
Megnyílt a Magyar Zene Háza a Városligetben
A cikk angol nyelvű változata: The House of Hungarian Music has opened in City Park
2022. január 22. 19:00
Tízéves tartalmi és műszaki tervezés, majd építkezés után nyílt meg szombaton a Liget Budapest Projekt keretében felépült Magyar Zene Háza, amely vasárnaptól a nagyközönséget is várja koncertekkel, interaktív állandó kiállítással, zenepedagógiai foglalkozásokkal és számos egyéb programmal – írja az MTI. A 9000 négyzetméteres, különleges kialakítású épületet a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szú tervezte.
Lélegzetelállító terek vannak az épületben (Fotó: Városliget Zrt.)
A Magyar Zene Házának megnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. A kormányfő az MTI tudósítása szerint kiemelte: máshol az ilyen intézmények a járvány miatt inkább bezárni, leépülni és visszahúzódni szoktak, miközben nálunk itt áll teljes fényében ez a lenyűgöző új intézmény. Ráadásul a Magyar Zene Háza nem magában árválkodik, hanem része egy hatalmas kulturális beruházásnak – tette hozzá a magyar kultúra napján tartott ünnepségen.
Orbán Viktor közölte: az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban – igaz, holtversenyben – az első helyen állnak az Európai Unióban. 2010-ben ugyan a középmezőnyben voltunk, de jött a nemzeti alkotmányos fordulat, és sikerült visszakapaszkodni az élre – mondta. Hozzáfűzte: a magyarok önképének fontos része, hogy mi kultúrnemzet vagyunk. Kifejtette: minden új épület kockázat, csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást, de közmegegyezésnek tűnik, hogy Fudzsimoto Szú kiváló munkát végzett.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Liget Budapest Projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én (Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Úgy látja, a japán tervező alkotta térben mi, magyarok otthon érezzük magunkat, talán mert a két nép, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján tűnik. De az is lehetséges magyarázat – vélekedett –, hogy ez az épület nem akarja megerőszakolni a környezetét, inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, és ez a magyar szemnek szép, ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja.
A miniszterelnök elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy „miként viselkedtek politikai ellenfeleink a Városliget megújításának ügyében”, és nem véletlen, hogy „a főpolgármester úrnak éppen máshol akadt ma dolga”. Látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést, „a napnál is világosabb, nekünk volt igazunk”– hangsúlyozta.
A Magyar Zene Házának üvegfalai rengeten fényt engednek be az épület termeibe (Fotó: Városliget Zrt.)
A kormányfő felidézte: 2010-ben azt akarták, hogy a Liget váljon újra a magyar kultúra fellegvárává, és így született meg a Liget Projekt, amely Európa legnagyobb kulturális beruházása. Köszönetet kell mondani Tarlós Istvánnak, akinek főpolgármestersége alatt a beruházások elindulhattak, az ő idejében a főváros és a kormány olyan olajozott együttműködést hozott létre, „amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet” – vélekedett.
Orbán Viktor megjegyezte: az országépítők nevét a magyar nemzet soha nem felejti el, és bár kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók mindig voltak, az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet kiejti őket az emlékezetéből. Kiemelte: jelenlegi formájában a Liget Projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó. Éppen ezért nagyon várják már, hogy „a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát”.
Az épület harmonikusan illeszkedik a Liget fái közé (Fotó: Városliget Zrt.)
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a mai európai politikai viták új fénytörésbe helyezik az európai magaskultúrát és annak küldetését. „Globalizáció versus keresztény alapok, brüsszeli bürokrácia a nemzeti büszkeséggel szemben, bevándorlás versus családtámogatás, genderpolitika vagy gyermekvédelem” – sorolta.
Úgy vélte, ez nem egy Nyugat-Kelet, hanem egy új Nyugat-Nyugat konfliktus, és ennek következtében a kulturális elidegenedés fenyeget. „Mi viszont Európát szeretnénk egyben tartani, tennünk kell tehát a kulturális elidegenedés ellen is” – jelentette ki.
Orbán Viktor szerint ezért most a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulni; a magaskultúra közvetíthet, tiszteletet parancsol, és odafigyelést követel „ebben a bábeli zűrzavarban”. Ha van olyan magasabb rendű cél, amelynek az elérésére a zene – ideértve a magyar zenét is – alkalmas, akkor ez éppen az – mondta a kormányfő.
A Hangdóm a Magyar Zene Házában (Fotó: Balogh Zoltán/MTI)
Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója az épület ünnepélyes megnyitóján kiemelte, hogy Fudzsimoto Szú japán tervező remeke a természeti mellett zenei ihletettségű, ami a ház formavilágában is megmutatkozik.
Mint hozzátette, a Magyar Zene Házába érkező gyerekek biztosan kipróbálják majd a ház mellett felépült zenei játszóteret, de szép időben a szabadtéri színpad is várja a közönséget. Az üveghomlokzaton benézve látni, az épületbe belépve pedig hallani is lehet majd a benti koncerteket, rácsodálkozva az üvegterem meglepően jó akusztikájára – mondta.
A térszint alatti Varázstérben együtt dobolhatnak a látogatók, a hangdómban drámai szerepet kapnak a hangok és zörejek, az interaktív állandó kiállításban pedig éppúgy lehet találkozni a régi magyar falvak népének zenéjével, mint a Notre Dame szerzeteseivel, a Styx folyónál könnyező Orfeusszal, a zongorázó Liszt Ferenccel, Bartók Kékszakállú hercegével és a popzene 20. századi sztárjaival is – szólt az intézményről.
Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én (Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)
A koncertprogramra kitérve hangsúlyozta: a legkülönfélébb műfajok képviselői egyaránt meghívást kapnak majd, így a Magyar Zene Háza nem egyszerűen egy zenei intézmény, hanem a Városliget egykori hangulatának örököse, valódi zenepavilon lesz a park közepén.
Batta András felidézte: tíz éve kezdődött a Magyar Zene Háza projektjének előkészítése. Sok száz ember több százezer munkaóráját felemésztő tervezés után következett a mintaszerű kivitelezés, amely Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa és Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatójának vezényletével jutott el a befejezésig – közölte.
Baán László beszédében kiemelte, hogy a Magyar Zene Háza átadása a Liget Budapest Projekt első nagy csúcsra érése, majd köszönetet mondott annak a sok száz szakembernek, akik ennek a „nemcsak Magyarországon, de az egész világon példa nélkül álló” intézménynek a megtervezésében és létrehozásában részt vettek.
Nemcsak az épület formája, hanem a részletei is különlegesek, mint az előadóterembe vezető lépcső (Fotó: Városliget Zrt.)
Kiemelte Fudzsimoto Szú építészt, aki „egy minden ízében végiggondolt, természettel egybeolvadó, elbűvölően egyedi, extravagáns, ám mégis harmonikus és otthonos épületet álmodott meg”, a japán mester magyar tervezői partnerét, a Teampannon Kft.-t, a beruházó Városliget Zrt. és a kivitelező Magyar Építő Zrt. csapatát, továbbá Batta András ügyvezető, Horn Márton operatív igazgató, valamint Marta Thorn, a nemzetközi tervpályázat zsűrielnökének munkáját.
Baán László köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek is, aki a kezdetektől határozottan támogatja a Liget Budapest Projektet, mindig tudva, hogy ami itt létrejön, az „kívül-belül egyszerre lesz varázslatosan egyedi, mégis szerethetően otthonos”.
(Fotó: Városliget Zrt.)
A most megnyílt Magyar Zene Háza „a zene intézményként és épületként megvalósult metaforája”, amely olyan komplex módon erősíti a zene küldetését, mint egyetlen más intézmény sem a világon – közölte a miniszteri biztos, hozzátéve: vasárnaptól mindenki saját maga megtapasztalhatja, hogy mi veszett volna el, ha „a megvalósítás ellen törő, hazugságokra épített düh és gyűlölet győzött volna”.
Baán László végül Orbán Viktorhoz fordulva arra kérte a miniszterelnököt: ahogy nem hagyta a Magyar Zene Háza álmának elpusztítását, támogassa az Új Nemzeti Galéria megvalósulását is.
Forrás: MTI
Nyitókép: Átadták a Magyar Zene Házát (Fotó: Városliget Zrt.)
Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Ez egy nagyszerű modern épület. (Teljesen más minőség, mint a Diplomata-ház vagy a teherelosztó voltak.) Nem értem, hogy miért támadják sokan, emlékeztetni kell az indokolatlanul háborgókat arra is, hogy mi volt a helyén: https://index.hu/belfold/2016/..
Kedves fuleky01, en nem tudok olyan emberrol, aki epiteszetileg tamadna ezt az epuletet. Akik tamadjak, azoknak a kapcsolodo fa kivagasok nem tetszettek. Ez az epulet vilagszinvonalu, es egyben az egyetlen vilagszinvonalu modern epulet Budapesten. Ha ilyen szinvonalu modern epuleteink lennenek, es is tuntetnek az ellen ha el akarnak bontani oket. Sajnos errol szo sincs, es a liget tobbi epulete sem egy nagy szam, beleertve a SANAA altal tervezett nemzeti galeriat. Lehetne ugyan meg egy gyonyoru epuletunk, a magyar innovacio haza - kastelya, de abbol nem lesz semmi ugy tunik.
Pontosítok: a megépítését ellenezték, ellenzik bizonyos körök a mai napig. Ez egyébként is egy szürreális helyzet, hogy építészetileg ugyan elismerik, de azért lehetőleg ne épüljön meg :)
Nem így érzem. Az épületet el lehet (kell) ismerni, de attól még csúszhatnak be melléfogások. Semmi sem tökéletes. Sokan csak a telek választáson akadtak ki (de azon nagyon). A tervező kétség kívül mag akarta mutatni, hogy tud impozáns dolgo(ka)t alkotni. Meg is tette! Pl. a torontói, ugyancsak "sztár építész" által tervezett múzeum hozzáépítést ez toronymagasan veri. Nekem 4 "apróbb" gondom van ezzel az épülettel ill. koncepcióval. Az által, hogy a mennyezetet / tetőt perforáló lyukak (födém áttörések) viszonylag kevés fényt tudnak belopni az erdős, árnyékos környezetből (tetemes áron!), ettől fogva a motívum csak az marad. Egy piszok drága motívum! A hernyó rágta gomba kalap hatást kifejezendő. De O.K., rendben. Minden sajátos díszítő elemnek ára van. Lépjünk! A 3 lecsupasztott, megkopasztott fát egy belső udvar szerű körbeépítéssel "megmentő" gesztus tiszavirág életű lesz, mert azok a fák ott 2-3 éven belül feldobják a talpukat. Tapasztalatból jósolom ezt. Bár ne legyen igazam. És akkor mi lesz? Maradnak ott kiszáradva, vagy csemetéket ültetünk helyettük és imádkozunk? Aztán remélem, hogy a sok csillagos álmennyezet portalanítására is kigondoltak valamit. A csillag hatás átjön, látványos, meg akusztika meg minden. Tiszta sor. Csak hát egyben egy por gyüjtő is. Végezetül a koncert terem külső üveg fal koncepciójávak van most még összekadva bajuszunk. Mert hogy ha a függöny nincs behúzva, hát bizony a zongoristától 8-10 méterre elódalgó kutyasétáltató, vagy biciklis net pincér, vagy faleveleket söprögető emberke (vádakat terelő juhász, és egyebek) hát a "környezet része" persze, de baromira zavaró is tud lenni előadás közben. Amúgy minden elismerésem a disigneré.
Sohasem szerettem a tiszta üveg épületeket. Az üveg ne legyen oldalfal, csak ablak.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!