Érdekes épületek, hosszú fasorok, számos emléktábla és történelmi hangulat jellemzi a Kiss János altábornagy utcát. A következőkben ismertetjük az utca névadóit (többen is voltak), és teszünk egy sétát, kitérve minden fontosabb érdekességre.

Kiss János nevét valójában több budapesti utca is viseli. Székely katonacsaládból származott, ősei közül viseltek hadat a Rákóczi-szabadságharcban és a napóleoni háborúkban is. Nagyapja Bem oldalán harcolt az 1848–49-es szabadságharcban. E hagyományt folytatta az éppen 140 éve, 1883. március 24-én született Kiss János, aki Nagyszebenben, majd Kőszegen kezdte katonai pályáját. Az I. világháborúban megjárta az orosz és az itáliai hadszínteret is. Hősiességével, emberségével kiérdemelte bajtársai elismerését. Miután másodszor is (súlyosabban) megsebesült, 1918-ban visszarendelték a frontról, és Kőszegen a helyi katonai iskola nevelője lett. Nemcsak itt nősült, de itt ismerte meg Bajcsy-Zsilinszky Endrét is, akivel életre szóló barátok lettek.

(Balról jobbra) Kiss János hintóval az isonzói hadszíntéren; sérülés után felépülőben (Fotók: Budapest, 1984. évi 12. száma/Arcanum); későbbi portré (Fotó: Magyarország a második világháborúban – Lexikon A-ZS/Arcanum)

Kiss János a Horthy-korszak alatt a Magyar Királyi Honvédség vezetői közé emelkedett, 1927-ben ezredesi, 1938-ban altábornagyi rendfokozatot kapott. A II. világháború idején már nyugállományban volt, de az ország 1944-es német megszállása és nyilas hatalomátvétele után Bajcsy-Zsilinszky személyes kérésére csatlakozott a titkos Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsághoz, amelynek katonai vezetője lett. Miután a szervezkedést elárulták, Kiss Jánost a nyilasok elfogták, több napon át vallatták és kínozták, végül 1944. december 8-án, 61 évesen kivégezték.

1945. március 15-én posztumusz vezérezredesi rangot kapott, s még ugyanabban az évben vette fel az ő nevét az a hosszú, kacskaringós hegyvidéki utca, melynek helyi emlékeit most felelevenítjük.

Az emlékséta útvonala az Alkotás utcától a Németvölgyi útig. Pirossal a Kiss János altábornagy utca vonala, sárgával a nevezetességek, fehérrel néhány keresztező út vonala (Forrás: Google Earth)

Első neve (1875-től) Mozdony utca volt, amit a keleti végpontja miatt kapott: innét rá lehet látni a Déli pályaudvar mozdonyokat tároló-rendező állomására. Emléksétánkat picit beljebbről, a forgalmas Alkotás utcától indítjuk a magasabban fekvő, csendesebb Németvölgy irányába.

A Kiss János altábornagy utca eleje az Alkotás utca felől fényképezve. A lombkoronák hűsítő árnyékolását nemcsak az autók, de az erre sétálók is élvezhetik (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az utca házai „lefedik” a XX. század építészeti formáit: találkozhatunk szecessziós lakóházzal, 1920-as évekbeli sorházzal, a szocializmus puritánságával és későbbi modern megoldásokkal is. Szembeötlő homlokzatai vannak a 23-as és 25-ös házszámú épületeknek. Előbbi egyik ismert tulajdonosa dr. Breznay Géza miniszteri tanácsos volt. Utóbbinak Szende Péter Pál jogtanácsos és bankár volt az építtetője, továbbá Sárkány István építész tervei szerint készült el 1928–29-ben.

A déli napszak közeledtével egyre több fény éri a Kiss János altábornagy utca 25-ös (balra) és 23-as számú (jobbra a távolban) lakóházait (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Közelebbről a Nap fényjátéka a 23-as számú épület felső díszein (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az utca szélesebb és lazább beépítésű a környezőkhöz képest, így több zöldnek jut hely – ha nem is mindig a járdákon, a házkerítéseken belül.

Lassú felfelé menet, közel a Beethoven utca bejáratánál, ahol egy kis dombormű (jobbra) fogadja az arra járókat (Fotók: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az egyik lakóház két emléktáblát is őriz: itt alkotott élete utolsó éveiben Gáborjáni Szabó Kálmán festő és grafikus, Vaszary János tanítványa, és ugyanitt lakott dr. Kuti László onkológus, a hazai, rák elleni küzdelem egyik élharcosa.

A ház, melyen Gáborjáni Szabó Kálmán és dr. Kuti László emléktábláját is elhelyezték (Fotók: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az utca egyik legjelentősebb középülete az egykori Budapesti Tanítóképző Főiskola (nevezték Budapesti Állami Elemi Tanítóképző Intézetnek is; ma ELTE Tanító- és Óvóképző Kar néven működik). Az intézmény már nem sokkal a kiegyezés után létezett Budán, de a végleges otthonnak szánt (akkor még Mozdony utcai) épület 1911-ben készült el.

A tanítóképző épülete a Kiss János altábornagy utcában, valamikor 1921 után (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A kiválóan felszerelt, kollégiummal, gazdag könyvtárral, belső díszkerttel rendelkező iskola valódi fellendülést hozott az intézetnek, de ezt néhány év múlva megszakította az I. világháború és a Tanácsköztársaság időszaka. Utóbbi során itt halt mártírhalált három csendőrtiszt: Fery Oszkár, Borhy Sándor és Menkina János. Őket a Lenin-fiúk e tanítóképző alagsorában kínozták halálra 1919. július 21-én. Az esemény kétéves évfordulóján – számos csendőr jelenlétében – emléktáblát helyeztek el tiszteletükre az épület falán. Szintén 1921-ben a három csendőrtisztről utcákat neveztek el Budapesten: Féry Oszkár kapta a Mozdony utcát, vagyis 1921 és 1945 között Féry Oszkár utcaként volt ismert, majd lett végül Kiss János altábornagy utca.

Balra Fery Oszkár csendőraltábornagy arcképe (Fotó: Wikimedia Commons). Jobbra az emléktábla avatása 1921. július 21-én, ahol Pékár Gyula író és országgyűlési képviselő mondott beszédet (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Csendőrdíszszázad vonul fel a tanítóképző előtt, valamikor az 1920-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A tanítóképző épületét a II. világháború a felismerhetetlenségig roncsolta, újjáépítésekor egy csupasz homlokzatot kapott.

A dísztelenre újjáépített tanítóképző 1970-ben (Fotó: Fortepan/Főfotó)

Napjainkban a tanítóképző (balra) és az utca folytatása Németvölgy irányába (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A rendszerváltás után Kiss János és a három csendőrtiszt is kapott új emléktáblát az iskola falán (Fotók: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A tanítóképzővel szemben is van egy emléktábla: itt lakott Petress Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő, számos operett-előadás főszereplője.

Petress Zsuzsa az iskolával szemközti házudvarban pózol 1964-ben. (Fotó: Fortepan/Képszám 173812) Emléktáblája a mögötte látható lakóház falára került fel (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az utcát keresztező Böszörményi úton átsétálva elérjük a hegyvidéki Polgármesteri Hivatal épületét. Henny Ferenc tervei és Morbitzer Nándor kivitelezése szerint épült 1939–40-ben. Amikor elkészült, a főváros szimbolikusan befejezettnek tekintette az új XII. kerület létrejöttét, melyet akkoriban – noha nem került köztudatba – Mátyás király-város néven is illettek (a legendák szerint többször vadászott erre felé). Az épület külleme nem változott, az évek során egy vörös csillag került fel a tetejére, majd később onnét le.

A hegyvidéki városháza 1975-ben (akkor kerületi tanács néven) (Fotó: Fortepan/Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Női rendőregyenruhák bemutatója 1975-ben a hivatal oldalsó lépcsőjénél (Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr)

Az épület és a városháza tér napjainkban (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Kiss János altábornagy utca folytatódik a hivatal után is, de ez a szakasz 2015 óta szerves egységet alkot a városháza térrel: egy autóktól mentes, rendezvényekre is alkalmas, pihenőpados területet alakítottak ki.

Térköves pihenő szökőkúttal a Polgármesteri Hivatal épületének oldalsó bejáratánál (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Erkel Ferenc, Egressy Béni és Hunyadi Mátyás király mellszobrai köszöntik az itt pihenőket (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Kiss János altábornagy utca ezen szakasza a városháza térrel azonos térkövezést kapott (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az utca utolsó, legmagasabban fekvő része a legzöldebb és legtágasabb, már-már kertvárosias hangulatot kelt. Déli oldalán látható a főváros egyik legelső sorházas telepe: ezeket Bauer Emil tervezte, és 1926–27-ben épültek. Maga a Bauer házaspár az utca legvégén lévő ház egyik lakásában lakott 1940-től.

Az utca utolsó szakasza a Bauer Emil és társai által épített sorházakkal (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A másik oldalon a Medgyaszay István tervezte három lakóépület áll. Ezek az 1928–29-ben épített házak három emléktáblát is őriznek: a 55-ös házszámú épületben lakott és alkotott élete utolsó 15 évében Gadányi Jenő festőművész. Ő nem pusztán Vaszary János tanítványa volt (a korábban említett Gáborjánihoz hasonlóan), hanem az unokaöccse is. Ugyanebben a házban működött 1935 és 1950 között a Magyar Kórus kiadóvállalata, amit két zeneművész és zenetudós, Bárdos Lajos és Kertész Gyula alapított 1931-ben. A kiadó Bartók, Kodály, Liszt és mások műveit is nyomtatott formában elérhetővé tette.

Az utca túloldalán a Medgyaszay által tervezett Kiss János altábornagy utca 55. (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A szomszédos, 57-es házszámú épületben élt dr. Cavallier József közíró és tanár, aki a II. világháború alatt a Magyar Szent Kereszt Egyesület egyik vezetőjeként részt vett az üldözött zsidók anyagi, lakhatási és jogi megsegítésében.

A Medgyaszay-házak három emléktáblája (Fotók: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Medgyaszay István épületei sajátosak, könnyen felismerhetők. Előfutára volt az organikus építészetnek, ő is törekedett arra, hogy épületei szervesebb módon illeszkedjenek a természetes környezetükhöz. Ezt a hatást segíthetik bizonyos építőanyagok (például fa vagy kő), vagy dekorációs megoldások. Az itteni házfalakon olyan vonalvezetések láthatók, amelyek leginkább a fák kérgeire hasonlítanak, de az erkélyek korlátai is tulipánokat formáznak.

A Kiss János altábornagy utca 59. homlokzatának részlete (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Medgyaszay nagyon szerette a népi életképek és motívumok használatát. A házakon lévő falképek az úgynevezett sgraffitotechnikával készültek. E díszítőeljárást már a középkorban is alkalmazták, különböző színű vakolatokat visznek fel egymásra, majd a megfelelő helyen kikarcolnak a felsőbb rétegekből, így kirajzolódnak az alsók színei.

Népi sgraffitók és tulipánmotívumos erkélyek az 55-ös házszám főbejárata felett (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Ebben a falképdíszítésben két művész segítette Medgyaszayt. Egyikük Márton Ferenc volt, korának egyik legjelesebb székelyföldi festője és grafikusa, Székely Bertalan egyik tanítványa Budapesten. A másik képzőművész Nagy Sándor, a gödöllői művésztelep egyik alapítója volt.

Székely népi falkép az 59. számú házon Márton Ferenc szignójával (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Virágos motívumok „kötik össze” a népi ábrázolásokat (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Épületenként más-más témáról láthatunk sgraffitós képeket: az 55-ös számú ház a paraszti élet és földművelés pillanatait, az 57-es Vörösmarty Szép Ilonkájának egyes jeleneteit, az 59-esen a falusi párválasztás szokásait ábrázolják.

„Tarka lepke, szép arany pillangó! Lepj meg engem, szállj rám, kis madár […]” – jelenetek a Szép Ilonkából (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A belső udvarok is tartogatnak falképeket. Sgraffito az 59-es számú házból (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Ezzel sétánk végére értünk. Kevés fővárosi utca rendelkezik egyszerre belvárosokra és külvárosokra is jellemző adottságokkal. A Kiss János altábornagy utca fényét nemcsak a sok nevezetesség emeli, de sajátos hangulatvilága is, mely képes eljuttatni a századeleji Budapest pezsgő környezetéből a „hegyilevegős” magaslatokra. Különleges élmény a városi séták kedvelőinek.

A Kiss János altábornagy utca 59. belső udvara (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Nyitókép: Kiss János arcképe; 1927-es kép a Kiss János altábornagy utcáról; sgraffitofalkép Szép Ilonkáról (Források: koszeg.hu; bedo.hu; pestbuda.hu)