Keresés az archívumban

Egy elfeledett remete nyomában – A nagy-hárs-hegyi Bátori-barlangban jártunk A főváros II. kerületében, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy közötti nyeregről, a Szépjuhásznéról leginkább az itteni Gyermekvasút megálló vagy a budaszentlőrinci pálos kolostor romjai jutnak az eszünkbe. Azt már kevesen tudják, hogy a közkedvelt kirándulóközpont felett, a 454 méter magas Nagy-Hárs-hegy északkeleti oldalán, a csúcs alatt egy rejtélyes barlang is megbújik.

Egy hős építész – 140 éve született Zrumeczky Dezső A XX. század első évtizedében egy olyan csoport tűnt fel a magyar építészet horizontján, amely a népi építészet formáinak felhasználásával alkotott. A Fiataloknak nevezett tömörülés jeles tagja volt a 140 éve született Zrumeczky Dezső, akinek fájóan rövid, mindössze tízéves pályafutás jutott. Tehetsége azonban így is megmutatkozott, hangulatos épületeiből az alábbiakban összeállítottunk egy válogatást.

40 éves a Boráros tér új közlekedési rendje A Boráros tér 1980–1983-ban végzett átalakítása szorosan összefüggött a Petőfi híd rekonstrukciójával, melynek a téren van a pesti hídfője. Az 1930-as években itt kialakított közlekedési rend már nem felelt meg a kor követelményeinek, a forgalom jelentősen megnövekedett és átalakult, ezért lépni kellett. A főváros akkor a külön szintű gyalogos- és autósforgalom megteremtésében látta a megoldást.

Aki lángra gyújtotta a Batthyány-örökmécsest – 145 éve született Pogány Móric építész Az építészekre gyakran csupán mérnökökként tekintünk, de ők egyúttal művészek is, amit Pogány Móric munkássága is kitűnően példáz. Az éppen 145 évvel ezelőtt született alkotó az épületeinek többségét Tőry Emillel közösen valósította meg, önálló munkái között azonban számos emlékművet is találunk. Az alábbi összeállításunkban főleg az utóbbiak mentén mutatjuk be a jeles építőművészt.

Ötven éve nyílt meg a Pest-Buda mozi – A filmszínházból Görögség Háza lett Budapest kulturális életében 1973. augusztus 18-a jelentős esemény volt. Ezen a napon adták át a József Attila-lakótelepen a Pest-Buda filmszínházat, mely ekkor a legkorszerűbb mozinak számított a fővárosban.

Andrássy Gyula és Festetics György grófok fényes estélyei 1868-ban Az 1867-ben megkötött kiegyezés fordulópontot jelentett Magyarország életében, amelyet mind az osztrákok, mind a magyarok szemében elfogadhatóvá kellett tenni. De csökkenteni kellett azt a bizalmatlanságot és ellenérzést is, amellyel az osztrák elit viseltetett hazánk iránt. A 155 évvel ezelőtt, 1868-ban az Andrássy Gyula és Festetics György grófok által megrendezett estélyek többek között ezt a célt is szolgálták.

A Deák térig akarták elvinni a HÉV-et – 135 éve adták át a Cinkotára vezető helyiérdekű vasutat A Gödöllői HÉV első szakasza, amely a Keleti pályaudvarról Cinkotára vezetett, 1888-ban nyílt meg. Az akkori tervek szerint a vonalat nemcsak a Pesttől távolabb eső települések felé, Csömörön át Fótig szerették volna meghosszabbítani, hanem Budapesten belül is: bevitték volna a vonalat a mai Deák térig, a Városháza – akkor Károly-kaszárnya – épületéig.

Tíz módosítás a Lánchídon – Változott a színe, a lámpái, kicserélték a pályalemezt Pár napja már a gyalogosok is használhatják a Lánchidat, amely, mint fennállásának 174 éve alatt minden felújításnál, most is módosult a korábbi állapotához képest. Ez az átalakulás természetesen egész más léptékű, mint az 1913–1915-ös volt, amikor teljesen új szerkezetű híd épült a régi alapokra. Azonban most is két jelentős változás és több kisebb módosítás történt, nézzük meg ezeket sorjában!

Prédikáló barátok a Duna mentén – Domonkos-rendi emlékek Pesten és Budán Augusztus első hetének egyik fontos katolikus ünnepe Szent Domonkos napja. A világi naptárban augusztus 4-én szerepel, az egyháziban viszont 1969 óta augusztus 8-án. Az év eme időszakában azért is érdemes megemlékezni róla, mert fővárosunkban több épített örökség is fűződik a domonkos rendhez Budán, Pesten és a Margit-szigeten egyaránt.

Százezer ember ünnepelte az újjáépített Margit hidat 75 éve Nagyon gyorsan sikerült a megsemmisült Margit hidat újjáépíteni 1945 után. A két részletben felépült átkelő első része 1947 őszén lett kész, a teljes hidat pedig 75 évvel ezelőtt, 1948 augusztus elsején adták át. A híd újbóli használatba vételét százezer ember ünnepelte.

„Megilletődött csendben, kalaplevéve vonultak el a szimbolikus sír mellett" A Fiumei úti sírkertben sétálva nemcsak a történelmi ismereteinket bővíthetjük, de kegyelettel emlékezhetünk meg azokról is, akik már nincsenek velünk. Ez nem volt mindig magától értetődő: a trianoni döntés után milliók sírja került az új országhatáron kívülre. Hogy méltóképpen emlékezhessenek rájuk hozzátartozóik, Budapest 1931-ben egy jelképes sírt alakított ki a Kerepesi temetőben. E már rég nem létező szimbolikus sírhely történetét mutatjuk be abból az alkalomból, hogy hamarosan új kegyeleti tér épül ugyanitt, a nemzeti sírkertben.

Pénteken délben megnyitják a Lánchidat a gyalogosok előtt Augusztus 4-én, pénteken déltől megnyílik a Lánchíd a gyalogosok előtt. A felújított híd mindkét oldalán használható lesz a járda, és átadják a hídfőkben lévő aluljárókat is. A Lánchídon a gyalogosokon kívül továbbra is csak a BKK autóbuszai, a taxik, a motorosok, a biciklisek és a rolleresek közlekedhetnek, autók nem hajthatnak át rajta.

A Budavári Palota vízellátása Amikor IV. Béla megalapította Budát, a város akkor még lényegében a Várhegy tetejét jelentette, ahová az elmúlt közel nyolc évszázad alatt sokféle módon jutott fel a víz. A lovas kocsikon érkező Duna-víz mellett kutak, ciszternák, átemelőberendezések, szivattyúk, vezetékrendszerek biztosították a Királyi Palota és a budai Vár ellátását a zseniális mérnökök közreműködésének és az okos találmányoknak köszönhetően.

Nyolcvan éve adták át az új budapesti óvóhelyeket A polgári védelem feladata bármilyen baj, katasztrófa esetén a lakosság életének a megóvása. Ennek nem az egyetlen, de az egyik legfontosabb „eszköze” olyan óvóhelyek kialakítása, ahol biztosíthatók az életben maradás feltételei. Budapesten nyolcvan évvel ezelőtt sok ilyen helyiséget építettek, a sajtónak is bemutatták őket.

Így lett egészséges város a XIX. században Budapest: 180 éve született Fodor József Szobra a VIII. kerületi Gutenberg téren áll, de vajon hányan tudják, mivel érdemelte ki e szép közterületi alkotást? Pedig Fodor József orvosprofesszor tevékenysége olyan jelentős volt, hogy a Budapesti Tudományegyetem Nobel-díjra is jelölte. Óriási mértékben járult hozzá a járványok megfékezéséhez, Budapest egészséges ivóvízzel való ellátásához, a csatornahálózat kiépítéséhez, a főváros köztisztaságához. Születésének a 180. évfordulója alkalmából emlékezünk rá.

A Vártól a Várig – Az I. kerületi városháza története Volt, hogy múzeum számára, és volt, hogy szerzetesrend számára kellett átengednie korábbi helyét az I. Kerületi Önkormányzatnak, amely végül egy bérházból kialakított nyomda épületébe költözött, s mind a mai napig itt működik. Mondhatni, a XX. századi magyar történelemhez hasonlóan az I. kerület elöljárósága számára is változatos volt az előző évszázad. Cikkünkben azokat a helyszíneket járjuk be, amelyek e kerületben városházaként szolgáltak az idők folyamán.

Rossz ómennek tartotta Széchenyi az épülő Lánchíd 175 évvel ezelőtti balesetét Már csupán az utolsó láncszakasz beemelése volt hátra, ami igazi látványosságnak számított, összegyűlt a Duna-parton Pest és Buda apraja-nagyja, amikor a súlyos baleset bekövetkezett. Az 1848-ban történt szerencsétlenség nem okozott végzetes kárt az épülő Lánchídban, de Széchenyi István figyelmeztető jelnek tartotta, és az ország hamarosan bekövetkező pusztulását látta benne.

A kereszténységért szólnak – Budapest ikonikus harangjai A déli harangszó már több mint fél évezrede a mindennapjaink része, és eredete az 1456-os nándorfehérvári diadalig nyúlik vissza. Hunyadi János és Kapisztrán Szent János vezetésével a keresztény védők 1456. július 22-én arattak diadalt a törökök felett, ennek évfordulóján bemutatjuk fővárosunk két ikonikus harangját: a legrégebbit és a legnagyobbat.

A nagy túlélő – Karakas pasa tornyának története Nemrég adták át a budai Várban a felújított Karakas pasa tornyát és a hozzá kapcsolódó kertet. A sajtómegnyitón mi is jelen voltunk, így elsők között léphettünk be a bástya belsejébe s az ott berendezett hangulatos kávézóba, és megtekintettük a környezetét is. Az épület újjászületése alkalmából cikkünkben felidézzük a középkorra visszanyúló történetét, de utánajártunk annak is, ki volt Karakas pasa, meddig élt Budán, és miért épp az ő nevét viseli ez az építmény.

Csoda Kispesten – Így született meg a Wekerletelep Nem akármilyen munkáslakások építéséről fogadtak el törvényt 115 évvel ezelőtt. Az 1908. július 20-án szentesített jogszabály egy páratlan városfejlesztés alapjait tette le, ugyanis e törvény tette lehetővé, hogy megépüljön a Wekerletelep, amelynek sokan ma is a csodájára járnak.

Száz évvel ezelőtt repülővel utazhattunk Budapestről a Balatonra Egy vidám este a siófoki kaszinók egyikében? Akár esti indulással és másnap hajnali visszaúttal? Gyors családfői látogatás a fővárosból a Balatonnál nyaraló családnál? Mindez megoldható lett 1923. július 10-től, amikor is megindult a repülőjárat Budapestről Siófokra.

Mesebeli kert vette körül a századelőn a Budavári Palotát A Budavári Palotát egykor övező várkertek nemcsak Európa egyik legnagyobb és legszebb uralkodói rezidenciájához voltak méltóak, de magukba foglalták a megelőző korok kerttörténeti örökségét Mátyás királytól József nádorig. Bár a gyönyörű parkok a második világháborút még átvészelték, az utána jövő drasztikus munkálatokat már nem: volt, ahol 4-5 méterrel került lejjebb a talajszint, mint a hauszmanni palota felépítése idején. A magyar kertkultúra és kertépítészet évszázados hagyományait hozza vissza a Budavári Palotanegyedbe a Nemzeti Hauszmann Program, a zöld felületek újratervezésével, új kertek, parkok és sétányok kialakításával.

Egy elfeledett építészzseni – 185 éve született a Haas-palotát tervező Linzbauer István Linzbauer István a XIX. század közepének egyik legjelentősebb építésze volt, mára azonban fő alkotásaival együtt sajnos az ő neve is eltűnt a köztudatból. A békebeli Budapest emblematikus épületei kerültek ki irodájából, melyeket egy képzeletbeli sétával járunk be, így emlékezve a 185 éve született tervezőjükre.

Ötven éve adták át a Déli pályaudvar új állomásépületét Ötven éve, 1973. július 10-én adták át a Déli pályaudvar új állomásépületét. Az elődje 1962-ben készült el, de kicsinek bizonyult, ezért jelentősen bővítették: a négyszeresére növelték. Sokan Buda egyik legjellegzetesebb modern építészeti alkotásának tartják.

Negyven éve szűnt meg Budapest egyik legfalusiasabb villamosvonala Az 51-es villamos arról volt híres, hogy miközben összekötötte Pestszentimre központját a Nagyvárad térrel, keresztülhaladt a Bivalyréten is, ahol a vágányt körülölelő pusztán gémeskút és legelő állatok kölcsönöztek bukolikus hangulatot a villamosvonalnak.

Aki vonatra ültette az országot – Sokat köszönhet Budapest a 175 éve született Baross Gábornak Meg lehet kilenc év alatt változtatni egy országot? Átalakítani a közlekedést, a hírközlést, kiépíteni egy kikötőt, rendezni egy nemzetközi vízi utat és egyben megerősíteni Budapest központi szerepét? A 175 éve született Vasminiszternek, Baross Gábornak sikerült. Egy végzetes megfázás szakította meg rövid életét, de hatalmas öröksége ma is meghatározza a hazai közlekedést.

A Lánchíd kandeláberei – Mára csak négy lámpaoszlop maradt meg 1849-ből A napokban volt hír, hogy elárvereznek 14 kandelábert a Lánchíd lámpái közül. A híd lámpáit a közel 175 éves története alatt sokszor cserélték, és nem mindig voltak egyformák. Nézzük meg, hogyan alakult a kandeláberek története!

Megnyílt a budai Várban Karakas pasa tornya A Budavári Palotanegyedben, a Csikós-udvar északi végében álló Karakas pasa tornya kívül-belül megújult, a nagyközönség számára most először megnyitották. Az épületben információs pontot, kávézót és ajándékboltot alakítottak ki.

A csendes rokon – 140 éve született Lechner Loránd A magyar építészettörténetben a Lechner név szinte egyet jelent az aktív közéleti szerepléssel: Lechner Ödön a dualizmus utolsó három évtizedében, unokaöccse, Lechner Jenő pedig a XX. század első felében hangoztatta szakmai elképzeléseit a különböző fórumokon. Jenő öccse, az éppen száznegyven éve született Lechner Loránd kevésbé kereste az ilyen lehetőségeket, a csendesebb természet azonban nem jelentette a tehetség hiányát: beszéltek helyette zseniális tervei és épületei.

Megnyíltak a Redoute termei a jeles esemény előtt 1848-ban, de az épületnek már egy éve sem volt hátra Az 1848-as júniusi választások után, július 5-én nyílt meg az első népképviseleti országgyűlés Pesten, a mai Vigadó elődjében, a pesti Redoute épületében. Budának kettő, Pestnek öt mandátum jutott a napra pontosan 175 éve összeült új parlamentben, amelynek Kossuth Lajos és Vörösmarty Mihály is tagja lett. Ekkor még senki sem gondolt rá, hogy a Pollack Mihály tervezte, Duna-parti klasszicista palotának egy év múlva már hűlt helye lesz.

Elárverezik a Lánchíd kandelábereit Elektronikus árverésen értékesíti a Lánchíd tizennégy kandeláberét Budapest Főváros Önkormányzata. Az árverési hirdetményt a Fővárosi Vagyonkezelő honlapján tették közzé, a legdrágább kandeláber 1,1 millió forint plusz áfa induló áron szerepel az árverési tételek között.

Új szabadidőparkot adtak át a csepeli ifjúsági tábor helyén Az egykori ifjúsági tábor átépítésével és felújításával új szabadidőparkot alakítottak ki Csepelen, a Kis-Duna mellett. A 4,5 hektáros Hollandi úti területre korábban lakóparkot, majd szállodákat terveztek, de végül köztulajdonban maradt és megszépült: az elavult pavilonokat elbontották, új szállásépületet emeltek, zöld felületeket, sétányokat, sportpályákat létesítettek. A szabadidőközpontot Kolonics Györgyről nevezték el.

A Batthyány-kormány tagjainak lakásai – Így éltek az ország vezetői 1848-ban Amikor az 1848-as tavaszi események hatására Pest-Budán néhány héten belül megkezdték működésüket az újonnan alakult minisztériumok, olyan neves személyiségek kaptak lehetőséget az ország ügyeinek irányítására, akiket ma is a leghíresebb magyarok közé sorolunk. De hol laktak ők? Melyik utcában volt Batthyány Lajos, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József otthona? Felkereshetjük-e 175 évvel ezelőtti lakásaikat a mai Budapesten?

Már kétszáz híres ember síremlékéhez navigál a FiumeiGuide A modern kori Magyarország szabadtéri történelemkönyve a Fiumei úti sírkert, ahol a legnagyobb magyarok sírjai, mauzóleumai kereshetők fel. Pár éve már nem csak idegenvezetők kíséretében ismerkedhetünk meg a síremlékekkel, de saját sétáink során is, ha letöltjük a FuimeiGuide mobilalkalmazást. Az új fejlesztéseknek köszönhetően mostantól immár kétszáz híres ember sírját kereshetjük fel a segítségével, sőt 27 tematikus séta közül is választhatunk, a síremlékeknél pedig QR-kód segítségével olvashatunk ismertetéseket az ott nyugvókról.

Így dőlt el Budapest jövője – Új hidakról döntöttek Hosszú évek vitáit zárta le az a 130 évvel ezelőtti döntés, amely kimondta, hogy milyen hidak épüljenek Budapesten, meghatározva a magyar főváros további fejlesztésének lehetőségeit. Hatására teljesen megváltozott, átalakult a belváros, és egy teljesen új városrész jött létre.

Állványok között az északi szárny: olyan lesz a Budavári Palota, mint Hauszmann idejében A Budavári Palota Szent György tér felőli, északi szárnyának helyreállítási munkáiban újabb fejlemény, hogy immár a Hunyadi udvar felőli oldalon is dolgoznak a szakemberek. A palotát az eredeti állapotában állítják helyre, így az 1960-as évek hozzáépítését elbontják, az építési törmeléket elszállítják. Nemrég a palota eredeti homlokzati vakolatának egy darabját is megtalálták, ez segíti majd a hiteles rekonstrukciót.

Amikor átadták a Lánchidat a forgalomnak: ilyen volt a város jelképe az 50 évvel ezelőtti felújításkor A Lánchíd 50 évvel ezelőtt is jelentős felújításon esett át: tizenkét vállalat ötszáz embere dolgozott rajta. Kijavították az útpálya hibáit, kicserélték a megkopott láncokat, szegecseket, hat réteg gránitszürke festékkel vonták be az acélfelületet. A kőből, gránitból készült elemeket helyreállították, lámpákat, sőt címert is cseréltek, újraaranyozták az oroszlánok talapzatának betűit. A híd féléves munka után, 1973. június 15-re készült el, és másnap megnyitották a forgalom előtt.

Akinek a Himnusz zenéjét köszönhetjük: Erkel Ferenc Budapestje Ezer szállal kötődött a fővároshoz a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz zenéjének szerzője. Első bemutatkozása a pesti Nemzeti Kaszinóban volt, majd az egykori, Kerepesi úti Nemzeti Színház karnagya lett, itt mutatták be első operáját és az általa megzenésített Himnuszt is 1844-ben. A zenei oktatás megújításáért küzdött, miközben olyan kimagasló művekkel gazdagította az országot, mint a Bánk bán és a Hunyadi László című operák. Szemtanúja volt a hosszú XIX. század összes fontos változásának, Budapest világvárossá fejlesztésének, láthatta számtalan híres épület elkészültét. Lakott a budai Várban, a Belvárosban, az Andrássy úton, a Svábhegyen. Erkel Ferenc zeneszerző 130 éve hunyt el Budapesten, fővárosi életének színtereit mutatjuk be az évforduló alkalmából.

Budát 550 éve érte el a Gutenberg-galaxis – Az ország első nyomtatott könyve Mátyás uralkodása alatt készült A XV. századi német és itáliai városokban teret nyert nyomdászat jelentőségét a korabeli Magyarország humanista gondolkodói hamar felismerték, ennek köszönhetően más országokat megelőzve Budán már Mátyás uralkodása alatt megnyílt az első hazai nyomda. Hess András budavári műhelyében 1473. június 5-én készült el az ország első nyomtatott könyve, a Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája), ismertebb nevén a Budai Krónika. Felidézzük a nyomda és az első hazai kiadvány születését, továbbá a Budapesten található két 550 éves példány kalandos pályafutását.

Klasszicista örökségünk: előkészítik a pesti Vármegyeháza felújítását A XIX. század eleje óta szolgálja Pest vármegye igazgatását a Városház utca 7. szám alatti épület, amely most megújulhat. A Vármegyeházát több részletben építették, a ma is látható klasszicista palota 1841-re készült el. Pest Vármegye Önkormányzata most az épület felújítását készíti elő az építészeti és műszaki felmérésével, dokumentálásával.

A Lánchíd díszkivilágításának története A napokban adták át a Lánchíd új, modern, energiatakarékos díszkivilágítását, amely új köntösben mutatja meg a világ egyik legszebb hídját. Megfelelő díszkivilágítása 86 éve állítja újra és újra kihívások elé a szakembereket, akik e feladatot az évtizedek alatt több-kevesebb sikerrel oldották meg.

A Postapalota tetején: megnyílt a panorámaterasz Buda ikonikus épületében Új fejezet indult a budai Postapalota történetében 2023. június 16-án: Sándy Gyula fő művének közel 100 éves fennállása óta, most először bárki feljuthat az épület panorámateraszára, megcsodálva az onnét nyíló városi kilátást. A korábbi tervekkel ellentétben az ikonikus bástyatorony biztonsági okokból nem lett kilátópont, de így is nagy élmény a közel százéves épület tetejéről körbenézni. Elsőként a sajtó képviselőinek, köztük a Pestbuda újságírójának mutatták be az új látványosságot: a hivatalos megnyitás előtti napon épületséta keretében jártunk a Postapalota tetején.

Vadászat Mátyás királlyal – A nyéki vadászkastély és királyi kápolna története Mátyás király híres nyéki vadaskertjének és itt álló vadászkastélyának pontos helyét hosszú ideig találgatták a történészek, mígnem Garády Sándor a XX. század harmincas éveinek elején a Hűvösvölgyi út mentén rábukkant a kastély és az egykor mellette álló kápolna romjaira, s feltárta a területet. Azóta sok évtized telt el, de a fővárosnak ez a jelentős történelmi helyszíne sajnos aránylag kevéssé vált ismertté. Tavaly óta viszont végre rendszeres időközönként látogatható a terület, ahol nemrég újabb régészeti ásatást is végeztek. Az elhagyatottságából ébredező nyéki romkertbe a Budai Várséták keretében látogattunk el.

110 éve nyitották meg a Széchenyi Gyógyfürdőt A Széchenyi Gyógyfürdő és Uszodát, a főváros idegenforgalmi nevezetességének számító sokkupolás, monumentális fürdőpalotáját hosszú tervezési és építési munkák után 110 évvel ezelőtt, 1913. június 16-án nyitották meg a Városligetben a nagyközönség előtt, azonban története jóval messzebbre nyúlik vissza.

Egy királyi útvonal – A Palota út és környékének története A Budavári Királyi Palota bővítése a XIX. század utolsó két évtizedének egyik legnagyobb szabású, városképi jelentőségű fejlesztése volt Budapesten. A hosszú ideig méltatlan állapotban tengődő terület új fényét azzal tudták teljessé tenni, hogy az oda vezető útvonalat is kényelmesebbé, a helyszínhez méltóan alakították. De az úton nemcsak hintók közlekedtek, hanem az építőanyagot szállító kocsik is: ez valójában az előfeltétele volt az egész építkezésnek. Nemrégiben munkálatok kezdődtek a Palota úton, ennek apropóján és a Nemzeti Hauszmann Program környező fejlesztéseihez kapcsolódóan megemlékezünk a Palota út történetéről.

Az Epreskert beépítési terve – Többszintes épületek övezték volna a parkot Terézváros egyik üde színfoltja az Epreskert, melynek fái jótékonyan javítják a sűrűn beépített környék hangulatát. Néhány pavilon ugyan betolakodott a kerítésen belülre, de azok harmonikus összhangban állnak a romantikus parkkal. Az 1940-as évek elején mégis felmerült az ötlet, hogy nagyobb épületeket helyeznek ide. A drasztikus beavatkozást a szükség diktálta volna, de az szerencsére nem volt olyan mérvű, hogy meg is valósuljanak a tervek.

Egy budapesti evezősverseny a múltból – Még a házak teteje is tele volt nézőkkel Hatalmas tömeg kísérte figyelemmel azt az evezősversenyt, amelyet 1863. június 8-án rendeztek a Margit-sziget és a Lánchíd között. De mi volt az oka, hogy ilyen óriási érdeklődést keltett egy sportesemény, hogy nemcsak a Duna két partja telt meg nézőkkel, hanem a környező házak teteje is?

A budai Várba költözik a Honvédelmi Minisztérium Történelmi helyére költözik Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum korábbi, Kapisztrán téri épületébe helyezik a minisztérium vezetésének egyes szervezeti egységeit. A múzeum és gyűjteménye a Bálnában, illetve Székesfehérváron kap helyet. A Hadtörténelmi Levéltár a továbbiakban is változatlanul az eredeti helyén működik.