A főváros egyik legnagyobb helyi védettségű, zömmel sztyeppréteket rejtő élőhelyén, a Tétényi-fennsíkon az elmúlt évtizedekben erőteljesen elterjedtek a tájidegen fás szárú fajok, valamint az egybibés galagonya, amely több helyen szinte teljesen kiszorította a területről az értékes  gyepeket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület most tizenkettedik alkalommal tartott itt élőhelykezelést.

Immár tizenkettedik alkalommal gyűltek össze a Tétényi-fennsík élőhelykezeléséért (Fotó: mme.hu)

Ahogy mi is megírtuk, a fennsíkról mintegy 4100 tonna sittet és szemetet szállítottak el decemberben és januárban a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. munkatársai. Miután a fennsíkot megtisztították, a Főkert szakemberei a gyepek felszabadításán dolgoztak, cserjéket vágtak, ligetes területeket kezdtek el kialakítani.

Ezt követi most az élőhelykezelés, amelynek során az elmúlt évekhez hasonlóan a száraz gyepek és sztyepprétek értékes élővilágát veszélyeztető cserjefoltok részleges visszaszorítása a cél. A fennsíkon él a fokozottan védett magyar gurgolya és a homoki kikerics, de jelentős a tavaszi hérics és a törpenőszirom-állomány is. A fennsík mintegy 80 védett állatfajnak ad otthont.

Natura 2000 fajoknak is élőhelyet ad a fennsík (Fotó: mme.hu)

Ezenkívül számos közösségi jelentőségű, úgynevezett Natura 2000 jelölőfaj is megtalálja itt életfeltételeit, közülük több nem él máshol Budapesten, sőt egyesek országosan is ritkák. A fentebb említett fajok hosszú távú megőrzéséhez azonban nagyobb kiterjedésű nyílt élőhelyekre van szükség.

Az élőhelykezelésben az egyesület munkatársai, önkéntesei, helyiek, a Zöld Jövőért Környezetvédelmi Egyesület, a Főkert vezérigazgatója, kerületi vezetők, a természetvédelmi őrszolgálat és a közterület felügyelet munkatársai is részt vettek.

Forrás: MME

Nyitókép: A fennsík élőhelykezelése (Fotó: mme.hu)