Az Árpád az első Óbudán késztett gőzhajó volt, de nem az első magyar gőzhajó, hiszen a Duna első gőzzel hajtott hajóját 1817-ben építette Bernhard Antal. Az a hajó prototípus volt, amellyel évekig kísérletezett a feltaláló, de jövedelmező vállalkozást nem tudott az első gőzhajóra alapozni. 

Az első gőzhajó, Bernhard Antal Carolinája 1817-ben épült, és igencsak kezdetleges szerkezet volt (Forrás: Hajoregiszter.hu/MMKM) 

A Habsburg Birodalomnak és Magyarországnak is elemi érdeke volt a minél megbízhatóbb, olcsóbb és gyorsabb közlekedés a Dunán – és ebben egyeztek a magyar és az összbirodalmi érdekek – nemcsak lefelé, hanem nyugat felé, azaz árral szemben. Ennek a célnak a gőzhajó nagyon is megfelelt, de a megbízható, állandó menetrend szerinti gőzhajó-közlekedésre egy nagyobb, tőkeerősebb vállalkozásra és stabil gyártóbázisra volt szükség, amely célra az 1829-ben Bécsben megalapított Dunagőzhajózási Társaság vagy német neve utáni rövidítéssel a DDSG felelt meg. A cég számos gőzhajót épített és üzemeltetett, amelyek megbízhatóan az egész Dunát be tudták járni.

E cég 1835-ben Óbudán gőzhajójavító és -gyártó üzemet hozott létre, amely nemcsak a vállalat már meglévő hajóit javította, de újakat és gyártottak a sójáin. Az Árpádot is itt, az Óbudai Hajógyárban építették. 

Az Óbudai Hajógyár (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A megbízható hajózáshoz szükség volt megfelelő tervekre is. Az Árpádot angol terv alapján építették, ennek megfelelően – mivel akkor Anglia volt az iparilag legfejlettebb állam – a hajó tervei a legkorszerűbbek voltak a maga idejében.

Az, hogy megalakult egy zömében osztrák érdekeltsgű, de a magyar céloknak is megfelelő hajógyár, amely Óbudán is létesített egy üzemet, ahol angol tervek alapján építettek hajót, egyetlen embernek köszönhető, aki a korszakot ismerőknek nem lesz meglepetés: Széchenyi István volt.

Széchenyi aktív közreműködésével, kezdeményezésére alakult meg a DDSG, a magyar gróf vette rá a céget, hogy Óbudán hajógyárat építsen. Az ő hatására alkalmazták az Óbudai Hajógyár felszerelésnek irányítására Rober John Fowles angol hajóépítőt, és nem mellesleg Széchenyi maga vásárolta meg az Árpád terveit Angliában. A hajó vízre bocsátását így írta le Nagy Ignácz a Rajzolatok című lap 1836. október 19-i számában:

„Ki­érvén az ó-budai gyárhelyhez az óra háromra mu­tatott ’s pontban az első ütéskor álgyurobogás közt megjelent Nádorunk egész fönséges családja’ kíséretében ’s a’ minden rendű ’s rangú tömérdek néző­csoportok közt a’ Duna’ partján megállván élénk figyelemmel nézé a’ medervájó Vidrát ’s hengere­ken nyugvó karcsú Árpádot. Mintegy húsz perez múlva jel adaték, az álgyuk vagy taraczkok újra dörgni kezdének, ’s a’ matrózok’ harsány „Hurrah !“ kiáltásai közt uj gőzösünk „Árpád“ bilincseitől fölmentetvén, az épitőhelyről villámsebességgel uj elemébe, Dunánk’ szőke hullámaiba zuhant. A’ hullámok örömzajgással nyitónak utat a’ szép műnek ’s minden magyar arczon büszke elégültség’ jelei mutatkozának.”

De milyen hajó volt az Árpád? Ahogy írtuk, igencsak korszerű. A hajó maga 400 utast tudott szállítani, hossza 56 méter, szélesége 14 méter volt (igaz, lapátkerekes lévén a főbordán mért szélessége csak 6,71 méter volt). A hajó 1,22 méteres merüléssel épült, az akkori Duna zúgókkal, gázlókkal szabdalt szabályozatlan medréhez az alacsony merülésű hajók voltak ideálisak. A törzse még fából – mégpedig magyarországi fából – készült.

Az Árpád rajzai (Forrás: Hajóregiszter.hu)

Az Árpád modellje (Forrás: MMKM) 

A Társalkodó 1836. november 30-i számában maga Széchenyi István hosszú cikkben számolt be a magyar gőzhajózásról, és ebben így elevenítette fel az utazását, amikor az Árpáddal Pestről Pozsonyba ment:

„Árpád­nak Pozsonyba menetét már több hírlapjaink közlék, ’s azért az e’ tekintetben mondottakhoz csak azt csatlom, ‘sok bajjal ’s nehézséggel ugyan de 24 óra 31 percz alatt végzé Pestrül Pozsonyig Árpád, vízelleni útját. Bajai ’s nehézségei részint kormánya’ tökéletlenségéből vették eredetüket, részint váza’idomtalan hosszúsága keverte őt azokba. Zátonyra azonban sehol nem került, ’s minden komolyabb következésnek a’ kapitány’ ügyessége vévé elejét, kit e’próbára Rau Henrik’ személyében kértem ki különösen a’ Társaság’ Igazgatóságától, melly ismét csekély személyemet bízta vala meg a’ gyakorlat’ vezérlésére.”

A Boulton & Watt típusú főgépe a korban tekintélyes, 320 lóerős teljesítménnyel mozgatta a hajót, amely ennek köszönhetően igen gyors volt, ahogy Széchenyi is írta, a Pest–Pozsony távolságot 24 óra alatt tette meg.

Az Árpád gőzhajó makettje, a Közlekedési Múzeum makettjéról készített képeslap (Forrás: hajoregiszter.hu) 

Az Árpád a vízre bocsátása után szorgalmasan dolgozott, szállította az utasokat, 1837-ben arról olvashattunk, hogy Pest és az al-dunai Drenkova (Románia) között közlekedett. 1844-ben kissé átépítették, szintén az Óbudai Hajógyárban, majd 1852-ben új kazánt, 1872-ben új főgépet kapott.

A hajó sajnos ma már nincs meg, az I. világháborúban elpusztult, csak makettjei és a róla készült képek mutatják meg, milyen is volt az első Óbudán épített gőzhajó.

Nyitókép: Az Óbudai Hajógyár (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)