Ötven éve készült el a 2-es metró – Ásóval, lapáttal álltak neki az építkezésnek

A cikk angol nyelvű változata: Metro 2 was completed 50 years ago - Construction was started with spades and shovels

Írta: Domonkos Csaba

2022. december 21. 11:00

Annak ellenére, hogy az európai szárazföld első földalatti vasútja Budapesten indult meg 1896-ban, a következő föld alatti vasúti szakasz teljes hosszában csak ötven évvel ezelőtt, 1972 decemberében készült el. Az építkezés több mint húsz évig tartott, és nem minden viszontagságtól mentesen zajlott.

Ötven éve nagy ünnepre gyűltek össze az akkori párt- és állami vezetők a Kossuth téri metrómegállóba. Hosszú építkezés után, 1972. december 22-én, pénteken délután 4 órakor átadták a kelet-nyugati metró második, befejező szakaszát.

Az időzítés nem volt véletlen, hiszen a Budapest egyesítését kimondó törvény elfogadásának 100. évfordulója volt, de az összegyűltek számára talán fontosabb lehetett, hogy Moszkvában ekkor ünnepelték a Szovjetunió megalakulásának ötvenedik évfordulóját – ne feledjük, az ország ekkor teljesen szovjet befolyás alatt állt.

Az átadás pillanata, Fock Jenő miniszterelnök átvágja a szalagot (Fotó: Fortepan/Képszám: 212481)

A metró jórészt orosz technológiával a szovjet metróépítési elvek szerint készült, szovjet fúrópajzzsal, abban szovjet kocsik jártak, és szovjet mozgólépcsők dolgoztak az állomásokon. E viszonyt jól mutatta Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnökének szavai, amelyet az Esti Hírlap 1972. december 23-i száma így foglalt össze:

„Szépvölgyi Zoltán Budapest lakossága és a fővárosi tanács nevében mondott őszinte köszönetet a pártnak és a kormánynak az erkölcsi és anyagi támogatásért. Köszönetet mondott azoknak a szovjet vállalatoknak, amelyek a mozgólépcsőket és a motorkocsikat határidőre, pontosan és kiváló minőségben szállították.”

A metró igencsak mély vezetésű volt, hiszen egyben légvédelmi célokat is szolgált, sőt szolgál a mai napig is. Ráadásul az eredeti elképzelések szerint a metró mind a Déli, mind a Keleti pályaudvaron vasúti kijárattal rendelkezett volna, amelyen keresztük a vasúthálózattal kapcsolták volna össze, ugyanis a kelet-nyugati metró akkora űrszelvénnyel épült, hogy ott vasúti kocsik is elfértek volna. Ne feledjük: a metró a hidegháború alatt épült, és az, hogy az ország két felét a föld alatt is összekössék vasúttal, fontos szempont volt. A vasúti kapcsolat végül csak részlegesen épült ki.

A metró építése az 1950-es években, kezdetleges módszerekkel (Fotó: Fortepan/Uvaterv)

A budapesti metróépítések tervei még a XIX. századra nyúltak vissza, az előző század utolsó évtizedeiben már születtek tervek a föld alatti igazi gyorsvasúti közlekedésre, de a beruházás egészen az 1950-es évek elejéig nem indult meg. A metróépítés az 1949-ben elfogadott, az ország gazdasági életét meghatározó első ötéves terv részeként kiemelt nagyberuházás lett, a kommunista hatalom számára presztízsértékkel rendelkezett, iszonyú erőforrásokat fordítottak erre az építkezésre.

A cél az volt, hogy a Deák tér és a Népstadion közötti szakasz már 1954-re elkészüljön, majd 1955-re a teljes vonal a Déli pályaudvarig. A tervek nagyjából készen voltak, hiszen az 1940-es évek elején hasonló nyomvonalon tervezték kiépíteni a földalatti vasúti hálózatot, ezeket csak módosították.

A gyors, pár év alatti kivitelezéshez azonban nem volt meg a szükséges ipari háttér, a megfelelő felszerelések, ásóval, lapáttal és sokszor lovas kocsival álltak neki az építkezésnek, amelyet a propaganda az egekig magasztalt.

Azonban a lufi viszonylag hamar kipukkadt, az ígért szovjet fúrópajzsok nem érkeztek meg időben, és 1954-re csak az alagutak harmada lett kész. Az egész beruházásra 2 milliárd (mai értéken 510 milliárd) forintot szántak, majd már 2,7 milliárdra növelték az összeget, de az ország akkor egyszerűen nem bírta el a költségeket. Azonban időközben változott a politika, Rákosi Mátyás megbukott, és a kormányfő Nagy Imre lett, aki egy kicsit lazított a rendszeren, és az erőltetett iparosítást visszafogta. Ennek keretében a beruházást leállították.

Az eredeti tervek szerinti állomás, a példa a moszkvai metró volt (Fotó: Fortepan/Uvaterv) 

A következő években az alagutak üresen álltak, sok mindent nem tudtak velük kezdeni. A folytatásról 1959-ban született döntés, de ekkor még csak állagmegóvás, lassú, kísérletező építkezés folyt (ami miatt majdnem összedőlt a Rókus Kórház is). A komolyabb volumenű munka maga 1963-ban indult, és így is 7 év kellett az első szakasz átadásáig.

A vonal hosszabb lett, elért az Örs vezér térig, eredetileg a Népstadionnál vége szakadt volna a metrónak, és újonnan bekerült az állomások közé az Astoria állomás, amelyet a már meglévő, az 1950-es években megépített metróvonalban kellett kialakítani. Ugyancsak nem szerepelt az eredeti tervekben a Blaha Lujza téri aluljáró, az eredeti elképzelés szerint az utcaszintről indultak volna a mozgólépcsők.  

Az Astoria metrómegálló építése az 1960-as években (fotó: Fortepan/Főmterv) 

Az első szakasz az Örs vezér tere és a Deák tér között 1970-ben nyílt meg, a következő, a Déli pályaudvarig, azaz a Duna alatt is átvezető szakasz két évvel később, 1972 decemberében lett kész, ami annak fényében nagy eredmény, hogy az építkezés normál körülmények között, az 1950-es évek propagandisztikus eufóriája nélkül folyt, és így is sikerült egy évvel a kitűzött határidő előtt elkészülni.

A metró átadása 1972. december 22-én azonban nagy esemény volt, aznap a Magyar Televízió az átadás idejében 4 órától fél 5-ig a „Az Örs vezér tértől a Déli pályaudvarig. A metró avatása” című műsort vetítette, de ugyanaznap főműsoridőben, este 8 órától külön 45 perces műsort közvetített a metró avatásához kapcsolódva (a kísérleti 2-es csatornán a bécsi Staatsoper előadásában a Hattyúk tava balettelőadást lehetett nézni), tehát péntek este a magyar lakosság megismerhette a metró építésének és avatásának történetét.

Az elkészült metró térképe az Örs vezér téri állomáson (Fotó: Fortepan/Képszám: 212507)

Az építőket,18 főt az avatás előtt tüntettek ki, hárman a Munka Érdemrend arany, tizenöten ezüst vagy bronz fokozatot vehettek át. A forgalom ezen a napon még nem indult meg, csak másnap reggel, december 23-án hajnali öt órakor. 

A 2-es metró azóta Budapest közlekedésének egyik legfontosabb tengelye, és egyben óvóhely is, amelyre remélhetőleg soha nem lesz szükség. 

Nyitókép: A metró alagútja a Déli pályaudvarnál (Fotó: Fortepan/Képszám: 212493)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó