Ez történt idén Budapesten – Az építészet kiemelkedő éve volt a 2021-es esztendő a magyar fővárosban

Írta: Bodó Péter

2021. december 31. 11:30

Az év utolsó napján régi szokás a visszapillantani az eltelt esztendőre, számot vetni a történtekről, összegzést készíteni. Az alábbiakban mi is összefoglaltuk, milyen jelentős fejlesztések valósultak meg Budapesten 2021-ben, hogyan változott a főváros képe. A járványhelyzet miatti zárlat ellenére igen mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött.

Megmentett műemlékek, luxusszállók, a kulturális élet palotái, felújított és újonnan átadott templomok, sportlétesítmények és egyéb közösségi helyszínek  – jelentős épületekkel, megszépült közterületekkel gazdagodott 2021-ben a magyar főváros, ezekből közlünk válogatást.

Az idei esztendőben megvalósult budapesti fejlesztéseinek több korosztály is a nyertese volt, az óvodásoktól az idősekig. A legfiatalabbak két óvodának örülhettek: a VI. kerületi Szondi utcában a Patrona Hungariae Óvodát január elejére felújították, illetve egy emeletráépítéssel bővítették is. A XII. kerületi Diana úton viszont teljesen újonnan emelték az Istenhegyi Szent László-plébánia telkére a Pannonia Sacra Katolikus Óvoda kétszintes épületét szeptemberben. Mindkét intézményben megnövekedett a férőhelyek száma és fejlesztőtermeket is kialakítottak bennük.

Az időseket legközvetlenebbül az Uzsoki utcai kórház mellett kialakított Szeretetház augusztusi átadása érintette. Közép-Európa egyetlen zsidó kórháza egy 2300 négyzetméteres új főépülettel bővült, melyben diagnosztikai és járóbeteg-ellátó részleg, valamint hatvan ágyas Rehabilitációs osztály kapott helyet.

A Szeretetkórház Amerikai úti főépületének két jellegzetes új tornya (Forrás: Szeretetkórház)

Az egészség megőrzését szolgálják a különböző sport- és szabadidős beruházások. A XI. kerületben a Tétényi és a Fejér Lipót utak közötti toronyházak aljában tizenkétezer négyzetméteres parkot újítottak fel március közepén úgy, hogy a sportpályák burkolatát kicserélték és új pingpongasztalokat is telepítettek.

A XV. kerületi Drégelyvár utca lakótelepén szintén új közösségi teret hoztak létre, melyben szabadtéri fitnesz park is helyet kapott. Május elején a Puskás Aréna körül kialakított százezer négyzetméteres sport övezetet adták át a közönségnek. Az intenzív mozgást a rekortán futókör és különböző sportpályák szolgálják, de a kicsiknek játszóteret is építettek, a hatalmas zöldterületet pedig hosszú sétányok szövik át.

Újjászületett a Puskás Aréna környezete (Forrás: Fürjes Balázs államtitkár Facebook-oldala)

A kellemes, városnéző sétálgatást szolgálja két népszerű helyszín felújítása: január elején a Várban az egykori királyi istállók helyén található romterületet adták át. A Nemzeti Hauszmann Program keretében megvalósított fejlesztés során frissítették a növényzetet, kicserélték az útburkolatot és helyben talált kövekből és tölgygerendákból újabb padokat is telepítettek. December közepén pedig az Országház előtti id. Antall József rakparton kialakított sétányt vehették használatba a járókelők: a Margit hídtól a Parlamentig tartó szakaszon padokat állítottak, fákat ültettek, a legnagyobb feladat azonban a Markó utcai felüljáró támfalának áthelyezése volt.

Az id. Antall József rakpart mentén megnyílt gyalogos sétány (Fotó: bkk.hu)

Jelentős sportlétesítményekkel is bővült a főváros az idei évben. Skardelli György tervei alapján épült fel az V. kerületi Vadász utcában egy sport- és élményközpont. A kisméretű belvárosi telket az építész rendkívüli találékonysággal osztotta be, így került például a 25 méteres medence fölé a rá merőlegesen felfüggesztett tanmedence. A mászófal – mely Budapesten a második legmagasabb – pedig a kulisszahomlokzat mögötti kis udvarban halad felfelé. A feszített fém-üveg főhomlokzat is beszédes, ugyanis az izomrostok vonalait utánozza.

Szintén Skardelli György irodája tervezte a IX. kerületben, a Népliget mellett felépített Budapesti Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycsarnokot. Az 50.000 négyzetméter belterületű csarnok 22.022 fő befogadására alkalmas, feltehetően ez a rendhagyóan nem kerek szám is azt jelzi, hogy – noha már december közepén átadták – 2022-ben kezdi igazi pályafutását. A kiemelt kormányzati beruházásként megvalósult csarnok sokféle labdajáték mellett korcsolyázásra, motoros és lovas sportok lebonyolítására is alkalmas, illetve egyéb rendezvények, koncertek is tarthatók falai között.

A Budapesti Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycsarnok (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Több olyan épület is megvalósult idén, melyek kifejezetten kulturális programok számára épültek. Március elején a régi budafoki városháza épületében adták át a Magdolna Udvar névre keresztelt központot, melyben helyet kapott a helytörténeti gyűjtemény már régóta tervezett új kiállítása, valamint egy kézbe vehető tárgyakból álló látványraktár is.

Március 22-én nyitott meg a Márai Sándor Kulturális Központ az I. kerületi Krisztina téren, az egykori Budai Polgári Casinóban. A Krisztina körút és az Alagút utca találkozásánál álló épületet is felújították, a kétéves munka során visszaépítették a második világháborúban elpusztult sarokkupolát és a homlokzat hitelesen rekonstruálható díszeit is. Az első emeleti dísztermet igényesen, a modern elvárásoknak megfelelően állították helyre, illetve a belső udvart is lefedték, így nagyobb terület vált használhatóvá a rendezvények idején.

A Márai Sándor Kulturális Központ a Krisztina téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hatalmas alapterületen, mintegy 33.000 négyzetméteren tud helyet adni kulturális rendezvényeknek az október 25-én átadott Eiffel Műhelyház is. A Magyar Állami Operaházhoz tartozó épület a X. kerületben áll és eredetileg a MÁV Északi Járműjavítójának épült Feketeházy János tervei szerint 1886-ban. A barnamezős beruházás során felújított, átalakított csarnokot egy három hektáros park is kiegészíti.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében építették újjá a Várban az 1971-ben lebontott egykori Főőrség épületét, mely május közepén nyitotta meg kapuit. Földszintjén állandó jelleggel kávézó működik, de két rendezvénytermet is kialakítottak, melyeket a Magyar Nemesi Testőrség első két kapitányáról, Pálffy Lipótról és Esterházy Miklósról neveztek el. Az emeleten pedig szintén a testőrség történetével foglalkozó kiállítás nyílt.

Az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnoka (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A Nemzeti Hauszmann Program idei leglátványosabb fejlesztése a Királyi Palota déli összekötő szárnyának helyreállítása és a benne kialakított Szent István-terem újjáépítése volt. Az Palota keleti és nyugati szárnyai között átjárást biztosító keskeny szárny 1902-ben épült neobarokk stílusban. A második világháborúban teljesen kiégett, utána viszont a déli homlokzatát pártutasításra szándékosan nem Hauszmann Alajos tervei szerint, hanem erősen leegyszerűsítve építették újjá. Idén májusra kiköszörülték ezt a csorbát és az épületszárnyat eredeti szépségében állították helyre: visszakerültek a Thék Endre üzemében készült ablakok másolatai, valamint az Oroszlános udvarban nyíló díszes fakapu is.

A Budavári Palota eredeti szépségében helyreállított déli összekötő szárnya (Forrás: Várkapitányság)

Augusztus 18-án pedig bemutatták a közönségnek a hatévi munka eredményeként újjászületett Szent István-termet. Angyal Tibor építész és Rostás Péter művészettörténész kutatásai biztosították az alapot ahhoz, hogy az ország mintegy húsz különböző műhelyében legyártsák azokat az iparművészeti remekeket, amelyek a termet díszítik. Intarziás parketta, egyedi bútorok, függönyök és falburkolat került újra beépítésre, így láthatóvá vált az a berendezés, amely elnyerte az 1900. évi Párizsi Világkiállítás nagydíját. A terem csúcspontját a díszes kandalló és rajta Szent István mellszobra jelenti. Államalapító királyunknak kiállítással is tisztelegtek, melyen látható volt az a barokk herma, melynek talapzatát Bernini készítette, és amelyet a Zágrábi Székesegyházból kölcsönöztek a szervezők.

A Szent István-terem minden elemében az eredetit tükrözi (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Szintén a Nemzeti Hauszmann Program keretében nyílt meg szeptember közepén, a Kulturális Örökség Napjain az újjáépített Királyi Lovarda körüli Csikós-udvar. A modern burkolattal és infrastruktúrával – többek között nagy kapacitású liftekkel – ellátott tér összeköti a Lovardát a Főőrség épületével, valamint a Stöckl-lépcsővel. Utóbbi tovább is vezeti a látogatókat a Királyi Palota épületéhez, így annak megközelíthetősége határozottan javult. Szeptemberben a Vár túlsó, keleti oldalán is megnyílt egy impozáns épület: a Hatvany-Lónyay–villa. Az Ybl Miklós tervei szerint 1870-72 között emelt neoreneszánsz épület a második világháborúban megsemmisült, de az ezredforduló után Kerényi József és Bordás Péter építészek újraalkották. Noha már néhány éve elkészült, mindeddig üresen állt. Most viszont a Batthyány Lajos Alapítvány székháza költözött ide, mely minden bizonnyal gondos fenntartója lesz a páratlan fekvésű villának.

A Csikós-udvar a Várban (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A szakrális mellett részben kulturális célokat is szolgál több idén befejeződött egyházi beruházás. Júniusban adták át a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. Az Otto Wagner tervei szerint romantikus és mór stílusban emelt épület helyreállítása ICOMOS-díjat nyert. Körültekintően jártak tehát el a munka során, ugyanakkor a mai igényeknek is megfelelve modern berendezéssel látták el. Így a nagyméretű tér közepén álló tóraolvasó emelvényt egy hidraulikus gépezetnek köszönhetően könnyedén a padlószint alá lehet süllyeszteni, hogy ne zavarja a nagyobb rendezvényeket.

A Pecz Samu tervei szerint 1896-ra felépült Szilágyi Dezső téri református templom belső tere is idénre újult meg: új technikával gyártották le a világháború előtti színes üvegablakok másolatait, hogy több fényt eresszenek át és a modern padlófűtés, automatizált fűtő-, hűtő- és szellőztetőrendszer is megfelel a napjaink elvárásainak. Szintén a közösségi programokat tartották szem előtt akkor, amikor a padsorokat hátrébb tolták, hogy középen nagyobb szabad tér jöjjön létre.

A XX. kerületben, Pesterzsébet–Szabótelepen egy új református templomot is felavattak szeptember végén. A Mátyás király téren álló Összetartozás templomának építéséről még 2011-ben született döntés és az alapkoncepciót még Makovecz Imre dolgozta ki. Halála után tanítványa, Dósa-Papp Tamás fejezte be az organikus stílusú épület tervezését, melyhez egy közösségi tér és egy lelkészház is tartozik. Így a nagy mester halála után 10 évvel végül megépült első és egyetlen budapesti temploma.

A pesterzsébeti református Összetartozás-templom (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A Rimanóczy Gyula által tervezett Pasaréti téri Páduai Szent Antal ferences templomhoz, modern építészetünk egyik legjelentősebb alkotásához pedig egy négyszintes közösségi házat építettek. Az új épület 700 négyzetméternyi területén kápolna, hittanterem és még egy edzőterem is helyet kapott, tehát itt is igazodtak napjaink elvárásaihoz. Ezzel együtt magát a templomot is modernizálták, többek között korszerűsítették a hangosítást is.

A Katolikus Karitász pedig új országos központhoz jutott a XI. kerületi Bartók Béla út 104. szám alatt. Egészen hihetetlen, de az 1991-es újjáalakulása óta ez a jótékonysági szervezet egészen november közepéig egy magánlakásban működött. Noha a kormány támogatásának köszönhetően már 2019-ben hozzájutottak az új épületükhöz, annak felújítása csak mostanra fejeződött be.

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében szintén új funkciót kapott egy lepusztult épület: a Pollack Mihály tér felőli végében álló egykori kertészházban ugyanis cukrászda nyílt. A 120 négyzetméteres vendéglátó helyiséget Apponyi Geraldine-ról, Apponyi Albert unokahúgáról nevezték el, aki az 1930-as évek második felében rövid ideig a Múzeum dolgozója volt, mielőtt férjhez ment volna Albánia királyához. Az elit cukrászdát az Auguszt-család üzemelteti.

Az új közösségi ház (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Két jelentős luxusberuházás is befejeződött az idén: február közepén az V. kerületi Szervita téren ért véget a Szervita Square Building építése. Az 1973-ban épült és 2017-ben lebontott parkolóház helyére egy üvegfalú, üzleteket és luxuslakásokat is magában foglaló irodaház került. Hatemeletesnek látszódik, de alatta négyszintnyi mélygarázs is található. Tetején, az ötödik és a hatodik emeleten alakították ki a tetőterasszal is rendelkező, tágas lakásokat.

Nem messze innen nyílt meg június végén a főváros legújabb luxusszállodája, Matild Palace néven. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint 1899-1902 között épített ikerpalotákat Habsburg Klotild főhercegné. A megálmodójuk után mindkettőt Klotild-palotának nevezik, a köznyelv a délit mégis Matildként emlegeti, amit a szálloda is átvett. A hotel a Mariott lánchoz csatlakozott és benne az öt évig tartó felújítás eredményeként 111 szobát és 19 lakosztályt alakítottak ki úgy, hogy közben megőrizték a lépcsőházak és az udvar eredeti megjelenését is.

A Szervita téri új irodaház a Kristóf tér felől nézve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest tehát újabb szálláslehetőségekkel csábítja a turistákat. A vonattal érkezők számára szeptember eleje óta üdítő látványt nyújt a Nyugati pályaudvar is, melynek 8.200 négyzetméteres tetőszerkezetét, valamint 2.200 négyzetméteres üveg függönyfalait is újjáépítették. A csarnokon belül új világítótesteket helyeztek el és modern utastájékoztatási rendszert építettek ki, helyreállították a pénztárcsarnok boltozatát és megoldották a csapadékvíz elvezetését is. De nemcsak a felszín felett folytak a munkák, a sínek alatt keresztben futó aluljáró is új álmennyezetet kapott.

A Nyugati pályaudvar utascsarnoka (Fotó: MÁV)

A magyar főváros tehát 2021-ben is szépen gazdagodott: fiatalok és idősek, sportolók és kultúra kedvelők, magyarok és külföldiek egyaránt részesülhetnek a fejlesztések eredményeiben. Bízzunk benne, hogy az építkezés lendülete folytatódik 2022-ben is, és boldog új év vár ránk!

Nyitókép: Budapesti panoráma, 2021 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó