Messzire kell visszatekintenünk a múltba, ha  a református egyetemi oktatás hazai előzményeit akarjuk feltérképezni. II. József 1781-es türelmi rendeletéig nem lehetett a református egyháznak sem gyülekezete, sem kollégiuma Pesten és Budán, így csupán a XVIII. század végén merült fel egy pesti Protestáns Egyetem felállításának gondolata. Ez azonban nem valósult meg az 1848-as eseményekig, a szabadságharc leverése után pedig  további késedelmet szenvedett. Ám amint lehetőség nyílt rá, az egyház azonnal hozzákezdett a lelkészképzés elindításához. Ennek eredményeként 1855. október 10-én a Kálvin téri templomban Báthory Gábor püspökhelyettes megnyitotta a Pesti Theológiai Akadémiát 15 elsőéves hallgatóval (1873-tól Budapesti Református Teológiai Akadémia).  Fontos nap volt ez Buda és Pest reformátusainak és evangélikusainak, hiszen végre a fővárosban is helyet kaphatott a protestáns teológia. 

A lelkészképzés kezdetben a Kálvin téren, a templom mellett emelt iskola kétemeletes épületében zajlott (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az akadémia igazgatója Török Pál (1808–1883) református lelkész lett, aki 1860-tól a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt. Ahogy növekedett az akadémia hírneve, úgy gyarapodott a hallgatók száma. Eleinte az előadásokat az egyházközség termeiben tartották, de a professzorok lakásain is volt oktatás. Végül 1863-ban egy kétemeletes iskola épült a Kálvin téri templom mellett, 1912-ig működött itt az akadémia.

Az intézmény célkitűzése így hangzott: „olyan magasabb intézetté kell növekednie, amelyben előadják az összes theologiai tudományokat egész terjedelmükben, s pótolhassa némileg a külföldi egyetemeket azon ifjak részére, akik nem kereshetik fel azokat.”

Miután a XX. század elején már szűk volt az iskolaépület a hallgatók számához képest, új helyet kerestek az intézmény számára. Így lett az oktatás helyszíne a Ráday utca, az egykori dohánygyár területe.

A Teológiai Akadémia épülete a Ráday utca 28. szám alatt az 1930-as években

A mai Ráday utca – Köztelek utca – Üllői út – Kinizsi utca által határolt terület Szvetenay Márton pesti ügyvéd tulajdonában volt a XIX. század elején, aki a városnak adományozta a telket 1838-ban, hogy ott kaszárnya épülhessen. Az elkészült épületegyüttest 1850-től a Magyar Királyi Dohányjövedék vette birtokba, majd átalakíttatta és üzembe helyezte a Ferencvárosi Dohánygyárat, ami csaknem 50 évig működött itt.  Az egyházkerület 1909-ben először bérbe vette, majd megvásárolta a Ferencvárosi Dohánygyár Ráday utcai telkét és a rajta lévő épületet, majd bővítésbe kezdett.

A Teológiai Akadémia Ráday utca 28. szám alatti épületét 1912. november 2-án avatták fel. Az épület nagy befogadóképességének köszönhetően az internátus, a püspöki hivatal, a Ráday Könyvtár és az egyházkerületi levéltára is itt kapott helyet.

A ház súlyosan megsérült a II. második világháború és az ostrom alatt.1955-ben a Teológiai Akadémia fennállásának 100 éves jubileuma alkalmából részben korszerűsítették az internátust, és némi rekonstrukció és felújítás is történt.

Az akadémia épülete képeslapon (Forrás: hungaricana.hu)

Közel két évtized múlva, 1978-ban az egyházkerületi közgyűlés megszavazta az épület nagyszabású felújítását és új szárnnyal bővítését. Az új szárny 1981 és 1983 között épült, avatását 1983. október 10-én az  Akadémia 128. évfordulóján tartották. A régi épület teljes felújítása 1983–87 között zajlott. Itt nyílt meg a világ második Bibliamúzeuma. 

Az Országgyűlés 1990. július 1-től egyetemmé nyilvánította a Budapest Református Teológiai Akadémiát.  Ezt követően a Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993. február 24-i ülésén megalapította a Károli Gáspár Református Egyetemet a bibliai Ige szellemében: „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való” (Hős 4:6). Az elhatározást a Magyar Köztársaság Kormánya támogatta, és az év szeptember 21-én az Országgyűlés jóváhagyta.

      A Bölcsészettudományi Kar Reviczky u. 4. szám alatti épülete (Forrás: kre.hu)

Az államilag elismert Károli Gáspár Református Egyetem a nagy múltú  református kollégiumok  – Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed, Kolozsvár és a többiek – hagyományait folytatta. Az alapítói okirat kimondta: az egyetem a protestáns hagyományok ápolása mellett az egyetemes magyar művelődést kívánja szolgálni határon innen és túl. A lelkészképzés mellett egyetemi szintű tanárképzést is indult. Négy nappali szakkal nyílt meg a bölcsészettudományi kar (történelem, magyar nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, valamint református vallástanári szak). 

A Károli Gáspár Református Egyetem 1993. október 11-én tartotta évnyitó közgyűlését a Ráday Kollégiumban. Az évnyitó ünnepségen dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök, a zsinat lelkészi elnöke mondott ünnepi beszédet. Az egyetem megbízott rektora dr. Benda Kálmán lett. Átgondolt döntés volt az, hogy az intézmény Károli nevét vette fel – bár felmerült mások mellett Apáczai Csere János és Bethlen Gábor neve is –, de Károli Gáspár műve, az első teljes magyar bibliafordítás az egyetemes magyar művelődés alapjául szolgál,  az egyetemes magyar művelődésnek és az irodalmi nyelvnek is alapja lett. 

Az Állam- és Jogtudományi Kar épülete a IV. kerület, Viola utca 2–4. szám alatt (Fotó: kre.hu)

A teológiai akadémia egykori helyszínén, a Ráday utca 28. szám alatt működik ma az egyházkerület püspöki hivatala, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara és Kollégiuma, a Ráday Gyűjtemény Könyvtára és Levéltára, valamint a megújult Bibliamúzeum. 

A Ráday utca 28. szám alatti épületben is fogadta a hallgatókat a Károli Gáspár Református Egyetem (Fotó: pestbuda.hu) 

Az 1993-ban indított Bölcsészettudományi Kar számára az intézmény megkapta a Wenckheim család bérházaként épült VIII. kerület, Reviczky u. 4/C épületet. Az egyetemen az Állam- és Jogtudományi Kart 1998-ban hozták létre, budapesti székhelye a IV. kerületben, a Viola utca 2–4. szám alatt található.

Az egykori Aréna (Dózsa György) úti polgári leányiskola épületében ma a református egyetem hallgatói tanulnak (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, Klösz György felvétele 1894 körül )

A XIV. kerület, a Dózsa György út 25–27. szám alatti volt leányiskola épülete napjainkban, a bölcsészkar több tanszéke működik itt (Forrás: kre.hu)

Az intézmény az elmúlt tíz évben több épülettel is bővült, így a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar ma már négy helyszínen fogadja a hallgatókat. A Reviczky utca 4.szám mellett 2014 óta a Dózsa György út 25–27. szám alatti épületben, ahol az Anglisztikai Intézet, a Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, a Tanárképző Központ található. A patinás létesítményben volt egykor az Aréna úti Községi Polgári Leányiskola. Bölcsészképzés zajlik a Bécsi út 324. szám alatt is,  ahol a BTK Pszichológiai Intézete kapott helyet. A negyedik helyszín a Reviczky utca 6. szám alatti Károlyi–Csekonics-palota. A kormány még 2015-ben döntötte el, hogy az egyetem használatába adja az épületet a felújítás után.   

A IV. kerületben, a Viola utca 3–5. szám alatt található az egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kara (Fotó: kre.hu)

A rezidenciát 1881–1885 között építtette Csekonics Margit és férje, Károlyi István. A terveket az Osztrák–Magyar Monarchia két elismert építésze, színházépítésze, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer jegyezte. A II. világháborúban súlyosan megsérült ház az azt követő évtizedekben nem kapott méltó felújítást, habár a háború után az Országos Műszaki Könyvtárnak adott otthont. 1965–1966-ban két szint ráépítésével bővítették az épület Reviczky utcai szárnyát, 2004-ben műemléki védelem alá került.

A Károlyi-–Csekonics-palota fogadja az egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatóit (Fotó: kre.hu)

Főbejárata felett egy boltíves mezőben ma is megcsodálhatjuk a Károlyi család címerét az ősi, karvalyos és egyéb címerképekkel, de látható rajta a korona, a pajzstartó oroszlánok, a sisakok és sisakdíszek, valamint a sisaktakarók is. A felújítást követően 2020-ban vehette birtokába az épületet az egyetem. 

A Rektori Hivatal épülete a Kálvin tér 9. szám alatt (Fotó: kre.hu)

Az egyetem Tanítóképző Főiskolai (Pedagógiai) Kara 2019-ben költözhetett be a IV. kerület, Árpád út 161–163. alatti épületbe. Az intézményhez tartozik a Bocskai István Állam- és Jogtudományi Szakkollégium (IV. kerület, Hajnal utca 15.) és a Benda Kálmán Bölcsészet- és Szaktudományi Kollégium is (VIII. kerület, Horánszky utca 26.). A rektori hivatal a VIII. Kálvin tér 9. számú épületben működik.

Tragédia is érte a református egyetemet. A Ráday utcai kollégium 2019-ben gyújtogatás miatt leégett. A helyreállítás még abban az évben elkezdődött, a leégett kollégium helyén a Markusovszky tér felőli oldalon 2022 őszén elkészült az új kollégiumi szárny. Mindemellett átalakították az 1912-ben birtokba vett patinás  palotát is. A megújult székházban a Ráday utca 28. szám felől ma a püspöki hivatalt, a Köztelek utca felől a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karát lehet megközelíteni.

A leégett Ráday Kollégium helyén 2022 őszén átadott Ráday Felsőoktatási Diákotthon  (Fotó: mti.hu)

Az idén harmincéves egyetem az intézmény honlapja és tájékoztatása szerint ma a 4. legjobb egyetem a rangsorolt 38 hazai felsőoktatási intézmény közül, s hallgatóinak száma folyamatosan növekszik. Működésének célja egyezik azzal, ami már alapítólevelében megfogalmazódott: „a keresztyénség egyetemes erkölcsi és szellemi értékeit, a bibliai Ige szellemében öntudatosan vállaló ifjúság nevelése, korszerűen művelt, jó szakemberek képzése a határon inneni és túli magyarság számára.”

Nyitókép: A Rektori Hivatal épülete a Kálvin tér 9. szám alatt (Fotó: kre.hu)