Ilyen is lehetett volna – Egy százéves terv a Néprajzi Múzeumhoz

2022. május 24. 9:00

Vasárnap ünnepélyes keretek között átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben. Az intézmény százötven éves fennállása során ez az első saját, múzeumi célra szánt székháza, bár tervek korábban is készültek hozzá. Közel száz évvel ezelőtt, 1923-ban is lezajlott egy pályázat, melyre változatos terveket nyújtottak be.

A Magyar Nemzeti Múzeumon belül 1872-ben jött létre a Néprajzi Osztály, mely a későbbi Néprajzi Múzeum alapjául szolgált. A Nemzeti Múzeum épülete már a XIX. század végére szűknek bizonyult a gyűjtemények folyamatos gyarapodása miatt, ezért 1892-ben a Várkert Bazárba szállították a néprajzi anyagot, ahol azonban a nem megfelelő körülmények miatt csak egy évet töltött. A következő otthona egy Csillag utcai bérház volt, 1906-ban pedig a Városligetbe, a volt Iparcsarnok épületébe szállították. Ez a helyszín sem volt igazán ideális, ezért a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1923-ban pályázatot írt ki egy új, saját épület tervezésére.

Az Iparcsarnok az ezredéves kiállításra épült a Városligetben, 1906-tól átmenetileg itt talált otthonra a néprajzi gyűjtemény (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.148)

A felhívott építészek Györgyi Dénes, K. Császár Ferenc, Almási Balogh Lóránt, Lechner Jenő, Kotsis Iván, Kiss László, Medgyaszay István, Fritz Oszkár, Árkay Aladár, Hikisch Rezső, valamint Jánszky Béla – Toroczkay Wigand Ede párosa voltak. A korabeli építészek krémje mutathatta be tehát elképzeléseit, és ennek megfelelően minőségi tervek is születtek. Nem volt azonban könnyű dolguk, mert az épület számára egy magas házakkal körbevett telket szemelt ki a minisztérium: a lipótvárosi Klotild (ma Stollár Béla), Honvéd, Balaton és Falk Miksa utcák határolták. Az ilyen körülmények általában nem kedveznek a festői hatás elérésének, ami pedig egy reprezentatív múzeumépületnél fontos lenne.

A tervpályázatban egy lipótvárosi telket szabtak meg helyszínként (Forrás: hungaricana.hu)

Az 1923. szeptember 28-án megtartott bírálóbizottsági ülésen a döntéshozók Kiss László, Kotsis Iván, Medgyaszay István és Lechner Jenő terveit egyenlő arányban díjazta, de kivitelre alkalmasnak egyik pályamunkát sem tartotta. Ezt követően az alkotásokat kiállították a Magyar Mérnök és Építész-Egylet székházában, ami alapján a napilapok megírták véleményüket is: a legeredetibbnek Lechner Jenőét tartották, ami egyúttal egy érdekes példáját képviselte a turanizmus jelenségének.

Lechner Jenőt – lévén Lechner Ödön unokaöccse – szintén fokozottan foglalkozta a magyar építészeti formanyelv kérdése, viszont más módszerekkel akarta megvalósítani azt. Még a XX. század első éveiben került kapcsolatba a felvidéki pártázatos reneszánsz építészettel, amelynek tanulmányozása közben felfedezte, hogy a közel-keleti népek is előszeretettel alkalmazták ezt az építkezési módot. Többek között ebből kiindulva csatlakozott azon elméletet vallók köréhez, akik szerint Belső-Ázsiában egykor létezett egy hatalmas birodalom: Turán. Azt gondolta, hogy az ázsiai népek nagy részéhez hasonlóan mi magyarok is onnan származunk, a Néprajzi Múzeum pályatervén pedig ezt is ki akarta fejezni az építészet nyelvén.

Lechner Jenő, a legeredetibb pályaterv alkotója (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

Lechner Jenő egykori egyetemi évfolyamtársával, Warga Lászlóval közösen dolgozott a munkán, és egy téglalap alaprajzú épületet terveztek, amit két eltérő méretű belső udvar tagol, így az épületegyüttes aszimmetrikus lett. Központja a déli szárny jobboldali harmadában elhelyezkedő négyzet alaprajzú tömb, melynek sarkaihoz egy-egy kör alapú lépcsőház csatlakozik. Itt nyílik a főbejárat, ahonnan egy oszlopokkal tagolt aulába jutunk. A központi tömbből balra és jobbra is egy-egy szárny nyúlik, melyek sarkain félköríves kiszögellések – úgynevezett rizalitok – lépnek előre.

A pályaterv alaprajza (Forrás: Magyar Építőművészet. 1924. 1-3. szám)

Az épület tömegrendszere is aszimmetrikus, illetve eléggé mozgalmas: a központi tömböt egy kiugróan magas boglyakupola koronázza – szénaboglyák formái ihlették –, a tömb sarkain álló lépcsőházak azonban lapos tetősek. A főbejáratot egy tornácos előcsarnok rejti magában, melynek nyílásai trapéz záródásúak, korlátjának mellvédjét pedig körökből képzett rács töri át. Ez a megoldás találóan utalt az épület funkciójára is, mivel a verandák a magyar népi építészet kedvelt fogásai voltak. A tervezők talán a finn nemzeti romantika hatására döntöttek a trapéz nyílások mellett. Érdekes még a jobb oldali traktusból előrelépő rizalit tetején kialakított pergolás terasz is.

A pályaterv távlati képe (Forrás: Magyar Építőművészet. 1924. 1-3. szám)

Az épületet azonban a változatos pártázat teszi igazán egyedivé: mind a központi tömb, mind a csatlakozó traktusok sarkaira nagy méretű pártákat terveztek, az oldalakat pedig lépcsőzetes elrendezésű pártázat zárja. Ugyanilyen lépcsőzetes pártázatban végződik a központi tömb oromzata is. A csúcsíves formaképzés is igen erőteljesen jelenik meg: nagyon hegyes csúcsívben végződik a főbejárat és az ablakok többsége is. A csúcsív magasba törésére jól rímel a homlokzatok keskeny, függőleges szakaszokra tagolása és a csúcsos boglyakupola is.

A sajtóban megjelent kritikák szerint azért is Lechnerék terve volt a legjobb, mert egyszerre igazodott a környező épületekhez (nagy tömegekből építkezett), valamint a pártázatos megjelenésével festői hatást is elért. Tekintve, hogy az épületnek a keleti eredetű magyar nép művészetét kellett magába foglalnia, így az épület szinte maga is beillett a kiállított tárgyak sorába. A pályázatot elbíráló bizottság azonban megjegyezte, hogy a kupola tervezett felépítése nem felel meg a mi klimatikus viszonyainknak. A meglehetősen kritikus újságokban pedig úgy is fogalmaztak róla:

Lechner Jenő és Warga László terve ha nem is teljesítményében, de legalább intenciójában megközelíti azt az elgondolást, amelyből egy néprajzi múzeum megkomponálható. [...] A pártás sarkok sokszori ismétlése, az egész középrizalit túl mozgalmassága jobban meseillusztrációra vagy színpadi díszletre emlékeztet, mint valóban kőből és vasból megépítendő épületre.

A bírálóbizottság üléséről készült jegyzőkönyv a másik három díjazott tervről szóló értékelést is rögzítette.

Kiss László pályaterve (Forrás: Magyar Építőművészet, 1924. 1-3. szám)

Kiss László pályamunkájáról az alábbi sorokat fogalmazták meg:

Az épület architektúrája előkelő és ünnepies. A muzeális rendeltetést a klasszikus formanyelv felhasználásával kifejezi, a múzeum speciálisan magyar néprajzi vonatkozásait azonban nem tükrözi vissza.

Kotsis Iván pályaterve (Forrás: Magyar Építőművészet, 1924. 1-3. szám)

Kotsis Iván munkáját így ítélték meg:

Az épület architektúrája derült, modern felfogása, empiros ízlésű […]. Kifogás alá esik azonban a magas manzárdtetők alkalmazása, amely használati szempontból teljesen indokolatlan és költséges. A választott stílusban ezek a tetők azonban mellőzhetetlenek.

Medgyaszay István pályaterve (Forrás: Magyar Építőművészet, 1924. 1-3. szám)

Medgyaszay István pályatervéről pedig a következők szerint nyilatkoztak:

Az épület architektonikus kiképzésében tudatosan a legegyszerűbb eszközökkel él. Keresetlen, az alaprajz tömegformáinak felépítéséből szervesen fejlődő módon alakítja ki az architektúráját, nyugodt falsíkokkal. […] A választott architektúra egyszerűsége mellett is eredeti, egyéni és művészi hatású.

Az épület végül költségvetési okokból nem valósult meg, a néprajzi gyűjtemény ennek ellenére 1924–1925 során elköltözött a Városligetből: a Kőrössy Albert Kálmán tervezte tisztviselőtelepi főgimnáziumba (közkeletű nevén Tündérpalotába) szállították, amely 1975-ig szolgált otthonául. Ekkor a Magyar Királyi Kúria egykori épületébe költöztették, amely az utolsó kényszermegoldás lett, hiszen idén végre megépült a saját, igazi otthona.

A nyitóképen: Lechner Jenő és Warga László pályaterve a Néprajzi Múzeumhoz (Forrás: Magyar Építőművészet, 1924. 1-3. szám)

Bodó Péter, Budapest, építészet, Kotsis Iván, Lechner Jenő, Medgyaszay István, Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, PestBuda, pestbuda.hu

¹¹⁷ ² ³

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹