentkezéssel látogatható. Ezt az üzemeltető Duna–Ipoly Nemzeti Park honlapján lévő elérhetőségeken lehet megtenni. A hegycsúcs megközelíthető a 8E busszal a Korompai utcán keresztül, vagy kicsit több gyaloglással az 59-es villamossal, amelyről a Farkasréti temetőnél kell leszállni. A látogatóközpont előterében parkoló is rendelkezésre áll.

A sas-hegyi látogatóközpont faépülete szorosan illeszkedik a tájba, az épülettől indul a tanösvény (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Sas-hegy magassága 266 méter, alig több, mint a Gellért-hegyé, ezért gyakran a Gellért-hegy „nagytestvéreként” emlegetik. Geológiailag illeszkedik a Budai-hegység déli dolomitos-mészköves kopárjainak sorába, amit keleten a Gellért-hegy zár le. (Bár a Gellért-hegyre fákat telepítettek, azonban jó ha tudjuk, hogy korábban sosem volt zárt, fás vegetáció ezen a hegyen sem.) A Sas-hegy teljesen körbe van építve, ezért csak a három csúcsának környéke, illetve a déli oldala tartozik a védett területek közé. A három csúcs közül a legkeletibb látogatható csupán.

Elöljáróban annyit, hogy a hegy meglátogatása két tekintetben nyújt kiemelkedő élményt. Egyrészt csodálatos panoráma tárul fel előttünk, másrészt botanikai szempontból is különleges, mert a hegyen több növényritkaság is előfordul. A látogatóközpont épületében a hegyen élő növények, állatok felnagyított ábrázolásai láthatóak, amelyek kissé ijesztően hathatnak, de megtekintésüket semmiképpen sem érdemes kihagyni.

A látogatóközpont interaktív kiállítótere; a tárlat a hegyen élő különleges növény- és állatvilágot mutatja be (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hegyet az épülettől induló tanösvényen keresztül két irányban lehet bejárni, mi most a déli irányt vettük célba. Utunk elején két üvegkádszerű építmény fogadott minket. Az egyikben egy napon sütkérező zöld gyíkot pillantottunk meg. Sajnos, a pannon gyíkot nem sikerült észrevennünk. Hüllőkből még a haragos sikló nagyjából 20 példánya érdemel említést, mint a helyi fauna kiemelten védett élőlénye. A hegyen a siklók életmódjának tanulmányozására többfelé mini meteorológiai állomásokat is telepítettek, amelyek segítségével igyekeznek feltérképezni, és jobban megérteni a viselkedésüket.

Tanösvényen körbejárható a Sas-hegy (Fotó:Both Balázs/pestbuda.hu)

Sajnos a hegyen nagy testű állatok már nem fordulnak elő, ugyanis ahogy említettük, teljesen körbe van zárva a hegy. Ugyanakkor az idegenhonos növényfajok bőségesen előfordulnak: akác, bálványfa, orgona, kanadai aranyvessző és a kertekből „kivaduló” egyéb növények jelzik, hogy az ember letette „védjegyét” a területen.

A mészkőtalajok vékony termőrétegén – főleg a déli lejtőkön – a molyhos tölgyek és a nyílt sziklagyepes társulások a természetes, úgynevezett karsztbokorerdőt alkotó fajok. A korábbi szőlőültetvények maradékaként mandulafákkal is találkozhatunk még, valamint az előző század nagy fenyőtelepítési hullámaiból maradt feketefenyővel is. A terület karbantartása, folyamatos élőhelykezelése nem kis munkát ad a nemzeti parknak is.

A karsztbokorerdő a déli panorámával a háttérben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A déli lejtőn aztán igazi növényritkaságok fogadtak minket: István király-szegfű, magyar gurgolya, közönséges csikófark. Ez utóbbi azért is érdekes, mert kétlaki növény, azaz a termős és a porzós növényszervek nem egyazon egyeden találhatóak meg. A Sas-hegyen a porzósok, míg a légvonalban innen 3 km-re lévő Gellért-hegyen csak termős egyedek nőnek.

Magyar gurgolya (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

István király-szegfű (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Közönséges csikófark porzós egyede, a termős egyedek a Gellért-hegyen nőnek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Naprózsa (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lassan a hegy északi oldalára fordulva elhaladtunk a Medve-szikla felett, majd a katonai bázisként, illetve légvédelmi óvóhelyként működő járatrendszer bejárata fölött, amely ma már a Kövesligethy Radó Geofizikai Obszervatórium részeként üzemel. A Sas-hegy nyugati csúcsán, ahogy említettük, korábban légelhárító ütegek is állomásoztak, tulajdonképpen ezért is volt évtizedekig elzárt a terület, amelynek köszönhetően a természetes növényzet ugyan egy kisebb, degradáltabb részen, de meg tudott maradni.

Kilátás délkeletre, az épülő MOL-székház is feltűnik a látóhatáron (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az északi lejtőkön a tengernyi budai nyúlfarkfű pompázik, amely a jégkorszakból itt maradt endemikus faj. A Sas-hegy lényegében ezért különleges: a déli lejtők szubmediterrán növényfajaitól alig száz méterre északra a jégkorszakból származó fajok fordulnak elő. Ez adja a Sas-hegy igazi botanikai értékét.

A budai nyúlfarkfű a jégkorszakból maradt itt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Utunk végén felsétáltunk a legkeletibb csúcsra, amely elképesztő kilátást nyújt.

A Citadella szinte karnyújtásnyira (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Külön érdekesség, hogy a budai Vár nyugatról, azaz „hátulról” látszódik, az újjáépített Karmelita kolostorral, a Lovardával, József főherceg palotájával. A Parlament kupolája is kikandikál a Karmelita épülete mögül.

A budai Vár nem a megszokott irányból fényképezve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mi a horizonton a mátrai Ágasvár csúcsát is látni véltük, de ezt a fényképek nem adják vissza.

A Naszály csúcsa még a fotón is jól kivehető (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Sas-hegy a maga alig 1 km-es bejárható tanösvényével családosoknak, nyugdíjasoknak, érdeklődő diákcsoportoknak is ideális célpont lehet a belváros közelsége miatt. A látogatóközpont épületében mosdó, kis büfé, bemutatóterem is várja a látogatókat. A Sas-hegy meglátogatása tehát egy könnyed nyári, pár órás program.

Nyitókép: A sas-hegyi látogatóközpont, háttérben a Széchenyi-hegy (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, Palotás Dávid, PestBuda, pestbuda.hu, Sas-hegy, Zöld Budapest

²³ ² ¹

Kapcsolódó írások

Felújították a Feneketlen-tavi játszóteret

2024. október 18. 15:00

A XI. kerületi Feneketlen-tavi játszótér tó felőli bejáratnál egy új, burkolt fogadóteret alakítottak ki, az Ülő fiú szobrának letört lábfejét restaurátorok segítségével kipótolták. Új játékokat, piknikasztalokat és padokat helyeztek el, valamint négy juharfát és több mint ezer évelő növényt ültettek el a parkban.

Felújították a Diana park játszóterét a Hegyvidéken

2024. szeptember 19. 8:00

Átadták a XII. kerületi Diana park megújult játszóterét és fitneszparkját, ahol természetes megjelenésű fajátékok, árnyas fák alatti padok és újabb fitneszeszközök várják az erre járókat.

Közösségi parkot adtak át Rákosmentén

2024. július 23. 18:00

Elkészült a XVII. kerületi Cséplő utcai közösségi park, amelyet a helyi lakosok bevonásával alakítottak ki. Van itt játszótér, pumpapálya a kerékpárosok számára, KRESZ-pálya, valamint futókör és kutyafuttató is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰