Az Adriától a Nemzeti Színházig – A 160 éve született Tőry Emil munkássága

2023. április 23. 10:00

Tőry Emil a századfordulón tevékenykedő építészek derékhadának elismert tagja volt: nem teremtett ugyan új stílust, és nem gyűjtött maga köré követősereget, de épületeit magas színvonalon tervezte meg. Oktatói tevékenységét is lelkiismeretesen végezte a Műegyetemen, de nemcsak szavakkal, hanem számos könyvvel és tanulmánnyal is hozzájárult a jövő építészgenerációinak képzéséhez.

Tőry Emil 1863. április 17-én született Tőry Gusztáv Adolf és Kunig Rozália gyermekeként a nagy változások előtt álló Pesten. Fiatal korában kapcsolt szédületes tempóra a fejlődés, ami őt is arra sarkallta, hogy az érettségi után építészmérnöknek tanuljon. A Királyi József Műegyetemen még nem volt igazán magas szintű a képzés, ezért annak 1887-es elvégzése után a jóval nagyobb múltra visszatekintő Berlin-Charlottenburgi Műegyetemen, majd Párizsban folytatta tanulmányait. Egyébként az övé volt az utolsó generáció, amely külföldön egészítette ki az itthon megszerzett tudást, az 1880-as évek közepétől a budapesti intézmény is magas színvonalat tudott nyújtani.

Tőry Emil portréja (Forrás: hu.wikipedia.org)

Édesapját már nagyon fiatalon, mindössze hatéves korában elvesztette, és abban, hogy hazatért, édesanyja 1890-ben bekövetkezett halálának is szerepe lehetett. Itthon saját építészirodát nyitott, de a tervezés mellett az építészi közéletben is aktívan vett részt, 1897-től például a Műegyetemen oktatott, és szakkönyveket is publikált. Írásai főleg az ókori építészet témakörét tárgyalták, első műve a Marcus Vitruvius Pollio theoriaja az antik szentélyekről címet viselte (1896). Ennél jelentősebbek az 1904-ben megjelent A görög építőművészet története az Ókorban és A római építőművészet szerkezet- és alaktana című könyvei.

Az egykori Homeopata kórház a Bakáts téren (Forrás: Magyar Építőművészet, 1907. 10. szám)

Önállóan tervezett épületei közül az erzsébetvárosi törvényszék székházát, az Esztergomi Főkáptalan Práter utcai bérházait, valamint a ferencvárosi Homeopata kórházat érdemes megemlíteni. Utóbbit 1907-ben emelték a Bakáts tér keleti oldalán, az Ybl Miklós tervezte templom mögött (Bakáts tér 11.). Rajta a többszörösen megtört körvonalú oromzatok és a bennük nyíló ovális ablakok a neobarokk stílust, a gipszstukkó virágfüzérek pedig a szecesszió hatását mutatják.

Tőry Emil húsz éven keresztül dolgozott együtt Pogány Móriccal (Forrás: Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1929. július 14.)

A nála tizenöt évvel fiatalabb Pogány Móriccal 1908-ban társult, és az együttműködés hamar sikereket hozott. Ezt jelzi az a megtiszteltetés is, hogy az 1911-es torinói Nemzetközi Iparművészeti Kiállításra készülve őket – illetve a hozzájuk csatlakozó Györgyi Dénest – bízták meg a magyar pavilon megtervezésével. A külföldi látogatók csodájára jártak az Attila fejedelem sátrát megidéző építménynek: a bejárat fölötti előtetőt egy szénaboglya körvonalát követő félkupolává nagyították fel a tervezők. A boglyaív egyébként a népi vonatkozása miatt a magyaros szecesszió kedvelt motívuma volt.

A torinói magyar pavilon főbejárata (Forrás: Magyar Iparművészet, 1911. 6. szám)

A bejárat két oldalán kardjukra támaszkodó kerámiaharcosok őrködtek, melyeket a pécsi Zsolnay-gyárban feltalált eozinmázzal vontak be. A másfélszeres életnagyságú katonák a székelyek mondabeli őse, Csaba királyfi katonái voltak, illetve a pavilon mitikus-történelmi oldalát fokozták a Szent István és Attila életét ábrázoló homlokzati domborművek is. Gazdagsága mellett a mérete is lenyűgöző volt, a bejárati előcsarnok fölött negyvenméteres, meredek gúla alakú torony magasodott, melyen színes ólomüveg ablakok eresztették be a fényt.

Az Adria Biztosító Társulat székháza (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A pavilont a kiállítás után lebontották, így már csak fotók és tervek tanúskodnak róla. Mai napig áll azonban az 1911–1913 között épült Újpesti Állami Főgimnázium (ma Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium, Tanoda tér 1.), melynek monumentális, klasszicizáló homlokzata egyébként az örökkévalóság érzetét is kelti. A kapuzatot alkotó téglaburkolatú körpillérek egy széles háromszögű timpanont tartanak, melynek közepét díszíti az ország címere. Hasonló stílusban tervezték a Deák Ferenc térre az Adria Biztosító Társulat székházát (1913), melynek főhomlokzatát a sarkokból előrelépő monumentális kiszögellések (rizalitok) keretezik. A klasszicizálás az ablakok szabályos rendbe sorolásában, valamint a nagy méretű, díszítetlen falfelületekben is tetten érhető.

A Nemzeti Színház az 1880-as években (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.083)

Noha hatalmas épületeik valósultak meg, a Tőry–Pogány-páros a legnagyobb sikerének a Nemzeti Színház pályázatán aratott diadalt tartotta. Az eredetileg ifj. Zitterbarth Mátyás tervei alapján 1837-re elkészült klasszicista teátrumot Szkalnitzy Antal 1873–1876 között ugyan modernizálta, de a XX. század elejére így is eljárt fölötte az idő, és 1908-ban bezárták. A megmérettetés első fordulóját 1913 legelején rendezték, és azzal a döntéssel zárult, hogy a négy legjobb pályamű szerzőjét egy szűk körű versenyre hívják meg.

Tőry Emil és Pogány Móric terve a Nemzeti Színházhoz (Forrás: Magyar Építőművészet, 1913. 1. szám)

Tőry Emil és Pogány Móric mindkét alkalommal hasonló terveket nyújtottak be: a Múzeum körúti, enyhén ívelt főhomlokzatot hatalmas, vájatolt pillérek tagolják, melyek egy magas attikaoromzatot tartanak. E falfelületet ókori mintára teljes szélességében egy összefüggő dombormű díszíti, megidézve a színjátszás görög hagyományait. Az épület túlsó végében a színpad fölötti zsinórpadlás is ősi hangulatot árasztott, hiszen egy egyszerű hasáb alkotta, mely felfelé lépcsőzetesen szűkült. A nagy szakmai elismerést kiváltó terveiket az első világháború kitörése miatt nem valósíthatták meg, hiszen az építkezés csillagászati költségeit nem vállalhatta az állam.

A Pálosok kútja napjainkban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A mostoha viszonyok között sem maradtak teljesen munka nélkül, sőt 1915–1917 között egy négyemeletes bérházat építettek fel a Práter utca 63. szám alá. Szintén Józsefvárosban, a Lósy Imre utcában állították fel a Ligeti Miklós szobrászművésszel közösen tervezett úgynevezett Pálos kutat 1916. október 8-án. Úgy formázták meg, hogy a kör alakú kútból egy oszlop emelkedik ki, melynek tetején a híres lengyelországi búcsújáró hely kegyképe, a Częstochowai Madonna kapott helyet. A kút két oldalán a névadó alakok, vagyis egy-egy pálos szerzetes térdelt és imádkozott a Szűzanyához. Az alkotást 1935-ben a Lechner Jenő tervei szerint helyreállított Központi Papnevelő Intézet udvarára szállították, ahol ma is látható. Ezt azonban Tőry Emil már nem érhette meg, 1928. május 31-én, hatvanötéves korában elragadta a halál. A minőségi munkával teli élete mai napig bárki számára követendő például szolgálhat.

A nyitóképen: Az Adria Biztosító Társulat székháza (Forrás: FSZEK Budapest Képarchívum)

Adria Biztosító Társulat, Bakáts tér, Bodó Péter, Budapest, építészet, Györgyi Dénes, Ligeti Miklós, Nemzeti Színház, Pálosok kútja, PestBuda, pestbuda.hu, Pogány Móric, Tőry Emil

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Zielinski Szilárdra, a hazai vasbetonépítés úttörőjére emlékeztek

2024. április 27. 16:00

Zielinski Szilárd építész, út- és vasúttervező mérnök, egyetemi tanár a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Újra jár a zugligeti Libegő

2024. április 27. 14:00

Április 27-től újra jár a Zugligeti Libegő, amelynek befejeződött a karbantartása. A Libegő Zugliget és a János-hegy között szállítja utasait, a két végállomás közötti 262 méter a szintkülönbség.

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

⁷⁹ ¹ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁷ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

¹²⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁶² ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁶ ⁷ ³