Budapest főpolgármestere volt, de alig ismerik a nevét a 150 éve született Ripka Ferencnek

Írta: Blázsovics Lívia

2021. szeptember 14. 9:00

Ritkán találkozunk Ripka Ferenc nevével, pedig nyolc éven keresztül, 1924-1932 között állt Budapest élén. A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb hatású városvezetőjeként sokat tett a főváros közegészségügyének fejlesztése érdekében. Emlékét ma egy óbudai utca és egy emléktábla őrzi egykori lakóhelyén, a Gellérthegy utcában.

Ripka Antal erdészsegéd és Szkalka Mária középső fia, Ferenc 1871. szeptember 1-jén született Isaszegen. Az apa egy vadászat során tüdőgyulladást kapott és 1877 decemberében elhunyt. Az elszegényedett Ripka család ekkor költözött Gödöllőre. Innen került Ripka Ferenc Budapestre, tanulmányait a Budai Főreáltanodában, a mai Toldy Ferenc Gimnáziumban végezte. A nehéz anyagi körülmények között élő Ripka számára a kapucinusok biztosítottak ingyen ebédet.

Ripka Ferenc portréja (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Érettségi után a műszaki egyetemen kezdte meg tanulmányait, majd átiratkozott a jogi karra. Első munkahelye 1894-ben a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Részvénytársaságnál volt, ahol kezdetben magyar-német levelezőként dolgozott, majd egyre feljebb és feljebb lépett a ranglétrán, végül a cégvezető főtitkára lett.  

A fővárosi tanács felkérésére 1910-től a Gázműveknél vezérigazgató-helyettesi, 1912-től pedig vezérigazgatói tisztséget töltött be. Bethlen István miniszterelnök 1924-ben Budapest kormánybiztosává nevezte ki, majd 1925-ben a közgyűlés főpolgármesterré választotta. Vécsey Miklós Száz értékes magyar című, 1931-ben megjelent könyven így írt az egykori főpolgármesterről:

„Szereti ezt a várost, ahogy Budapest főpolgármesterének szeretnie kell. Ilyen rajongó, kötelességtudó, szociális érzésű, jó ember illik Budapest főpolgármesteri székébe. Ripka Ferenc értékes tulajdonságait el kell ismernie mindenkinek, tartozzék az illető akár a jobboldali, akár a baloldali pártokhoz. Igazságszeretete, önzetlensége, szerénysége becsülést biztosit neki a városházán, pártokon felül áll és nem is tud egyoldalúan gondolkozni.

Budapest első polgáránál aligha van egyszerűbb ember a fővárosban. Nem ismer ceremóniát, nem pózol, a fontoskodó nagyképűséget megveti, közvetlen, egyszerű, nyájas modorú. Olyan ember, aki mindenkinek szeretne jót tenni és valóban, mindenkin segít, akin csak tud. Az arca biztató, mosolygós, a jó emberek derűje csillan a szemeiből.”

Ripka Ferenc második főpolgármesteri beiktatása és eskütétele 1931. január 29-én; Schäffer Gyula felvétele (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ripka Ferenc legfontosabb feladatának a főváros konszolidációját tartotta, számos szociális intézkedést vezetett be. A fővárosban jelentősen javult a közegészségügyi helyzet, 1500 ággyal bővült a kórházi férőhelyek száma és kiépült a napköziotthon-hálózat. Az egészségügy fejlesztésével az átlagos élettartam férfiaknál 7,7 évvel, a nőknél 8,7 évvel javult, az oktatási intézmények bővítésével pedig az átlagos iskolázottság 0,82 évvel emelkedett.

Ripka Ferenc kezdeményezésére 1926-ban vezették be a Szent István-napok rendezvénysorozatot Budapesten. A kép 1938-ban, a Szent Jobb körmeneten készült, amelyen Ripka is részt vett (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Nagy hangsúlyt fektetett az idegenforgalom fejlesztésére is. Kezdeményezésére indult el 1926-ban a Szent István-napok rendezvénysorozat, amelynek célja az volt, hogy a vidéki és külföldi közönségnek megmutassa a magyar nép történelmi és művészi múltját, látványos felvonulásokkal, ünnepi játékokkal és a budapesti színházak reprezentatív magyar műsorával.  Ebben az évben rendezték meg az első Szent István-napi tűzijátékot is, igaz, nem augusztus 20-án, hanem 21-én. A rövid, pár perces látványosság azonban akkor még nem aratott nagy sikert.

Ripka Ferenc 1932-ben saját elhatározásból nyugdíjba ment, 1944-ben bekövetkezett haláláig társadalmi megbízatásokat vállat el. Emlékét ma egy kicsiny utca őrzi az óbudai gázgyár mellett, s látható egykori lakóháza is az I. kerületben a Gellérthegy utca 13. szám alatt. Az épület 110 éve épült Fischer József és Detoma Alfonz tervei alapján.

Ripka Ferenc egykori lakóháza a Gellérthegy utca 13. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 150 éve született főpolgármester emléktáblája egykori lakóháza falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Ripka Ferenc egykori lakóháza a Gellérthegy utca 13. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Rémek példa mi várható el egy tisztességes polgármestertől.


Rémek példa mi várható el egy tisztességes polgármestertől.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó