A Belváros szívében – a Semmelweis utca, a Vármegye utca, a Városház utca és a Kamermayer tér által határolt területen – álló Vármegyeháza a főváros egyik legszebb klasszicista épülete. A XIX. század első felében emelt épületet hamarosan felújíthatják, ugyanis a vármegyei önkormányzat közbeszerzést írt ki a megelőző felmérési munkálatok és dokumentáció elkészítésére.

 A Vármegyeháza napjainkban a Városház utca felől nézve (Fotó: Bodó Péter/ pestbuda.hu)

A középkorban Pest vármegye közgyűléseit a Gellért-hegy déli lejtőinél, az egykori budai révnél tartották sátrak alatt. A XVI. században az oszmán hódítással a vármegyei közgyűlések helyszínét előbb a felvidéki Fülekre, majd Losoncra tették át.

Ahogyan azt Berényiné Kovács Gyöngyi is írja a Ferenczy Múzeumi Centrum 2021. évi évkönyvében megjelent tanulmányában, Buda 1686-os felszabadítását követően Esterházy Pál nádor tanácsára Pest vármegye a nemesi közgyűlések számára a Várban, az Úri utcában vett egy épületet, ám 1695-ben egy pesti, középkori eredetű, egyemeletes, négyszobás házat vásároltak meg székház gyanánt. Ezen az épületen a XVIII. század során több kisebb-nagyobb átalakítást is végrehajtottak.

A Vármegyeháza Alt Rudolf grafikáján 1847-ből (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1800-as évek legelején született az a döntés, hogy a régi vármegyeháza elbontásával, annak helyén egy új székházat építenek fel Pest vármegye székhelyéül. Ennek megfelelően 1803-ban Hild János építőmester (Hild Józsefnek, a klasszicista Pest építészének édesapja) nyerte el a megbízást az új vármegyeháza megtervezésére. A Hild által tervezett épület a ma is látható Vármegyeháza középső szakasza, amelyet az utcáról nem lehet látni. Itt a közgyűlési termek mellett börtöncellákat és egy börtönkápolnát is kialakítottak, mivel a polgári állam létrejöttéig a vármegye nemcsak közigazgatási, hanem igazságszolgáltatási egység is volt.

Szintén ekkor építették meg a közgyűlési termekhez vezető lépcsőházat is – derül ki Berényiné Kovács Gyöngyi már korábban említett tanulmányából. Hamarosan, 1829 és 1832 között Hofrichter József (többek között a Kálvin téri református templom tervezője) tervei alapján átalakították az épületet. Ekkor épült a Vármegyeháza hátsó, Semmelweis utcára néző homlokzata, illetve a vármegyei közgyűlés termét a Helytartótanács budai dísztermének mintája alapján alakították át. A terem falát napjainkban a magyar történelem kiemelkedő alakjainak portréi díszítik. Így itt láthatjuk többek között gróf Széchenyi Istvánról, Kossuth Lajosról és Fáy Andrásról készült festményeket is. A pódium mögött álló empire stílusú órát 1830-ban a vármegye nemeseinek közadakozásból vették meg.

A Vármegyeháza közgyűlési terme ma díszteremként szolgál (Fotó: Pest Vármegyei Kormányhivatal Facebook-oldala)

Az 1838. évi nagy árvizet követően ifjabb Zitterbarth Mátyást kérték fel az épület átépítésére és bővítésére. Az ő tervei alapján épült fel a Vármegyeháza mai Városház utcára néző traktusa, valamint neki köszönhető a főhomlokzat klasszicista kialakítása is. Az épület középén lévő rizalitot a két emeletet átfogó korinthoszi oszlopokkal és a rajtuk nyugvó timpanonnal tette hangsúlyossá. A timpanonba Pest vármegye címere került. A Zitterbarth-féle átépítés 1841-re készült el.

Az épület díszudvarán található árkádsor és függőfolyosók esetében érvényesül a homlokzaton is megjelenő rend: az árkádsor félköríves záródású, míg a függőfolyosókat toszkán fejezetű oszlopok kísérik. A díszudvar az elmúlt években gyakran komolyzenei koncertek helyszínéül szolgált. 

A Vármegyeháza díszudvara (Forrás: Wikimedia)

A Vármegyeháza azonkívül, hogy a klasszicista Pest egyik legszebb épülete volt, más módon is kiemelkedő alkotásnak számított. Ugyanis ez volt az első olyan vármegyeháza az országban, ahol a vármegye közgyűlése és a vármegyei levéltár mellett ugyanazon épületben alakították ki a vármegyei tisztségviselők lakásait is, illetve bérházként is funkcionált az épület némelyik része. Szintén itt működött a vármegyei ügyészség, a számvevőszék, a törvényszék és a pénztári hivatal is. Ezzel a megoldással mintegy utat is kívántak mutatni a többi vármegyének, hiszen Pest vármegyére úgy is lehetett tekinteni, mint egyfajta „vezérmegyére”.

A Vármegyeháza a Gránátos (ma Városház) utca felől 1890 után Klösz György felvételén (Forrás: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára)

A századforduló környékén az épületben kialakított lakásokat irodákká alakították át, amelyekben a vármegye tisztségviselői dolgoztak. Az első világháborút követően itt helyezték el a Járási Szolgabíróságot, majd 1921-ben ide költözött a Budapesti Államépítészeti Hivatal és a Budapesti Állampénztár is. Az állampénztár elköltözése után a helyiségeit a levéltár foglalta el. A második világháborút követően, az 1950-ben történt megyerendezéssel együtt az épületet a Pest Megyei Tanács kapta meg mint a vármegye helyetti szervezet. Szintén ekkorra tehető az épület renoválása is, amikor is kijavították a Budapest ostroma során okozott károkat.

A 2023. június 12-én megjelent Közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy Pest Vármegye Önkormányzata a Vármegyeháza felújítását tervezi, amelyhez előkészítő felmérési dokumentációt kell elkészítenie a közbeszerzést elnyerő pályázónak.

Nyitókép: A Vármegyeháza a Gránátos (ma Városház) utca felől 1890 után Klösz György felvételén (Forrás: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára)