A budapesti panoráma gyöngyszeme – 125 éve készült el az újjáépített Mátyás-templom

Írta: Bodó Péter

2021. november 13. 9:00

A főváros és az ország egyik legismertebb temploma a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagy ahogyan leggyakrabban emlegetjük, a Mátyás-templom. Az eltérő nevek főleg abból adódnak, hogy igen hosszú történelme során sokféle funkciót betöltött, illetve sokféle külsőt is öltött. A ma látható neogótikus épület több évtizedes, Schulek Frigyes vezette átépítés eredményeként 125 évvel ezelőtt készült el.

A templomot elsőként egy 1247-es oklevél említi, és mivel úgy szól róla mint kivitelezés alatt álló épületről, valószínű, hogy ekkor történt az alapítása is. Falai között az első koronázást 1309-ben tartották, Károly Róbert lett ekkor a király. A templomban a XIV. század végén átalakítási munkálatok kezdődtek, melynek során gótikus stílusban ki is bővítették. Mátyás király nagyon kedvelhette, mert mindkét feleségét itt vezette oltár elé. Tornyát tovább is építette, melynek záró momentumaként 1470-ben elhelyezte címerét annak délnyugati falán.

Mátyás király címere a tornyon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

1541-ben a törökök dzsámivá alakították, majd a város visszafoglalása után a jezsuita rend kezdett építkezésbe a templom mellett: szemináriumot és kollégiumot kapcsoltak hozzá, így megszűnt szabadon álló épület lenni. A XIX. században készült első fényképeken már ezt az állapotot láthatjuk és 1867. június 8-án e falak között koronázták királlyá Ferenc Józsefet.

A Mátyás-templom 1874 körül (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BLF.XV.19.d.1.05.079)

A zárt beépítésben álló, barokk kápolnákkal és barokk oromzattal kiegészített gótikus templom nem volt nevezhető igazán királyhoz méltónak, ráadásul a torony igen rossz állapotban is volt. A Műemlékek Ideiglenes Bizottsága ezért 1873-ban – miután maga Ferenc József is jelentős pénzösszeget adományozott a célra – megbízta Schulek Frigyest a helyreállítással. Ő azonban annál sokkal többet tett.

Schulek Frigyes (Forrás: Ország-Világ, 1902. október 5.)

A fényes múltú épület tekintélyének visszaadásához elengedhetetlen volt a csatlakozó szárnyak lebontása, melyeket akkor már a Pénzügyminisztérium használt. Schulek már az első tervváltozatán is szabadon álló épületet ábrázolt, bár a minisztériumi szárnyak lebontása csak 1885-ben történt meg. A terven egy kéttornyú gótikus templom látható. Rajzolásakor Schulek lelki szemei előtt talán a XIX. században befejezett középkori kölni dóm lebeghetett, de a bécsi tanulmányai alatt sokat látott Votivkirche – melyet mestere, Friedrich Schmidt tervei szerint építettek – ugyancsak hatással lehetett rá. A toronypáras alapeszmét azonban éppen egykori mestere javaslatára megváltoztatta.

Friedrich Schmidt: Votivkirche, Bécs (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1879. április 27.)

Schmidt szakértői felkérését ő maga kezdeményezte és a Trefort Ágoston vezette Kultuszminisztérium hívta meg. A bécsi szaktekintély 1876 végén – a legújabb kutatási és ásatási eredmények tükrében – egy másféltornyos homlokzatot javasolt: délen magasabb, északon alacsonyabb torony legyen. Azok formája is eltérő volt az újabb terveken: a déli gótikus, az északi viszont román stílusú lett. A templom egyébként ekkor már nem működött, rossz állapota és a déli fal helyreállítása miatt bezárták, az utolsó misét 1876. október 15-én tartották.

A templom keleti vége a szentéllyel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A nagyobb szabású építkezés 1877 legvégén indult meg, de nem a tornyoknál – ahogyan eredetileg eltervezték –, hanem a szentélyben. Időközben kiderült ugyanis, hogy az épület keleti vége még rosszabb statikai állapotban volt, puha kőanyaga miatt teljesen le kellett bontani és új kövekből újjáépíteni. A szükség hozta radikális beavatkozás lehetőséget teremtett arra, hogy a főszentély alatt kriptát is kialakítsanak, melynek méretét a kivitelezés közben megnövelték, így inkább altemplomnak nevezhető.

A templom főhomlokzata a nyugati oldalon áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A nyugati oldalon még nagyobb mérvű változások történtek a tervekben: a kivitelezést folyamatosan sürgető Trefort 1884-ben takarékossági okokra hivatkozva kivette a helyreállítási programból az északi torony kiépítését. Így 1885-ben már az új helyzet szerint indult meg a főhomlokzat helyreállítása és 1894-re csak a ma is látható gótikus torony épült fel. Az elhúzódó munkálatok miatt a plébánia nem tudta kivárni a teljes befejezést és már 1893. augusztus 15-én – a védőszent Nagyboldogasszony napján – újra használatba vették az épületet. A szobrászati és festészeti munkák, valamint a berendezési tárgyak végül csak 1896-ra készültek el, így a helyreállítás a tervezetthez képest egy évtizedet csúszott. Mégis, utólag azt mondhatjuk, hogy megérte a várakozás: kialakult az a kívül-belül gyönyörű épület, melyet ma is ismerünk.

A templom alaprajza (Forrás: matyas-templom.hu)

Alaprajza szerint háromhajós, vagyis a belsejét oszlopsorok három szakaszra osztják. A középső főhajó tengelyében helyezkedik el a nyújtott, félkörívesen záródó szentély, annak két oldalán pedig a négyzet alaprajzú Szent Kereszt-kápolna és Szent László-kápolna kapott helyet. A templom terét északi irányban három további kápolna bővíti: a Szent Imre- és a Szentháromság kápolna szintén négyzet alapú, míg az épület északkeleti sarkában található Szent István-kápolna a szentélyhez hasonlóan félkörívesen záródik, bár jóval kisebb annál. A torony alját a Loretói kápolna foglalja el, a szentély előtt pedig egy keskeny kereszthajó vonul, de nem nyúlik túl az oldalhomlokzatokon, így kívülről csak a haránt irányú tetőzete miatt tűnik fel. Annál fontosabb a szerepe belül, ugyanis a főhajóval alkotott metszéspontjában áll a szembe miséző oltár, valamint mellette – egy oszlopköteghez építve – a szószék.

A szószéket az oszlopköteg mellé állították (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kereszthajó északi szárában képezték ki a sekrestyét, melyből a szentéllyel párhuzamosan újabb kisebb terek nyílnak. Ezekben található az altemplomba le-, illetve az úgynevezett királyi oratóriumba felvezető, áttört korlátú díszlépcső. Az oratóriumot kifejezetten az uralkodó párnak alakították ki, onnan ugyanis – mivel a szentélyre néz – testközelből lehetett követni a misét. Érdekes módon e kisebb terek bírnak a legváltozatosabb boltozattal, bár az egész belső teret rendkívül szépen díszített bordás keresztboltozat fedi. A templomba karzatokat is építettek: a főbejárat fölött egy nagy, a sekrestye fölött pedig egy kis orgonakarzat található.

A belső teret fedő bordás keresztboltozat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületbe három bejárat vezet: a nyugati főhomlokzat közepén nyílik a főbejárat, de a déli oldalhomlokzat elején található Mária-kapu is igen reprezentatív, hiszen egy négyzet alapú előcsarnok vezeti fel. A kereszthajó déli végében pedig az úgynevezett Menyasszony-kapu található. Az épület délnyugati sarkán áll a Mátyás-torony, melynek építését az igazságosként emlegetett királyunk fejezte be 1470 körül. A helyreállítás során megtalálták címerét is, mely ma az épületen belül látható, eredeti helyére – a torony külső falára – Schulek egy másolatot helyezett. A főhomlokzat túloldalán pedig a zömök Béla-torony áll, a templom építését elkezdő IV. Béla emlékére. Schulek valódi toronynak szerette volna kiépíteni, de végül csak egy fiatornyokkal körülvett, meredek sisak valósult meg. Az épület tetején, a főhajó és a kereszthajó találkozásánál egy meredek sisakkal zárt, karcsú huszártorony is áll.

A Mária-kapu előcsarnoka (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületet gótikus stílusban állították helyre: kapui és nagyméretű ablakai csúcsívesen záródnak, utóbbiakat még kőrácsok is díszítik. A gótikára jellemző magasba törés és gazdag felületdíszítés figyelhető meg a Mátyás-tornyon is: 78 méter magas, toronysisakját kőrácsok, áttört mellvédek és vízköpők fogják körül, hegyes csúcsát pedig keresztrózsa zárja.

A Mátyás-torony díszes sisakja (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Mátyás mint a reneszánsz stílusát elterjesztő király ismert, de valójában uralkodásának nagy részében még a gótika virágzott, ezért is kapott ilyen külsőt a templom. Pontos ábrázolások viszont nem maradtak fenn az akkori templomról, Schulek számos elemet saját elképzelései szerint formált meg, így tulajdonképpen egy neogótikus épület jött létre. Ebbe a felfogásba illeszkedik a színes, Zsolnay-kerámiákkal fedett tetőzet is. Schulek fantasztikus megoldása látható a Béla-torony falán nyíló kis körablakon is, ami a homlokzat és a boltozati kiosztás eltérő ritmusát hozza összhangba.

A Béla-torony falán nyíló érdekes körablak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületben ettől függetlenül számos középkori részlet is található, sőt a Béla-torony aljában látható a főváros legrégebbi, eredeti helyén talált és restaurált kőfaragványa, mely az 1260-as években készülhetett. A kétnyílásos Mária-kapu is eredeti középkori alkotás, a XIV-XV. század fordulóján készülhetett. Felső, csúcsíves részét a Mária halálát és mennybevitelét ábrázoló dombormű tölti ki. A rendkívül értékes alkotás védelmére építette Schulek a befoglaló előcsarnokot. A Menyasszony-kapu még régebbi, az 1250-es években építhették, de később – a Mária-kapuhoz hasonlóan – befalazták és csak a helyreállításkor került elő. A főbejárat oszlopfejezetei között is megbújnak eredeti kőfaragványok, ahogyan a fölötte nyíló rózsaablak négykaréjos elemekből álló rácsozata is tartalmaz középkori darabokat.

Budapest legrégebbi kőfaragványa a Béla-torony aljában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Maga a belső tér is a gótika korabeli állapotot mutatja, a mellékhajók ugyanis a legkorábbi állapotban még alacsonyabbak voltak a főhajónál, csak a XIV-XV. században magasították meg azokat a főhajó szintjére, így úgynevezett csarnoktér jött létre. Az ehhez csatlakozó számos kápolna viszont már a 19. századi átépítés eredménye és a falaikat is a historizmus korának jeles művei díszítik.

A főhajó és a mellékhajók azonos magasságúak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szentélyt és a Loretói kápolnát Schulek jó barátja, Székely Bertalan festette ki, Lotz Károly falképeit láthatjuk a Szent László-kápolnában és a Béla-torony aljában, a déli oldal nagy üvegfestményeit (Szűz Mária, Szent Margit, Szent Erzsébet) pedig ők ketten megosztva készítették el. A szentély falán két sorban nyíló ablakok színes üvegeit – melyek a koronázással kapcsolatos jeleneteket ábrázolnak – Kratzmann Ede készítette.

A szentély végében a főoltár, körülötte színes üvegablakok, bal szélen pedig a királyi oratórium látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent Kereszt-kápolna szobrait Mikula Ferenc faragta ki, a Szent Imre-kápolna szárnyasoltárát pedig Zichy Mihály festette meg, ugyanis ez a térrész a főnemesi Zichy család támogatásával épült meg. A Szent István-kápolna az egykori Garai család temetkező kápolnája helyére épült azzal a céllal, hogy államalapító királyunk kézereklyéjét foglalhatja majd magában, így falait is a Szent Jobb csodáival kapcsolatos festmények díszítik. Az ereklyét azonban végül mégsem itt helyezték el. Ha Szent István nem is, de III. Béla király és felesége e templom falai között talált nyugalomra, 1898-ban ugyanis a Szentháromság-kápolnában temették újra őket. A Szűz Máriát sugárkoszorúban ábrázoló főoltárt maga Schulek Frigyes tervezte, az itáliai Orvieto dómja homlokzatának rendszerét alapul véve, tehát román stílusban.

III. Béla király és felesége sírja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Műalkotások nemcsak a belsőt, hanem a homlokzatot is díszítik: a főbejárat fölötti csúcsíves mezőbe Lonthay Lajos Patrona Hungariae (Magyarország Védasszonya) domborműve került, melyet a pécsi Zsolnay-gyár készített pirogránitból. A Mária-kapu előcsarnokát díszítő Szent István- és Szent László-szobrokat Mikula Ferenc faragta ki, a kapu fölötti, középkori Mária-domborművet pedig Scholtz Róbert festette ki színesre.

A főkaput színes dombormű díszíti (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A kívül-belül helyreállított, illetve átépített templomot 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén szentelte fel Vaszary Kolos hercegprímás. Az azóta eltelt 125 évben további három alkalommal végeztek renoválási munkákat az épületen, melyekről a főhomlokzat oromzatában elhelyezett évszámok emlékeznek meg: 1940, 1958, 2009. Emlékezhetünk, hogy a templom ikonikus tornyát a legutóbbi felújításkor hosszú éveken át állvány fogta körül, ma már viszont szerencsére újra teljes fényében látható és öregbíti a gyönyörű budapesti panoráma hírét.

A nyitóképen a templom déli oldala (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Elég szomorú, hogy egy katolikus templomban 2000Ft belépti díjat szednek, és nem csak a külföldi turistáktól, hanem a magyar látogatóktól is. Hasonlóan a Halászbástyán is, csak fizetés ellenében lehet felmenni a kilátóteraszra.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó