Keresztúri-erdő: az élő budapesti történelem

Írta: Palotás Dávid

2021. szeptember 18. 9:00

Pest legnagyobb összefüggő erdeje valójában már régóta megért volna egy cikket Budapest természeti látnivalóinak listáján. Mint oly sok más fővárosi helyen, itt is az utóbbi években következett el a felújítás, rendbetétel ideje: a Keresztúri-erdő ma sokféle embernek nyújthat kikapcsolódást vagy keltheti fel az érdeklődését. E cikkben ezt a népszerűségben kissé hátrébb maradó, ám remek természeti látnivalót járjuk be.

Ahogy már említettük, a pesti oldal legnagyobb összefüggő erdősége húzódik itt meg, a XVII. kerületben. Talán nagy hagyománya azért sem alakulhatott ki, mert rendkívül fiatal: egyes részei mindössze pár tízévesek, előtte füves homokpusztaság volt a területén többnyire. Elhelyezkedése szempontjából döntő jelentőségű, hogy a bővítés előtti Budapest határa itt húzódott.

A másik fontos tényező Budapest legnagyobb területű temetőjének, a Rákoskeresztúri Új Köztemetőnek a közelsége. A sírkert már megvolt Budapest létrejöttekor, és a temetőhöz igazították a közigazgatási határt is: mai kerítésétől alig 200 méterre húzták meg. Rákoskeresztúr innen még jó pár kilométerre keletre van, mégis ezt a nevet kapta a temető.

 Nagy füves parkoló a „bejáratnál” mobil WC-vel (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Megközelíteni az erdőt többféle útvonalon lehet, mi a szépen kialakított tanösvényt javasoljuk, bár az igényesen megvalósított futópálya kipróbálására is buzdítjuk a kedves Olvasót. Az erdő tulajdonképpen ma főleg a XVII. kerülethez tartozik, nagyjából a Liszt Ferenc Repülőtér, az Új Köztemető, Rákoshegy, Pestszentlőrinc által határolt területről beszélhetünk.

Ha tömegközlekedéssel mennénk, akkor a külső kerületekben végelláthatatlanul keringő 46-os buszra érdemes felszállni. Újpalota, Nyírpalota (Pólus Center) az északi végállomása, de áthalad keresztben a XVI. kerületen (Mátyásföld, Cinkota), és még a XVII. kerületet is szépen körbejárja, mielőtt az Újmajori utcánál leszállnánk. Másik opció, ha közvetlenül az Örs vezér teréről a 168E busszal utazunk szintén az Újmajori utcáig. A buszmegállótól alig 300 méter a tanösvény és a futópálya kezdete. Előtte egy szép, nagy, füves parkoló is van az autókkal érkezőknek. Sajnos biciklitároló nincs jelenleg.

Ahogy ma már szerencsére a legtöbb fővárosi parkra jellemző, itt is informatív tanösvény található. Hossza 5 km, de a rengeteg tájékoztatótábla, és egyéb megálló miatt kényelmes tempóban két órát szánjunk rá nyugodtan.

Bőséges információ az útelágazásban (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Az erdő történetéről muszáj pár mondatban megemlékezni, mert szorosan összefügg Budapest történetével annak létrejötte óta. Amikor Budapest a XIX. század végén (1873-ban) megalakult, a lakóövezetektől keletre, délre, északra a pesti oldalon lényegében legeltető állattartás vagy szabadfüves-homokos talaj volt. Ne feledjük, hogy a külső kerületek törzstelepei, úgymint Rákospalota és Rákosszentmihály (főleg e kettő közötti lakatlan terület), vagy Szentlőrinc, Rákoskeresztúr, Mátyásföld több kilométerre terült el a mai belső kerületektől.

A belső vasúti körgyűrűtől kifelé igazából minimális volt a beépítettség, és így a lakosságszám is. Jókai többször szóvá tette, hogy nagyobb szélviharok idején a városba betör a „sirokkó” és homokkal fújja tele a várost. Végül a századforduló előtt elhatározták, hogy egy erdősávval telepítik be a közigazgatási határt. Ez a gyakorlatban 100 ölnyi (körülbelül 183 méter) szélességű területet jelentett, körbe a pesti oldal körül. A századfordulóra meg is szűntek a betörő homokviharok, ez egy okos húzás volt az akkori városvezetés részéről.

Őshonos fafajokat telepítettek, ezért ma a Keresztúri-erdő északi, temető felőli oldala főleg tölgyesekből áll, ez a Határ-erdő, amely azóta meg is maradt. A későbbi akácos bő 70 évvel későbbi telepítés, de ne szaladjunk ennyire előre. Ha ma megnézzük Budapest térképét, ez az erdősáv sok helyen megvan még, szinte kirajzolja a főváros korábbi közigazgatási határát. Hogy néhány példát említsünk, ilyen Ferencváros déli végén a Határ úti erdősáv, vagy a Határ út, és KÖKI metrómegállók közti erdős sáv. Ugyanígy létezik még a zuglói Füredi úttól kezdődő erdősáv egészen a Rákos-patakig Sashalomnál. Tovább csak azért nem látszik az erdősáv, mert a külső vasúti gyűrű lett a határ.

A korábbi határt jól kirajzolja a sok helyen ma is meglévő erdősáv (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A századfordulón még csak a temető és a Határ-erdő területét borították fák. Budapest ostromakor az erdősáv külső oldalán többrétegű védelmi vonalat építettek ki a magyarok a szovjet támadás ellen a homokos talajon. Ez az Attila-vonal volt, amely harckocsiárkokból, gyalogsági árkokból, összekötő árkokból és bunkerekből állt. Volt persze aknasáv és egyéb tüzérségi véderő is telepítve.

Harckocsiárok gyönyörűen rekonstruált része (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Gyalogság számára újra feltárt eredeti árok (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Ez a bunker különösen érdekes, ugyanis feltehetően az első világháborúból maradt meg mint megfigyelőállás, amelyet természetesen a második világháborús ostromkor felújítottak, kibővítettek (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A háború elvonulta után aztán a Ferihegyi repülőtér kiemelt jelentőségű beruházás lett, és a városi legendák szerint a mai nagy felületű, akácossal kibővített erdő a repülőtér homok elleni védelmét szolgálta. Ebben lehet annyi igazság, hogy a szelek többnyire nyugati-északnyugati irányúak, és így pont védik a kifutópályát. Mindenesetre tény, hogy szép lassan létrejött a mai pesti oldal legnagyobb összefüggő zöldfelülete, amely egy meglehetősen vegyes erdőképet mutat. Nagy része akácos, de a két kerület határán, amely korábban ugye Budapest valódi határa volt (a mai X. és XVII. kerületek határa), kvázi fajhatár is van. Ezáltal markánsabban változik az erdőkép is.

Egy régi városhatárt jelző betonoszlop az erdő mélyén (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Az erdő területe tehát korábbi harcok nyílt terepe volt, ezért a  hozzá tartozó katonasírral is találkozhatunk a tanösvényen.

Katonasír az erdőben (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Az ösvény körbevezet az érdekesebb részeken. Ilyen például a temető kerítésének külső oldalán épített faemelvény, aminek segítségével rálátni a híres 301-es parcellára. Ez egy zseniális megoldás szerintünk.  

A faemelvény, amelyről rálátni a 301-es parcellára (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A 301-es parcella látképe hátulról (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A tanösvény ezenkívül bemutatja az érdekesebb növényelőfordulásokat, úgymint a behurcolt vörös tölgy és nyugati ostorfa történetét. Előbbit emberek, utóbbit madarak „ültették” ide. Őzet könnyedén láthatunk, gazdag lehet a populáció, víz viszont nincs a területen, ezért ez be is határolja a további lehetőségeket. Az erdő inkább történeti szempontból érdekes, de azért van itt holt fát borító életközösséget bemutató, és a honfoglaláskori nyílt erdős füves sztyeppét bemutató tájékoztató tábla is.

Ami feltűnt, hogy szemét alig van a területen. Előzetesen nem erre számítottunk. Ez mindenképpen kellemes csalódás, mert sajnos fővárosunk és környéke nem a tisztaságáról híres. Alig-alig találkoztuk emberekkel, a két kerület (XVII., és XVIII) között ingázó biciklisek voltak a jellemzők. A futópálya is jól jelzett, egyértelmű minden, nem lehet eltévedni. A futópálya többször is keresztezi a tanösvényt, de nagyon jól megoldották, hogy ne egy útvonalon haladjon a kettő. Aki tehát rekreációs céllal keresi fel a Keresztúri-erdőt, nyugodtan tegye, tömeggel nemigen fog találkozni, annál inkább őzekkel.

Az erdő mélye (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Családosoknak játszótér is van több az erdőben. Az egyik a Helikopter lakópark közelében, a másik a pestszentlőrinci oldalon található. Ez utóbbi a Tünde Park, bár ez inkább szabadidőpark sportpályákkal.

Az egész erdőfelületet azonban nem járja be se a tanösvény, se a futópálya. Aki érez magában kihívást, az elsétálhat egészen a repülőtér kerítéséig dél felé. Ami kissé zavaró az egész erdőben, az a repülőgépek zaja. Mostanában, 2021-ben érezhetően kevesebb gép áll meg Ferihegyen, de még ez is elég idillromboló tud lenni a kifejezetten hangos hajtóművek miatt. Ettől függetlenül legalább egy látogatást mindenképp megér, mert ez az erdő magában hordozza a város újkori történetét. Az egész szabadtéri bemutató kivitelezése, szakmai anyagai is kimagasló színvonalúak, köszönjük az áldozatos munkát ezúton is!

Nyitókép: Harckocsiárok a Keresztúri-erdőben (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó