125 éve adták át a Nagykörutat – Budapest főútját az ezeréves Magyarország ünnepén avatták fel

Írta: Domonkos Csaba

2021. szeptember 4. 10:00

Ma Budapest egyik legforgalmasabb útja a Nagykörút, amelyet szebbnél szebb bérházak szegélyeznek. Kiépítése 25 évig tartott, megnyitásához házakat kellett elbontani, vasútállomást arrébb helyezni, területet feltölteni, de végül 125 éve, 1896. augusztus 31-én a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalosan is átadhatta Budapest közösségének.

Az, hogy az utat 1896. augusztus 31-én átadták, nem azt jelentette, hogy a Nagykörúton addig ne lehetett volna közlekedni, csak azt, hogy a Közmunkatanács elvégezte a rá bízott munkát, a körút kiépítve, teljes hosszában és teljes szélességében végigjárható lett. 

Az 1870-ben megalakult Fővárosi Közmunkák Tanácsnak egyik legnagyobb műve a Nagykörút volt. A Pesten a Margit hídtól a Boráros térig vezető útvonal 25 éven keresztül épült ki, és meghatározója lett Pest térszerkezetének. A tervei 1868-1869-ből származnak, ekkor vetették fel, hogy Pest beépített területének határában egy elegáns körútra volna szükség. Az ötlet legnagyobb támogatója a miniszterelnök, Andrássy Gyula volt.

A Teréz körút építése1877-ben, Klösz György fotóján. Az állomás a korabeli talajszint felett, az árvíz ellen védve, töltésen állt. (Fotó: Fortepan/  Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet  HU.BFL.XV.19.d.1.05.201)

A Nagykörútnak természetesen voltak ellenzői. Az Országgyűlésben felvetették, hogy nem országos ügy, miért kell erre az ország pénzét költeni, ez Pest ügye, amely várost, jegyezték meg egyes képviselők, meg se kérdeztek a dologról. A vitában a kormány természetesen amellett érvelt, hogy egy ilyen út felépítése országos ügy, hiszen az meghaladja Pest lehetőségeit, és pont az ilyen feladatokra hozták létre a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Az Országgyűlés 1871-ben végül megadta a kért összeget, a 900 000 forintot, amely csak a munkálatok megkezdéséhez volt elegendő.

A hivatalosan ekkor még nem is létező Budapest (a főváros csak 1873-ban jött létre) fejlesztésére létrehozott Közmunkatanács feladata az útvonal megtisztítása és a hely biztosítása volt, ugyanis a Nagykörút tervezett vonala nem volt üres, csak egyes részei, a mai Szent István körúti szakasza. Másutt már számos épület állt, üzemek, földszintes házak, hiszen ez akkor még Pest külvárosa volt. A Közmunkatanács eleve azt várta a Nagykörúttól, hogy lezárja a belvárost, és ezzel a körúton belül és mellette városiasabb épületeket emelnek a befektetők. Közlekedés szemponjából is fontos volt az új, akkor még külső körútként is emlegetett útvonal, ugyanis ez volt hivatott összekapcsolni a Pestre vezető sugárutakat és a külvárosi városrészeket.

Alig 13 évvel később, már villamosok csilingeltek ugyanott (Fotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.07.138)

Ahogy írtuk, az út helye nem volt üres, leginkább a Király és az Üllői út között volt beépített, itt kellett a házakat legnagyobb arányban elbontani. Azonban a körút útjában nemcsak kisebb-nagyobb házak álltak, hanem több hatalmas épület is, így a Nyugati pályaudvar elődje, a Magyar Középponti Vasút állomásépülete, amely a mai Jókai utca vonaláig tartott.

Szinte azonnal megindultak a tárgyalások Pest, a Közmunkatanács és a vasútállomás tulajdonosa, az Osztrák Államvasút Társaság között arról, hogy miképp lehetne ezt a problémát megszüntetni. A megoldás végül az lett, hogy a vasúttársaság egy új, nagyobb, modernebb állomást épített, ez lett az August W. De Serres által tervezett és az Eiffel cég által kivitelezett, és 1877-ben meg is nyílt Nyugati Pályaudvar, amelynek elegáns homlokzata már a Nagykörút vonalához igazodott. A régi pályaudvarhoz nem sokkal korábban hozzáépített irodaépület viszont azzal, hogy a régi csarnokot lebontották, és északabbra létesült az új, átkerült a körút túloldalára, és 1978-ig állt.

A MÁV, Pest és a Közmunkatanács is sokáig arra törekedett, hogy az államvasút új, felépítendő központi pályaudvara is ide, a Nagykörút vonalára épüljön, ki is nézték a helyét, a mai Népszínház utca területét, de akkora költséggel járt volna a vasútvonalak ide vezetése, hogy végül lemondtak erről, és a Keleti Pályaudvar a várostól messzebb épült fel.

A Nagykörút 1900 körül, Divald Károly fotója alapján készült képeslapon. Balra a körút legrégebbi épülete, a Mária Terézia, későbbi nevén Kilián laktanya, az út túloldalán látható kupolás épület pedig a mai lottóház helyén álló Ferenc körút 46., amelyet az 1956-os forradalom után bontottak le (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Volt azonban olyan épület, amelyet nem lehetett elbontani, ez az 1845-ben Hild József tervei szerint elkészült Mária Terézia, későbbi nevén Kilián laktanya, így a körút nyomvonalát ehhez igazították, a hatalmas ház ma is ott áll az Üllői út és a Ferenc körút sarkán.

A Közmunkatanács csak a szükséges kisajátításokra, a terület felszabadítására kapott pénzt és felhatalmazást, építkezésekre nem, azt a magánbefektetőktől várták. Ám alighogy elindulhattak volna az építkezések, beütött az 1873-as tőzsdekrach, ami évekre lelassította a beruházásokat. Ezzel együtt a kisajátítások is lassan haladtak, ezért 1877-ben az útnak csak egyes szakaszait tudták megnyitni.

A kisajátítások még az 1880-as években is folytatódtak, és csak 1888-ra jutott a Közmunkatanács birtokába a körút teljes területe. Ez nem azt jelentette, hogy az út végig elkészült, hiszen ekkor még csak a Margit hídtól az Üllői útig volt járható, illetve a Ferenc körút egy darabja.

A nagyobb építkezések az 1880-as években indulhattak meg, a Nagykörút jelentős épületei az 1890-es évekre készültek el. A Szent István körúton – amely 1937-ig a Lipót körút nevet viselte – a Vígszínház épülete csak 1895-ben épülhetett fel, miután az itteni útszakaszt is befejezték. A színházat Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervezte, akik ebben a korban összesen 47 színházat terveztek világszerte, kifejezetten a városi polgárság igényei szerint. A szemet gyönyörködtető épület mindössze egy év alatt, 1896 május elsejére épült fel, annak ellenére, hogy a terület akkor jórészt még mocsaras volt.

A Vígszínház átadása évében, Klösz György fotóján. Oldalt még látszanak a környék földszintes házai. (Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.08.108)

A helyzetet jól tükrözi az Uj Idők megjegyzése a Vígszínházról és a Nagykörútról 1896. március 29-én:

„Május elsején Kozma Andor prológjával és Jókai Mór vígjátékával megnyitják a Vígszínházát, a melynek pompás barokk épülete a Lipót-körúton már készen áll s egyedüli dísze a mi sivár nagykörutunknak.”

A körúton sétálva nagyon sok érdekes házat lehet kiemelni. Itt van példának okáért az Oktogon közelében, a Teréz körút 13-as számú ház. Az 1885-ben emelt épület homlokzata a firenzei Palazzo Strozzi alapján készült, igaz, a budapesti kisebb, és a bejárat nem középre, hanem a ház szélére került, de a kialakítás és számos részlet hasonló, így a lovak kikötésére szolgáló vaskarikák, az ablakokban lévő Szent Márk-faragások és egyéb díszek is. A palotát gróf Batthyány Géza építtette, a tervezője Hauszmann Alajos volt. Ez volt egyébként az egyetlen főnemesi palota a Nagykörúton, hiszen az inkább a polgárság lakóhelye volt.

Az Oktogon, háttérben a Batthyány-palota, amely a firenzei Palazzo Strozzi homlokzatát idézi (Fotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.08.032)

Az 1894-ben átadott New York-palota a magyar irodalmi életben kiemelt helyet betöltő New York kávéháznak ad otthont. Az irodaházat a New York Life Insurance Company biztosítótársaság – innen a New York-palota név – emeltette, a tervezésre Hauszmann Alajost, Korb Flórist és Giergl Kálmánt kérték fel.

A Nagykörút mellett, az EMKÉ-nél, a mai Blaha Lujza téren állt az 1875-ben átadott Népszínház, azaz a későbbi Nemzeti Színház, melyet szintén a Fellner és Helmer építészpáros tervezett. Bár az épület a körútnak háttal állt, de azért mindenki tudta, hogy hol kell találkozni ha várják a „Nemzetinél, ott, ahol a 6-os megáll.”

A 6-os, azaz a villamos elválaszthatatlan a Nagykörúttól, ma ez a világ egyik legforgalmasabb villamosvonala. Ahogy a Nagykörút kiépült, úgy követte a villamos is. Az első próbavillamos 1887-ben indult el, de az 1890-es években a teljes Nagykörúton kiépült a villamosközlekedés, 1890-ig a Nyugati és a mai Blaha Lujza tér között, 1892-ben már a Boráros térig jártak a kocsik. A 6-os jelzést 1910-ben kapta a nagykörúti viszonylat, akkor, amikor a viszonylatszámozást bevezették Budapesten.

A Nagykörútnak volt még egy szerepe, amely talán ugyanolyan fontos, mint a közlekedési feladata. Ez is a nagyvárossá válni kívánó Budapestet szolgálta, de egyáltalán nem volt látványos, ám hatása érezhető volt, ugyanis a Nagykörút alatt fut az egyik legfontosabb főgyűjtő csatorna, amely a városrészek szennyvizét vezeti el. Kiépítése rendkívül fontos volt a kor nagy járványai, elsősorban a kolera elleni harcban.

A Nagykörút ugyan nevében körút, de egyenes szakaszokból áll, magában az útban nincs ív, csak a kereszteződéseknél törik meg a nyomvonal, lassan lejt a Nyugatitól a Boráros térig, követi a főgyűjtő csatorna esését, csak egy kisebb emelkedő töri meg ezt. Az Oktogon, a Körút és az Andrássy út kereszteződésében a Nagykörút ugyanis kissé megemelkedik. Az útpálya alatt ott fut a Földalatti alagútja, amelyet viszont a főgyűjtőcsatorna fölé kellett építeni, így csak úgy lehetett azt kivitelezni, ha az útpályát kissé megemelik.

Az Oktogon a körúti villamosokkal 1887-ben, Klösz György fotóján (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Nagykörút nem egységes, hiszen több részből áll, a Szent István, a Teréz, az Erzsébet, a József és a Ferenc körútból. Ez abban is megmutatkozik, hogy a házak számozása nem folyamatos, sőt a páros és a páratlan oldal is váltakozik. Ennek az az oka, hogy Budapesten a számozások az adott utca Clark Ádám tér felé eső közelebbi végétől indulnak.

A 4141 méter hosszú, és teljes hosszában 45 méter széles Nagykörút az elmúlt 125, de inkább 150 évben folyamatosan alakult, még a hivatalos átadás után 10 évvel is emeltek új épületeket az út mentén. Megépítéséhez el kellett bontani 251 épületet, és felépült 253 új. Valójában 1937-ben a Horthy Miklós (ma Petőfi) híd átadásával lett kész, hiszen a déli hidat már a kezdetektől tervezték, része volt az elképzeléseknek. A körút legendás épületei megértek forradalmakat, háborúkat, alakítottak ki szállodából irodaházat, mint a Royal szállót az 1950-es években, de irodaházból is lett szálloda, ahogy a New York-palota példáján is láttuk. A körút ugyan folyamatosan változik, egykor például minden villamosmegállónál volt mozi, a Nagykörút azonban állandó, Budapest meghatározó főútja, ütőere.

Nyitókép: A Nagykörút 1896-ban, hivatalos átadásakor (Fotó: Fortepan/  Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelz HU.BFL.XV.19.d.1.08.032)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó