Megemelték a Flórián téri felüljárót
Új fázisába lépett a Flórián téri déli felüljáró felújítása, a szakemberek speciális hidraulikus szerkezet segítségével megemelték a hídfők előtti első támaszköz szerkezetét, hogy a több mint negyvenéves sarukat korszerűbbekre cseréljék. Az emelőmunka és sarucsere várhatóan egy hétig tart. A déli hidat márciusban zárták le, a munkák előreláthatóan novemberre fejeződnek be.
Keresés az archívumban
A Hídjelentés, amely fordulatot hozott Budapest történetében
2023. március 31. 15:00
Egy útijelentés, amely megváltoztatta Pest és Buda, valamint Magyarország történetét. A könyvecske hozzájárult a fél évezredes jogszokások megváltoztatásához, és egy addig soha nem látott méretű és műszaki színvonalú beruházás megvalósításához. Ez a könyv a Hídjelentés volt.
Budapesti napló – Háborút és békét, ínséget és luxust is hozott a fővárosnak a január
2020. január 10. 9:00
Mennyit változik Budapest huszonöt év alatt? És hogyan alakult át az elmúlt 150 évben? Formabontó lapszemlénkben különböző korokba kalauzoljuk az Olvasót, amelyeket csak huszonöt év választ el egymástól. A korabeli lapok írásaiból szemezgetünk, hogy megtudjuk: milyen fejlesztések voltak napirenden, hogyan éltek a főváros lakói, és milyen kisebb-nagyobb ügyek foglalkoztatták a pesti polgárokat az év ugyanezen időszakában. Időutazásunk 1870-ben indul, állomásai az 1895-ös, 1920-as, 1945-ös, 1970-es és 1995-ös év. Nem csak 25 év: világok választják el ezeket a dátumokat egymástól. Szubjektív válogatásunk nem törekszik teljes körű elemzésre: Budapest történetének egy újabb, izgalmas keresztmetszetét kívánjuk bemutatni, nagy ívű tervekből, napi hírekből, pletykákból összekeveredő pillanatképek sorozatát. Egy olyan napló lapjait, amelyet a város polgárai közösen írtak és írnak ma is. Ezért arra bátorítjuk az Olvasót, keresse a párhuzamokat a mai Budapesttel, és ahol mi abbahagyjuk, folytassa ott ő a történetet, érkezzen meg a jelenbe, sőt gondolatban utazzon tovább, és képzelje el, mennyit fog változni a város a következő 25 évben. És főleg: milyen irányba?
Mit üzennek a budapesti Duna-hidak nevei?
2021. november 23. 9:00
A budapesti Duna-hidak elnevezése nemcsak Budapest, de az ország történelmének egy-egy fejezetéről is árulkodik. Van olyan hidunk, például a Margit híd, amelyet az építése óta ugyanúgy nevezünk, mások több keresztelőn is túlestek már. Első budapesti Duna-hidunkat viszont, a sokáig névtelen Lánchidat hiába nevezték el 1915-ben Széchenyiről, máig eredeti, nem hivatalos nevén hívja mindenki.
Mit építenek át a mától lezárt Lánchídon? – 12 pont Budapest ikonikus műemlékének felújításáról
2021. június 16. 11:30
A Lánchidat a mai napon teljesen lezárták a forgalom elől, megkezdődött a felújítása. Az idén 172 éves hidat fennállása óta többször is átalakították, először 1914–1915-ben, majd a II. világháború után újjáépítették, legutóbb pedig az 1980-as évek második felében végeztek rajta jelentős felújításokat. Most újra megújítják a főváros ikonikus építményét. De milyen munkálatokat végeznek a Lánchídon az elkövetkező két évben, egészen 2023-ig?
Mit köszönhet Budapest a 150 éve létrejött Fővárosi Közmunkák Tanácsának?
2020. április 14. 15:00
Még váratott magára Pest, Buda és Óbuda egyesülése, mikor az 1870. évi X. törvénycikk életre hívta azt az intézményt, amely Andrássy Gyula miniszterelnök elképzelése szerint a Budapest nagyvárossá fejlesztését volt hivatott megtervezni és lebonyolítani. A Fővárosi Közmunkák Tanácsához máig ható folyamatok kötődnek, általa született meg az a Budapest, amelyet ma ismerünk.
Virtuális séta a Budavári Sikló születésének 150. évfordulóján – Mit láthattak a magasból az utasok 1870-ben?
2020. március 24. 10:00
A Budavári Sikló is bezárt március 23-tól, igaz, a közlemény szerint egyelőre csak karbantartás miatt. Ez az egyedi hangulatú közlekedési eszköz az idén 150 éves, ebből az alkalomból virtuális sétára hívjuk Olvasóinkat, hogy így is köszöntsük születésnapján a főváros egyik különlegességét. Újságírónk még azt megelőzően indult ünnepi utazásra, hogy megjelentek volna a felhívások, miszerint az otthon maradással korlátozhatjuk a koronavírus terjedését. Margit és Gellért tehát pár napig zárt térben tartózkodik, mint remélhetőleg Budapest és az ország minden lakosa.
Egy különleges művészeti alkotás a budai Várból – Miért készült, és mit ábrázol az újjáépített Főőrség bronzkapuja?
2020. március 11. 14:00
A Főőrség nemrég újjászületett épületét a királyi palota felől, a Hunyadi-udvarból már bárki megtekintheti. Nem láthatja azonban a közönség az épület túloldalát, amely a még lezárt Csikós-udvar felől közelíthető meg. Itt található az épület legalsó szintjének különleges brozkapuja, amely a magyar történelem 27 legfontosabb budavári epizódját ábrázolja. A helyszínen jártunk, ahol Farkas Ferenc szobrászművész mutatta be lapunknak a különleges műalkotást.
Mit kell tudni a Miniszterelnökség frissen átadott épületéről? – Összefoglaltuk
2019. január 7. 14:25
Hivatalosan ezekben a napokban veszi birtokba új székhelyét a Miniszterelnökség a Várban. Ennek apropóján összefoglaltuk, mi mindent érdemes tudni a különleges épületegyüttesről.
Átépítés a Bimbó úton: mit szólna ehhez Bánffy gróf?
2018. szeptember 23. 10:06
A hajdani főúri lakhelyen egykor újságíróként Ady Endre is megfordult, nemsokára azonban jelentősen átépített homlokzattal, hatszintes épületként nyílik újra a Bimbó út 7.
Mit csináltak a magyarok az 1867-es világkiállításon?
2017. november 30. 14:55
Épp 150 éve ért véget az 1867-es párizsi világkiállítás, az első világraszóló ipari-gazdasági seregszemle, amin több mint 300 magyar kiállító vett részt a zongoráktól a gyapjún át a borokig.
Mit alkotott a Rimanóczy-építészdinasztia Budapesten?
2017. október 4. 17:03
Világviszonylatban is figyelemre méltó, hogy egy család egymást követő generációiból hatan is meghatározó építésszé váljanak. Ilyen családot alkotnak a Rimanóczyak. Portrénk az építészekről és munkásságukról szól.
Van még mit fejleszteni Budapest környezeti állapotán
2017. augusztus 31. 10:13
Más hasonló léptékű európai nagyvárossal összevetve Budapest közepesen ellátott közhasználatú zöldfelületekkel – derül ki a főváros új környezeti programjából. Budapest különböző területei eltérő mértékben terheltek, de általánosan megállapítható, hogy a javuló részfolyamatok eredményei mellett Budapesten még az összes környezeti elem – talaj, víz, levegő – szennyezettsége tapasztalható.
Kiállítás: neked mit jelent Budapest?
2016. december 13. 16:55
Neked mit jelent Budapest? címmel nyílt közösségi kiállítás a fővárosról hétfőn a fővárosról a Budapest Projekt Galériában.
Ki volt Marco Casagrande, aki Szabadság-oszlopot tervezett 1848 hőseinek a Szent György térre?
2025. június 17. 13:00
Az egri és az esztergomi bazilikán ma is láthatjuk a szobrait, ahogyan számos vidéki kastélyon is. Itáliában született, de magyar lányt vett feleségül, és közben majd 20 éven át élt és dolgozott hazánkban az olasz szobrász, Marco Casagrande. Tervezett szobrot Mátyás királyról, Szent Istvánról és az 1848-as forradalomról is. Utóbbi alkotása a Nemzeti Hauszmann Program keretében 177 év után valósul meg a Szent György téren.
1848 emlékezete: tematikus séták lesznek a Fiumei úti sírkertben
2025. március 11. 9:00
Március 15-én tematikus sétára hívják a látogatókat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Fiumei úti sírkertbe, március 14-én pedig a Batthyány-mauzóleumnál, a Deák-mauzóleumnál, a Kossuth-mauzóleumnál, valamint a Petőfi család és Jókai Mór sírjánál várják ismeretterjesztő előadásokkal a regisztrált diákcsoportokat.
Már 1848-ban is követelték, de csak 100 éve született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank
2024. április 29. 11:00
A XIX. század folyamán többször megfogalmazódott az az elképzelés, hogy Magyarország gazdasági önállóságának megteremtése érdekében egy önálló magyar bankot kellene létrehozni és működtetni. Hazánk történelmi eseményei során ennek a megvalósítása nem sikerült sem 1848-ban, sem a kiegyezést követő időszakban. Az önálló Magyar Nemzeti Bank 100 éve, április 26-án született meg.
1848-49 emlékezete a Fiumei úti sírkertben: diáknap és tematikus séták március idusán
2024. március 10. 17:00
Diáknapot tartanak március 14-én a Fiumei úti sírkertben: négy helyszínen, a Batthyány-mauzóleumnál, a Deák-mauzóleumnál, a Kossuth-mauzóleumnál és a Petőfi család sírjánál várják ismeretterjesztő előadásokkal a regisztrált diákcsoportokat. Március 15-én pedig tematikus sétára invitálják a látogatókat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából.
Megnyíltak a Redoute termei a jeles esemény előtt 1848-ban, de az épületnek már egy éve sem volt hátra
2023. július 5. 17:00
Az 1848-as júniusi választások után, július 5-én nyílt meg az első népképviseleti országgyűlés Pesten, a mai Vigadó elődjében, a pesti Redoute épületében. Budának kettő, Pestnek öt mandátum jutott a napra pontosan 175 éve összeült új parlamentben, amelynek Kossuth Lajos és Vörösmarty Mihály is tagja lett. Ekkor még senki sem gondolt rá, hogy a Pollack Mihály tervezte, Duna-parti klasszicista palotának egy év múlva már hűlt helye lesz.
A Batthyány-kormány tagjainak lakásai – Így éltek az ország vezetői 1848-ban
2023. június 29. 17:00
Amikor az 1848-as tavaszi események hatására Pest-Budán néhány héten belül megkezdték működésüket az újonnan alakult minisztériumok, olyan neves személyiségek kaptak lehetőséget az ország ügyeinek irányítására, akiket ma is a leghíresebb magyarok közé sorolunk. De hol laktak ők? Melyik utcában volt Batthyány Lajos, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József otthona? Felkereshetjük-e 175 évvel ezelőtti lakásaikat a mai Budapesten?
Az 1848-as minisztériumok Pest-Budán – Ma is állnak a Batthyány-kormány 175 éve használt épületei
2023. április 11. 13:00
Az 1848. április 11-én szentesített törvényekkel kezdte meg hivatalos működését a Batthyány Lajos vezette első, független magyar kormány, amelynek tagja lett többek között Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Eötvös József is. Ma is tudjuk, hol voltak a minisztériumaik: a 175 évvel ezelőtt kormányzati célra kijelölt épületek többsége jelenleg is áll Pesten és Budán.
Ha nem buknak el az 1848-as törekvések, ma másutt lenne a Szabadság tér
2023. március 28. 12:30
Tudják, hol volt 1848-ban a Diadal utca vagy a Szabad sajtó utca? Nem ott, ahol sokan gondolnák. Az 1848-as forradalom alatt a pesti és a budai utcanevek is változtak.
Pest és Buda 1848-ban
2023. március 16. 11:00
Talán a legismertebb magyar történelmi dátum 1848. március 15-e. De milyen volt 175 évvel ezelőtt Pest és Buda városa, ahol néhány irodalmár fiatalember felfokozott hangulatban verset szavalt és kiáltványt nyomtatott ki, viszonylag nagy, de békés tömeg által kísérve azon az esős márciusi napon, ezáltal új irányt szabva Magyarország fejlődésének.
Így élt Petőfi és Jókai a Dohány utcai Schiller-házban 1848 márciusában
2023. március 14. 11:00
Egressy Gábor 1847 nyarán számos lakást megnézett Pesten, míg egy olyat talált, amely az ifjú házas Petőfi igényeinek is megfelelt. A lakás, melyben Jókai Mór volt a társbérlőjük, a Dohány utcai Schiller-ház első emeletén feküdt, s egy középosztálybeli polgári család kényelmével rendezték be azt. S bár Szendrey Júlia és Petőfi csak rövid időt tölthetett itt, mégis a boldogság szigetét jelentette ez számukra.
Március 15-én a Fiumei úti sírkertben 1848–49-es emléksétával várják a látogatókat
2023. március 12. 14:00
A Nemzeti Örökség Intézete március 15-én 14 órától 1848–49 emlékezete címmel tart sétát a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen. Az ünnepnapon emellett szabadon látogathatók a sírkert legnagyobb sírépítményei, így bárki betekinthet a Batthyány-, a Deák- és Kossuth-mauzóleumba.
„Homokbuczkák, dudva, kóró és vadnövények” – Ilyen volt a Magyar Nemzeti Múzeum környezete 1848. március 15-én
2022. március 15. 11:00
Petőfi és a márciusi ifjak 1848. március idusán Pest-Budán történelmet írtak. A nevezetes nap helyszínei közül a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a múzeumpalota előtti tér vált leginkább emblematikussá. Az eseményt minden évben megidézzük, a szereplőkről is megemlékezünk, de a forradalom helyszíneiről csak említés szintjén szólunk. A múzeumépület és környezete tekintetében most kivételt teszünk és bemutatjuk, milyennek láthatták a forradalmárok egykor a legendás helyszínt.
Akik a hazát szolgálták – Az 1848-as hősök emlékezete Budapesten
2021. március 15. 15:00
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeinek a kultusza az elmúlt 173 évben folyamatos volt. A történelem sokszor emberpróbáló korszakaiban más-más módon élt e dicső kor jól ismert hőseinek emlékezete. Budapestnek mind a 23 kerületében található képző- vagy iparművészeti alkotás, amelyeknél március 15-én – járványmentes időben – a méltó ünneplés biztosított. A magyar fővárosban nemcsak köztéri alkotások, hanem épületeken elhelyezett szobrok, mozaikok, domborművek is biztosítják az 1848-as hősökre való folyamatos emlékezést.
Kiadják Eötvös József levélhagyatékát – az 1848-as forradalomról is teljesebb képet kaphatunk majd
2021. február 5. 16:00
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpontban dolgoznak Eötvös József levélhagyatékának összegyűjtésén és teljességre törekvő kiadásán. Az öt-hét kötetesre tervezett levélkiadás révén a korszak iránt érdeklődők képet kaphatnak az 1848-ban egymással vetélkedő nevelésügyi reformelképzelésekről a kisdedóvóktól az egyetemig, valamint az állam-egyház viszonyra vonatkozó koncepciókról 1867 után, különös tekintettel az akkori liberális kormányzat dilemmáira és kompromisszumaira, valamint a kiépülő magyar államigazgatás mindennapjairól is.
Még egy tábla sem jelzi a Soroksári úton, hogy ott éltek évtizedekig az 1848-as hős honvédek
2020. március 23. 14:00
A mai Soroksári út 114. szám alatt 1872 októberében nyílt meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban részt vett, idős honvédek számára épült menház. Az intézmény létrejöttét többéves előkészítő munka előzte meg. Az 1867-es kiegyezés után számos honvédegylet alakult szerte az országban, hogy a szabadságharc emlékét ápolják, de a csatákban elesett katonák hozzátartozóinak megsegítését, illetve a még élő, volt honvédek ellátását is célul tűzték ki.
Az 1848–49-es szabadságharc hőseit jelképezte, de az 1944–45-ös ostromban elpusztult az Öreg honvéd
2020. március 14. 11:00
A Horvay János alkotta hófehér Kossuth-szoborcsoport, amely Kossuth Lajost az első felelős magyar kormány tagjainak körében ábrázolja, hosszú évtizedes kihagyás után ma újra az Országház előtt áll. A szoborcsoport viszontagságos történetébe egy olyan szoboralak is beletartozik, amelyről ugyan az alkotó kitüntetett figyelemmel és szeretettel beszélt a szobor elkészítésének éveiben, azonban a végleges kompozícióban mégsem kapott helyet. Az Öreg honvéd szobra végül a Buda ostrománál 1849. május 21-én hősi halált halt honvédek emlékműve lett.
Ódon Kálvin téri ház őrzi Pest 1848-as főpolgármesterének emlékét
2019. március 15. 8:30
Máig áll a Kálvin téren az épület, amely a szabadságharc pesti főpolgármesterének tulajdonában volt.
Márciusi séta 1848 nyomában Hermann Róberttel
2016. március 15. 8:13
Sétára indulunk március 15. nyomában Hermann Róberttel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc avatott ismerőjével, történésszel természetesen a Nemzeti Múzeum kertjében találkozunk. Az egykori városfalon ugyan kívül, de a történések és a rájuk való emlékezés egyik legfontosabb gyújtópontjában állunk, innen indulunk felfedezőutunkra.
Pest-Buda a reformkor idején vált az ország fővárosává
2025. szeptember 5. 16:00
Pest-Buda városfejlődése a reformkor idején látványos változáson ment keresztül. Az ország többi városát megelőzve Pest igazi nagyvárossá fejlődött, Budával együtt pedig hazánk fővárosává vált. Ehhez azonban sok mindennek kellett megváltoznia. Széchenyinek köszönhetően más lett a két várossal kapcsolatos elképzelés, valamint átalakultak a gazdasági, társadalmi viszonyok, miközben Pest a kulturális és politikai élet központjává nőtte ki magát.
Kétszáz éve született Kozma Sándor, az első magyar legfőbb ügyész
2025. szeptember 4. 19:00
Az igazság apostolának nevezték, hatalmas tisztelet övezte életében és halála után is. Születésének 200. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben emlékeztek meg Kozma Sándorról, az első magyar legfőbb ügyészről. Síremlékét Kallós Ede készítette.
A Lánchíd szineváltozása 1880-ban
2025. szeptember 3. 11:00
Miképp festették le a Lánchidat 145 évvel ezelőtt? 1880-ban egy vállalkozó valamivel több, mint 8300 forintért vállalta el a Lánchíd teljes festését. Mit takart ez az összeg, és hogyan is végezték el akkoriban a híd festését?
Kétszáz éve jelent meg Vörösmarty Mihály hősi eposza, a Zalán futása
2025. szeptember 2. 14:30
Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.
A Nagykörút 25 évvel ezelőtti felújítása
2025. augusztus 29. 9:00
Az elmúlt hetekben, hónapokban ismét hangsúlyos téma lett a Nagykörút teljes felújításának szükségessége. Budapest e rendkívül fontos útjának legutóbbi nagyszabású, a teljes útvonalat érintő, 7 éven át tartó felújítása 25 éve fejeződött be.
7+1 budapesti épület, amely nélkül elképzelhetetlen lenne Szent István állama
2025. augusztus 20. 13:00
Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.
Az első tömeges fővárosi idegenforgalmi csalogató – Az Országos Általános Kiállítás 1885-ben
2025. augusztus 10. 15:00
A budapesti Városliget területén 140 évvel ezelőtt szervezték az első olyan nagyszabású kiállítást, amelyen a teljes magyar ipar és mezőgazdaság bemutatkozott, felvonultatva a gazdasági és a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit. A több mint 300 ezer négyzetméternyi területen megrendezett Országos Általános Kiállítás ország-világgal akarta tudatni, milyen óriási fellendülés, gyarapodás, virágzás indult Magyarországon.
A Lánchíd részvényeinek jegyzése 185 éve kezdődött
2025. augusztus 3. 15:00
A Lánchíd részvényeit 185 évvel ezelőtt kezdték el árusítani, azaz ekkortól lehetett jegyezni azokat. A részvények, amelyeket az építési költségek fedezésére bocsátottak ki, nem voltak olcsók, hiszen egy darab 500 forintba került, és bár a teljes összeget 5 év alatt kellett befizetni, mégsem volt nagy érdeklődés az értékpapír iránt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlést összehívó I. Ferencet Budán koronázták magyar királlyá
2025. július 26. 17:00
II. József 1784-ben Bécsbe szállíttatta a magyar koronát, amit a halálakor, 1790 februárjában diadalmenetben hoztak a magyarok Budára, és a továbbiakban a budai Várban őrizték. Budán koronázták magyar királlyá I. Ferencet 1792-ben, ezzel Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony és Sopron után Buda a koronázóvárosok sorába lépett.
Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban
2025. július 3. 14:00
Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.
Zsigmondtól Hauszmannig: a művészet évszázadai a Budavári Palotában
2025. június 20. 13:00
A gótikus szoborlelet, Mátyás király carrarai márvány szökőkútjai és a századelős hauszmanni palota fényűző szépsége egyaránt azt mutatja, hogy több évszázados története során a Budavári Palota többször vált a művészet fellegvárává, ahol európai hírű mesterek alkotásai találtak otthonra.
A nemzet építői – A Szabadelvű Párt megalakulásának története Budapesten
2025. június 14. 14:00
A magyar nemzet s benne Budapest történetének a legprosperálóbb korszaka volt a gazdaság, a kultúra és a demográfia területén az az 1875-től 1905-ig tartó időszak, amely az országot harminc évig eredményesen építő Szabadelvű Párt 150 évvel ezelőtti megalakulásával kezdődött. Az új szervezet a haza bölcsének, a nemzet prókátorának, Deák Ferencnek a támogatásával jött létre, és ugyanabban a belvárosi Lloyd-palotában volt a székhelye, mint korábban a Deák Pártnak.
Trianon-emlékművek Budapesten
2025. június 4. 20:00
Az 1920-as trianoni tragédia után Budapesten, a Szabadság téren épült fel a magyarság fájdalmára és veszteségeire emlékeztető központi emlékmű. A nagyszabású szoborkompozíciót 1945-ben elbontották, és évtizedekig nem is lehetett a trianoni traumáról beszélni. Összeállításunkban olyan közterületi alkotásokat mutatunk, amelyek napjainkban emlékeztetnek az ország 105 évvel ezelőtti feldarabolására, Magyarország kétharmadának elcsatolására.
130 évvel ezelőtt látott napvilágot a Pénzügyminisztérium új palotájának első terve
2025. június 1. 15:00
Jóformán alig ismert, hogy a Pénzügyminisztérium palotájához nem Fellner Sándor készítette az első terveket, hanem őt hat évvel megelőzve, 1895-ben ifj. Bobula János. S nem is azon a helyen épült volna a Várban, ahol ma áll, hanem a mai Hess András tér Pestre néző oldalán. Az épületről mindössze egy homlokzati rajz ismert, ami 130 évvel ezelőtt az Építészeti Szemle május 31-i számában jelent meg.
Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós
2025. május 28. 9:00
Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.
Görgei Artúr honvéd tábornok budavári szobrának felavatása
2025. május 22. 17:00
Görgei Artúr az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leghíresebb honvéd hadvezére, hadügyminisztere volt. Nevéhez fűződik a győztes tavaszi hadjárat irányítása 1849 áprilisában, majd május 21-én a budai Vár ostrommal való bevétele, vagyis a magyar főváros felszabadítása, szimbolikus értelemben a szabadságharc katonai csúcspontja.
Számos ház és közösségi kert nyitja meg a kapuit májusban
2025. május 13. 14:00
A Nádor utcai CEU Campus, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Piarista Gimnázium, a Róth Miksa Emlékház, az ELTE Trefort kert és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is csatlakozik az idei Budapest100 programsorozathoz. Kinyitja kapuit a budai Vár több műemlék lakóháza és sok más épület Budapest tizennégy kerületében, de az építészeti örökség mellett idén a város néhány különleges kertje is megismerhető.
A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin
2025. május 13. 9:00
Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.
Az első pesti lóvasút
2025. május 2. 15:00
Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.
Megemelték a Flórián téri felüljárót
Új fázisába lépett a Flórián téri déli felüljáró felújítása, a szakemberek speciális hidraulikus szerkezet segítségével megemelték a hídfők előtti első támaszköz szerkezetét, hogy a több mint negyvenéves sarukat korszerűbbekre cseréljék. Az emelőmunka és sarucsere várhatóan egy hétig tart. A déli hidat márciusban zárták le, a munkák előreláthatóan novemberre fejeződnek be.
Emléktáblát avattak az újpesti Városháza fennállásának 125. évfordulóján
Az újpesti Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából a Városháza dísztermében emléktáblát avattak, és felidézték a városrész és az épület múltját.
Cinkotáig járhat a 2-es metró
A gödöllői és a csömöri HÉV-vonalak felújításának tervezésére írt ki pályázatot az Építési és Közlekedési Minisztérium, ebből kiderül, hogy Cinkotáig metró válthatja fel a HÉV-et. A tervezőkkel 2026 márciusáig kötnek szerződést, a tervek elkészítésére és engedélyeztetére több mint 3,5 év jut, a kivitelezés 2030-ig indulhat meg.